Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.
Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.
Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
143<br />
be, ahol a magyar nyelv tudása reájuk nézve nem kötelező. Ezt a megoldást<br />
tehát nem tartom megfelelőnek.<br />
Meggyőződ<strong>és</strong>em szerint. ha egyáltalában az ìrni-olvasni tudást a<br />
törvénybe iktatjuk, az csak a magyarul ìrni-olvasni tudás lehet. (Elénk<br />
helyesl<strong>és</strong> a szélsőbaloldalon.) Mert ne feledjük el, hogy a fejlőd<strong>és</strong> ezzel a<br />
reformmal nem fog megállani. Lehet. hogy ez a reform hosszabb, lehet<br />
hogy rövidebb ideig biztosìt megnyugvást. de semmiesetre sem örök időre.<br />
A mai reformot új reform fogja követni <strong>és</strong> eg<strong>és</strong>zein bizonyos, hogy a fejlőd<strong>és</strong><br />
az általános <strong>és</strong> egyenlő választójog felé tart. Eg<strong>és</strong>z biztos tehát. hogy<br />
ha ma egy tágabb keretet állapìtunk meg valamely jogcìmnél, semmi kilátás<br />
nincs arra, hogy valaha azt szűkìteni lehet. Ha tehát mi a többi hazai<br />
nyelveken való ìrni- <strong>és</strong> olvasni tudást jogcìmül statuáljuk, mint tágabb<br />
jogcìmet. sem nekünk, sem utódainknak nem lesz soha alkalmuk többé<br />
arra, hogy ezt a jogcìmet szűkebbel, a magyarul tudás jogcìmével helyettesìtsük.<br />
A kérd<strong>és</strong>nek ezen principiális jelentőségén kìvül bátor vagyok<br />
rámutatni, hogy praktikus szempontból is ma nagyobb a kérd<strong>és</strong> jelentősége,<br />
mint gondoltuk.<br />
Tegnap Návay Lajos t. képviselőtársam az 1868:XLIV. törvénycikkre<br />
hivatkozott. mint felfogásának kódexére, mint az ő bibliájára, Én<br />
bátor vagyok a t. Ház figyelmét felhìvni arra, hogy az 1868:XLIV. t.-cikk<br />
az egységes magyar politikai nemzet gondolatát iktatta a törvénybe <strong>és</strong> azt<br />
a gondolatot fennállhatónak képzelte a nemzetiségi kultúrák fejleszt<strong>és</strong>ével<br />
parallel. Ez a konstrukció igaz volt 1868-ban, mert akkor volt magyar<br />
kultúra, de nemzetiségi kultúrák vagy nem voltak, vagy alig voltak. De<br />
azóta az idők változtak. Azóta ezek a nemzetiségi kultúrák kifejlődtek,<br />
azóta iktattuk törvénybe az általános tankötelezettséget. melynek segélyével<br />
úrrá tettük a nemzetiségi egyházakat az iskoláknak egy igen nagy<br />
r<strong>és</strong>zében, s azóta fejlődtek a mi határainkon <strong>és</strong> r<strong>és</strong>zben alakultak azok az<br />
államok, melyekben ugyanazon fajok visznek domináló szerepet. melyek<br />
nálunk mint nemzetiségek szerepelnek.<br />
Ezen fejlőd<strong>és</strong>i processzussal bekövetkezett az, hogy a magyar kultúra<br />
egysége megszűnt. Bekövetkezett az, hogy bizonyos nemzetiségi honpolgári<br />
öntudat fejlődött ki, megszűnt az egységes magyar honpolgárt<br />
öntudat az egyedül uralkodó lenni az országban. A külön nemzetiségi kultúra,<br />
a külön nemzetiségi ideálok külön nemzetiségi öntudatot vittek be<br />
nem-magyarajkú polgártársaink lelkébe, amely öntudat azonos a határainkon<br />
túl lakó fajrokonaikéval, úgyhogy most az egységes magyar állampolgári<br />
öntudat nemcsak hogy már nem konkurrens fogalom az ő lelkükben,<br />
hanem onnan kiszorìttatott <strong>és</strong> külön nemzetiségi polgári öntudatnak:<br />
adott helyet.<br />
Ezzel a fejlőd<strong>és</strong>sel szemben a magyar államnak egy igen nagy<br />
kötelességet kell teljesìteni, ha a háború tanulságait figyelembe akarja<br />
venni. Ez az, hogy újból életre keltse az egyetemes magyar honpolgári<br />
öntudatot az ország minden polgárának lelkében, mert csak úgy fogunk<br />
mi Magyarországon egységes állam maradhatni, <strong>és</strong> ezentúl is egységesen<br />
megállhatni, ha az államnak biztonságát <strong>és</strong> erejét nemcsak a szuronyok<br />
erejére bazìrozzuk, hanem arra az általánosan elterjedt honpolgári öntudatra,<br />
mely nem mond csődöt komoly időkben.
Change language