Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.

15
konstrukció helyébe azonban semmi sem lépett és Középeurópa,
de különösen Magyarország, ennek folytán elveszìtette
ellenállóképességét a gazdasági krìzisekkel szemben,
amelyek ellen a múltban a mezőgazdasági cikkek vámvédelme,
a biztosìtott piacunk és tőkegazdag országokkal való
tartós és erős kapcsolatunk adott megbìzható védelmet.
A világkrìzis bekövetkeztéig a pénzügyi rekonstrukció
munkája folytán mégis viszonylagos gazdasági virágzás
érája vette kezdetét, amely teljes mértékben igazolta a követett
gazdasági politikát, Hogy ennek a világkrìzis vetett véget,
kétségtelen,” de a mai súlyos helyzetet is sokkal kevés bbé
bìrná ki a nemzet, ha a pénzügyi politika előzőleg más lett
volna. Ebben a korszakban veszi kezdetét a pénzügyi rendezéssel
kapcsolatban a kormány komolyabb külpolitikai tevékenykedése
is. A reparációs és egyéb hasonló természetű, a
békeszerződések pénzügyi intézkedéseivel kapcsolatos kérdések
rendezése, utoljára a hágai konferencián, előfeltételét
képezték ugyanis pénzügyi rekonstrukciónknak is.
Csak a belső politikai konszolidáció és utána a pénzügyi
rekonstrukció sikeres keresztülvitele, ezzel együtt felszabadulásunk
a katonai és pénzügyi ellenőrzés alól, nyitottak szabadabb
utat az aktìvabb külpolitika számára, amely az elnökletem
alatt működő kormány harmadik korszakának
a jellemvonása és amelynek feladata lett volna, hogy nagy
nemzeti problémáink megoldását fokozatosan előkészìtse.
Ebbe a korszakba esik, mint első és külpolitikai orienta*
ciónk szempontjából döntő jelentőségű lépés, ι az olaszmagyar
barátsági szerződésnek megkötése, melyet követtek
a török, a lengyel barátsági szerződések, az Ausztriával való
szorosabb együttműködés kiépìtése, berlini és londoni látogatásaim
és végre a Franciaországgal való jobb viszony
megteremtése. Ebben a korszakban igen nagy nehézséget
okozott egyideig a szerencsétlen frankügy és a szentgotthárdi
eset, amelyek koncentrikus támadásokra adtak alkalmat
a kormány ellen a bel- és külföldön egyaránt.
Derékban törte ketté a munka folytatását azonban a
világgazdasági krìzis elmélyülése és következményeképen
a magyar pénzügyi és gazdasági erők leromlásának a bekövetkezése.
A nemzet életét és munkáját ez a válság jó pár évre
visszavetette. A helyzet azonban annyiban különbözik attól,
amely 1923-ban a pénzügyi újjáépìtés előtt fennállott, hogy