21.01.2015 Views

Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.

Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.

Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

56<br />

több esetben k<strong>és</strong>zséggel nyújtottak felvilágosìtást. igen gyakran a községi<br />

közegeiktől beszerzett hivatalos adatok alapján, nemcsak azon birtokcserekről<br />

<strong>és</strong> parcellázásokról, amelyek iránt érdeklődtem, hanem az illető vidék<br />

eg<strong>és</strong>z nemzetiségi viszonyairól, melyek munkámat sokban igen megkönnyìtették.<br />

Végül még megjegyezni kìvánom, hogy a végösszegez<strong>és</strong>be felvettem<br />

a legújabb <strong>és</strong> meggyőződ<strong>és</strong>em szerint megközelìtő pontossággal k<strong>és</strong>zült<br />

gazdacìmtárból kiìrt magyar birtok vármegyei végösszegeit is, mert csak<br />

a kétféle adat összevet<strong>és</strong>e alapján volt bìrálat mondható afelett. hogy az<br />

illető vármegyékben tapasztalt birtokveszteségünk aggasztó jelenség-e<br />

organikus bajokból eredő-e vagy múló jelenség, mely nagyobb aggodalomra<br />

okot nem adhat.<br />

EREDMÉNYEK<br />

<strong>1.</strong> MÁRAMAROS MEGYE.<br />

Máramaros megyének négy járása szerepel az összeállìtásban:<br />

a visói, az izavölgyi, a sugatagi <strong>és</strong> a szigeti járások, amelyekben az eg<strong>és</strong>z<br />

máramarosmegyei, körülbelül 73.000 lelket számláló oláhság együtt lakik.<br />

Ezen négy járásban nincsen mezőgazdasági birtok magyar kézen; inkább<br />

számottevő azonban az erdőbirtok. Az eladásra került 9000 holdas terület<br />

ebből kifolyólag igen nagy százalékát teszi a magyar kézen levő magánbirtoknak.<br />

Az itt szóban levő birtokcsere körülményeihez hasonlókkal más<br />

vármegyékben, különösen Aradban fogunk még gyakrabban találkozni.<br />

Máramarosban ugyanis azon esetről van szó, hogy egy fakereskedő cég<br />

a tulajdonostól nemcsak az eladásra kerülő fát. hanem magát a talajt is<br />

megvette , aminek reá nézve kettős előnye van, amennyiben nincs baja,<br />

nincs vesződ<strong>és</strong>e az idegen földtulajdonossal, ki a fakihasználásba beleszólhat<br />

<strong>és</strong> viszont a letárolás után a talajnak a mindig <strong>és</strong> mindenütt legelőéhes<br />

oláh lakosság közt kellőkép való értékesìt<strong>és</strong>e útján szép nyereségre is<br />

tehet szert. Hogy ez erdőgazdaságilag is igen nagy kár, aziránt kétség<br />

nem lehet. mert ezen az úton igen nagy területek devasztáltatnak <strong>és</strong> tétetnek<br />

nap-nap után terméketlen területekké, melyek gyakran az új vevőnek<br />

is csak rövid ideig biztosìtanak hasznot. Ennél az esetnél is már reá kìvánok<br />

mutatni arra a más vármegyékben még inkább visszatérő <strong>és</strong> nemzeti<br />

szempontból nevezetes jelenségre, hogy azon vidékekről, hol a magyar<br />

birtok területe bizonyos százalékig alászállott. egy időn túl a magyar birtokososztály<br />

mintegy gyors tempóban vonul ki; mintegy feladása ez<br />

bizonyos elvesztett pozìcióknak <strong>és</strong> koncentrálódás olyan vidékekre, ahol<br />

még nincsen ilyen veszélyről szó. Lélektanilag is magyarázható ezen jelenség,<br />

mellyel találkozni fogunk Beszterce-Naszódban <strong>és</strong> Nagyküküllőben is<br />

<strong>és</strong> melynek áldozatul esett például az utolsó évtizedekben a fogarasmegyei<br />

magyar birtok is; > magyarázható ezen jelenség azzal, hogy azokra a birtokosokra<br />

nézve, kik az ilyen nemzetiségi vármegyékben visszamaradtak,<br />

a társadalmi elszigeteltséggel <strong>és</strong> a vele járó unalommal stb., egy lélektani<br />

momentummal több jelentkezik, mely a birtok eladását <strong>és</strong> az elköltöz<strong>és</strong>t<br />

azon vidékről kìvánatossá teszi; a külbirtokos viszont szintén szabadul az<br />

ilyen birtoktól, mely az ottlakásra fenti okokból nem alkalmas, reá nézve

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!