Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.

30
„Az elmondottakat már most alkalmazzuk Romániára. 1859-ig
kis államokat alkotott török, magyar és orosz fenhatóság alatt. A legújabb
szellők hatására Muntemia, „Havas-Alföld” egyesült Moldovával
s később, kiszabadulva a török hatalom alól, egy szabad Ruméniában
egyesült. Idővel megtörténhetik ugyanaz a dolog a többi rumén országokkal
is, mindaddig, amìg az összes rumének egy államot nem alkotnak,
amint alkottak az összes spanyolok, az összes olaszok stb. Ekkor
tehát Besszarábia sem lehet többé az oroszoké.”
És hogy a magyarországi és különösen az erdélyrészi oláhlakta
vidékek iránt is hasonló jó szándékkal bìrnak, bizonyìtja egy csekély kis
incidens, (Halljuk! Halljuk!) amely azonban nagyon sokat mond, t. i. a
már emlìtett rumén nemzeti hangverseny alkalmával ez a Minerva a mi
hazai románjaink között egy csomó ilyen füzetet osztogatott széjjel és
hogy ezt megtehesse, pénzt gyűjtött privát emberektől, bankoktól, szóval
a társadalom közreműködését vette igénybe.
De, t. Ház, az elszámolásban megütötte a szememet egy tétel, egy
92 leiről szóló kis tétel, amely szerint a füzeteket a bodzái szoros határállomásáig,
Buzeuig kellett szállìtani. Hát mit jelent ez Ez azt jelenti,
hogy ezeket a füzeteket nem a kirándulók hozták magukkal, mert a
predeáli vagy az orsóval vizsgálatnál ki lettek volna téve annak, hogy
elveszik tőlük, hanem kerülő úton, a bodzái szoroson keresztül, ahol
vasúti közlekedés nincs, ott csempészték be és ezen az úton terjesztették.
(Zaj. Felkiáltások balfelől: Csempészek!)
T. képviselőház! Hogy a liga működését újból megkezdte, arra
még más ilyen jeleink is vannak. A liga alapszabályait 1907 január
22-én hagyta jóvá a szenátus és azután a király is. Elnökéül megválasztottak
egy Pilatu nevű nacionalista volt képviselőt és egy Braneovanu
nevű bojár családból való nagybirtokost. Ez a Braneovanu úr, úgylátszik,
máris megkezdte körútját Magyarországon, amennyiben, hogy a liga
céljai értelmében legalább is informálja magát. amint a lapokban olvastam,
megjelent az aradi valamelyik román iskola javára rendezett hangversenyen
és ott a hazai románok nagy ünnepségekkel fogadták, sőt a
katonai zenekar a román királyi himnuszt játszotta, (Felkiáltások:
Bravó!)
Amint tudjuk, a liga annakidején európai propagandát fejtett ki;
Párizsban, Brüsszelben irodákat tartott fenn. Hiszen tudjuk, hogy az a
Popovici Aurél, aki jelenleg „Gross-Österreich”-féle cìmű könyveket ìrt.
éppen a párizsi iroda vezetője volt és ő csinálta ott a propagandát. Párizsban
újabban máris megmozdultak az oláh diákok; ülést tartottak éppen
a szőnyegen lévő közoktatási reformra vonatkozólag és elhatározták,
hogy ismét az összes európai diáksághoz fognak fordulni és közlik velük
határozatukat hasonló határozatok hozatala végett. Azt mondják
(olvassa): „A párizsi oláh egyetemi ifjúság teljes erejével tiltakozik
Apponyi miniszter törvényjavaslata ellen, mert az a magyarországi oláh
iskolák elmagyarosìtását célozza. Tiltakozik ezen törvényjavaslat ellen,
amely egyetlen fajnak fensőbbségét akar biztosìtani más fajok kárára
egy soknyelvű államban, amelynek alkotmánya az összes nemzetiségek
jogait biztosìtja, Sehol sincs kormány, amely a XX. század civilizációjára
tart számot. amely arra törekednék, hogy nemzeti voltától fossza