Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.

115
gazda folyton-folyvást küzd, azokat a maga részéről elhárìtani vagy nem
tudja, vagy nem fejt ki kellő erélyt. (Úgy van! Úgy van! a bal- és a
szélsőbaloldalon.)
Ugyanezt látom a gabonatermelésnél is. A Székelyföldnek igen bő
gabonatermése volt. Már az ősszel figyelmeztettünk arra, hogy a gabonával
nem kellő körültekintéssel bánik a hadsereg, rekvirálja a még vissza nem
tért, vagy a visszatérő lakosságtól a még ki nem csépelt gabonát és a lovak
alá teszi, vagy a lovakat eteti vele. (Mozgás balfelől.) Ennek dacára ez
tovább folyt ìgy és komoly lépés nem történt ezen visszaélés meggátlására.
Ma már ezen a téren is ott tartunk, mint a takarmány kérdésénél. Éppen
a napokban kaptam Kis-Küküllő megyéből egy földbirtokos-társamtól
levelet, amelyben panaszlólag sorolja fel, hogy katonai rekvizìciós bizottságok
járják be a vármegyét és a vetőmag-zabnak, a vetőmag-kukoricának,
burgonyának kétharmadrészét elveszik a gazdától, tekintet nélkül arra,
hogy szükség van-e rá, vagy pedig nincs. (Úgy van! Úgy van! a bal- és a
szélsőbalodalon. )
Ez ellen a gazda nem is védekezhetik, nincs fellebbezési fóruma,
mert azt a rekvirálást. amelyet az élelmezési hivatal vitt keresztül, lehet
még reparálni, mert van fellebbezésnek helye, de a katonai rekvizìció ellen
erre nincs mód adva. (Úgy van! Úgy van! balfelől.)
Amikor látom, mily súlyos feladatok teljesìtése előtt állanak
vasutaink és tudom, hogy nem lesznek abban a helyzetben, hogy a vetőmagot
odaszállìtsák a gazdának arra az időre, amikor tényleg vetni kell,
amikor tudom azt. hogy a tavaszi vetésnél néha napok, sőt néha órák
kérdése, hogy a termés megfelelő legyen,, (Úgy van! Úgy van! a bal- és
a szélsőhaloldalon.) akkor valóban nem értem, hogy ebben a tekintetben
a kormányzat kellő előrelátással, idejében nem intézkedett és ha máskép
nem, de erélyes fellépéssel a katonaságot nem szorìtotta olyan eljárásra,
amely az ország érdekeinek megfelel. (Úgy van! Úgy van! a bal- és a
szélsőbaloldalon.)
A harmadik erdélyi kérdés, amellyel foglalkozni akarok, az újabb
evakuáció kérdése. Én remélem, sőt határozottan bìzom abban, hogy újabb
evakuációra nem fog kerülni sor. Bìzom abban, hogyha rá is fog kerülni,
nem olyan mértékben fog rákerülni a sor, mint ahogy az az oláh betöréskor
elsőìzben szükségessé vált. De tudni nem tudom és azt hiszem, a t. kormány
sem lehet abban a helyzetben, hogy ebben a tekintetben garanciát
adjon. Határozott nyilatkozatot kérek tehát a kormánytól, hogy a kormánybiztos
úr azt az evakuációs tervet. amely esetleg szükségessé fog válni,
kidolgozta-e teljes részletességgel, hogy lehetetlenné váljék az, hogy újabb
evakuáció esetén emberéletben, vagyonban olyan nagy kárt szenvedje az
ország, mint az történt az első evakuációnál, mert meggyőződésem szerint
a bekövetkezett kárban nagy része volt ezen terv hiányának. (Úgy van!
Úgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.)
Egy példát akarok felhozni. Ha a kormány egy vármegyét evakuál,
meg kell mentenie az összes élőállatokat. Ha annakidején az összes állatok
le lettek volna bélyegezve, még pedig olyanformán, hogy minden községnek
egy bélyege lévén, minden állat. amely gazdájától eltévedt. rögtön felismerhető
lett volna, hogy melyik községhez tartozik, melyik község lakosai
között kell gazdáját keresni, nem veszett volna el annyi állat. nem pusztult
volna el a székelységnek annyi vagyona. Ez az evakuációnak csak egy kis