Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.

259
belpolitikai téren pedig halado politikát kellene csinálni. Hát mi nem
állunk forradalmi alapon, t. Nemzetgyűlés . Mi az 1920. évi I. t.-c. alapján
állunk, (Igaz! Úgy van! jobb felől.) amelynek létesìtésében Andrássy
Gyula es Apponyi Albert grófis resztvettek. (Igaz! Úgy van! jobb felől.)
Ez a törvénycikk úgy intézkedett, hogy a királykérdés elintézése
későbbi időre, a békekötés utánra halasztatik s a nemzet és a nemzetgyűlés
fenntartja magának azt a jogot, hogy ebben a kérdésben döntsön.
(Igaz! Úgy van! jobbfelől.) A törvénynek ezen rendelkezésével „szemben
a t. képviselő úr és társai a törvény felrúgásával arra törekedtek hogy
fegyveres hatalommal a kézben, a törvényes kormányt kiemeljék és magukat
ültessék helyébe. (Igaz! Úgy van! jobb felől és a középen.) „Én
nyugodtan bìzom, t. Nemzetgyűlés, a magyar közvélemény és a történelem
ìtéletére, hogy ki áll ebben a kérdésben forradalmi alapon. (Igaz! Úgy
van! jobbfelől és a középen.)
A bekövetkezett események folyománya volt a detronizációs törvény.
Ha ez forradalom, t. Nemzetgyűlés, akikor a trianoni béke aláìrása
hazaárulás, mert akkor ebben az országban csak egy politikát szabad csinálni
és ez az, hogy még megmaradt országunkat is hagyjuk inkább felosztani,
semhogy törvényeinkbe valami olyan kerüljön, ami régi alkotmányunkkal
összhangban nincs. Ne játsszunk tehát a szavakkal. Mi nem
állunk forradalmi alapon, mi azon az alapon állunk, amelyet az események
elkerülhetetlenné tettek és amelynek elfogadását a mi részünkről a nemzet
nagy ércfëKëi parancsolták reánk. (Igaz! Úgy van! Taps jobbfelől és
a középen.)
De nem csinálunk reakciós politikát sem. Ebben a tekintetben
különféle kifejezéseket hallottunk. Apponyi Albert gróf azt mondja, hogy
mi helyre akarjuk állìtani – ahogyan ő magát kifejezte – azt a kedélyes
középosztályuralmat, amely a múltban uralkodott. Rassay képviselő
úr azt mondta, hogy mi újból osztályuralmat akarunk, Andrássy Gyula
gróf pedig, hogy mi az álparlamentarizmust akarjuk helyreállìtani, amely
Ferenc József ideje alatt dìvott és uralmon volt s mi azért veszélyes,
mert hiszen titokban nőnek fel olyan követelések és kìvánságok a
nép széles rétegeiben, amelyek a parlamentben kifejezésre nem jutnak,
s olyan időpontban, amikor az álparlamentarizmus valamelyik alappillére
meginog, az egész épület összeomlik és ezt a parlamentarizmust is maga
alá temeti.
Érvül újból felhozták, t. Nemzetgyűlés, hogy mi törvénytelenül
adtuk ki a választójogi rendeletet. hogy jogfosztással..éltünk; hogy meghamisìtottuk
a nemzet akaratát és különösen Andrássy Gyula gróf a
nyìlt és titkos szavazás kérdését is felhozta, ő zt mondja, hogy azért
volt a nyìlt szavazás mellett. – és csak ezért. – mert nemzetiségi kérdés
volt a régi Magyarországon.
Hogy ő csak azért volt a nyìlt szavazás mellett, ez reámnézve
teljesen nóvum. Mert amikor ő, mint belügymmiszter, beterjesztette a
maga javaslatát a választói jogról, amely javaslat a pluralitás alapban
állott. (Igaz! Úgy van! jobbfelől.) akkor teljesen kifejtette azon érveket,
amelyek a nyìlt szavazás mellett felhozhatók és ezen érvek mellett a nemzetiségi
kérdés egy egész tized- vagy huszadrangú szerepet foglalt le.
De továbbmegyek. A t. képviselő úr egy törvényjavaslatot támogatott,
amelyet Vázsonyi képviselő úr nyújtott be 1918-ban, amely szìn-