Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.

275
fűzi, amelyek a gyakorlatban meg nem valósìthatók. Én azonban erre a
disztinkcióra mégis súlyt helyezek azért, mert hiszen a meghozott határozatból,
ama hatalmak állásfoglalásából, amelyek javaslatukat határozatta
emeltek, nyilvánvaló, hogy ők a magyar pénzügyi helyzetet úgy ìtéltek
meg, hogy nem lehet elzárkózni az elöl, hogy a magyar kérésnek valamely
formában e eget ne tegyenek. Ez annyit jelent. hogy a magyar pénzügyi
helyzetnek kérdése az európai fórum elé van vive, hogy az összes
nagyhatalmak által, mint megoldandó probléma van elismerve és hogy ez
onnan, az európai hatalmak tanácskozásának asztaláról le nem tűnhet
addig, amìg tényleg meg nem oldatik. Ha ebből tanulságot kell merìtenünk,
ez a tanulság az, hogy ne csüggedjünk, ne tartsuk ezt az első és az
utolsó lépésnek, hanem az első lépésnek, amelyet további lépések kell, hogy
kövessenek és ki kell tartanunk mindaddig, amìg a gyakorlati megvalósìtás
is megérik, mert meg fog érni ez a része a kérdésnek.
Ne csüggedjünk, ne felejtsük el, hogy a magyar ügy nem maradt
Európa ìtélőszéke előtt egyedül, mint ahogy egy félévvel vagy egy évvel
azelőtt félni lehetett volna. Jusson eszünkbe, hogy a magyar problémának
gyakorlati megoldása mellett foglalt állást két nagyhatalom. Az egyik
Anglia (Éljenzés), amely a maga részéről önzetlen fáradozást végez abban
az irányban, hogy Magyarország és egész Közép-Európa gazdasági és financiális
ügyei rendeztessenek, a másik oldalról pedig Olaszország, (Éljenzés.)
amelynek, megállapìthatom, nincsen egyetlen érdeke sem, amely
Magyarország érdekével ellentétben lenne és amely önzetlenségének és
nagylelkűségének adta tanúbizonyságát akkor, amikor a magyar ügy mellett
foglalt állást és adta meg azt a javaslatot. amely gyakorlati szempontból
is megfelelt volna kìvánságunknak.
De bìzom a megoldásban azért is, mert határozott benyomásom az,
hogy Magyarország felemelkedése, Magyarország belügyi, pénzügyi, gazdasági
ügyeinek szanálása ellen Franciaországnak sincs kifogása és ha
meg fog győződni arról, hogy az út. amelyet mostani javaslatai kilátásba
helyeztek: járhatatlan, a gyakorlatban keresztülvihetetlen, akkor egyengetni
fogja az útját annak, hogy olyan megoldásba egyezzék bele, mely a
mi szempontunknak is teljes mértékben megfelel.
Ne csüggedjünk tehát! Lényegesen megváltozott Magyarország
külpolitikai helyzete. Nem állunk egyedül a világban többé, mert vannak,
akik a magyar ügyet a maguk vállaira emelve – és bìzom, hogy a mi
erőnkkel karöltve, – diadalra fogják juttatni. (Kitörő éljenzés.)
Változott a külpolitikai helyzet azért. mert két éven keresztül tudtunk
túlzásoktól ment politikát folytatni. Változott azért. mert nem az
ellentéteket gyarapìtottuk, hanem az ellentéteket igyekeztünk elsimìtani,
mert nem új súrlódási felületeket teremtettünk, hanem a létező súrlódási
felületeket igyekeztünk kiegyenlìteni. Változott a külpolitikai helyzet
azért mert nem mondvacsinált új kérdéseket dobtunk bele a közéletbe,
nem időszerűtlenül forszìroztuk a kérdések megoldását. hanem mert reálpolitikát
csináltunk és azokat a kérdéseket igyekeztünk megoldani, amelyeket
a nemzet érdekei megoldásra jelöltek ki számunkra. Változott azért.
mert nem vittük ezt a nemzetet kalandokba, mert. bár találkoztunk provokációkkal,
azokkal szemben megőriztük férfias higgadtságunkat. nyugalmunkat
és a nemzet méltóságát. Változott a külpolitikai helyzet azért.
mert az egész külföldnek az a benyomása, hogy itt egy erős nemzeti ér-