Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.
Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.
Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
32<br />
ről fenyegető veszélyekkel szemben is megvédelmezze az országot. (Élénk<br />
helyesl<strong>és</strong>.)<br />
A következő interpellációt vagyok bátor a miniszterelnök úrhoz<br />
intézni (Halljuk! Halljuk! Olvassa):<br />
„<strong>1.</strong> Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak azon államellenes <strong>és</strong><br />
irredentista magaviseletről, melyet a hazai románajkú intelligenciának<br />
jó r<strong>és</strong>ze <strong>és</strong> elsősorban az állami segélyben r<strong>és</strong>zesülő felekezetek papjai es<br />
tanìtói az 1906. év őszén Bukarestben, az ottani nemzeti kiállìtással kapcsolatban<br />
lefolyt ünnepségek eg<strong>és</strong>z sorozatán tanúsìtottak!<br />
Ha van tudomása róla, mit szándékozik cselekedni, hogy hasonló,<br />
hazánk belbékéjét veszélyeztető <strong>és</strong> á román nemzetiség hazafiságát megmételyező<br />
események meg ne ismétlődjenek (Élénk helyesl<strong>és</strong> a haloldalon.)<br />
2. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy a bukaresti<br />
„Kultúrliga” nevű közművelőd<strong>és</strong>i egyesület. amelynek alapszabályszerű<br />
új szervezete nemrég hagyatott jóvá <strong>és</strong> amely egyesület már régebben<br />
is kitűnt a magyar állam egysége <strong>és</strong> hazánk jó hìrneve ellen irányuló,<br />
a külföld előtt is folytatott támadásaival, röpiratok terjeszt<strong>és</strong>e útján <strong>és</strong><br />
más eszközökkel a magyar állam területi épsége ellen irányuló munkáját<br />
újból megkezdte<br />
Ha van tudomása róla, mit szándékozik cselekedni további bonyodalmak<br />
kikerül<strong>és</strong>e végett (Hosszantartó, élénk helyesl<strong>és</strong>, éljenz<strong>és</strong> <strong>és</strong><br />
taps. A szónokot szá7nosan üdvözlik.)<br />
A SZERBIÁVAL KÖTÖTT KERESKEDELMI EGYEZMÉNY<br />
BECIKKELYEZÉSE.<br />
A képviselőház 1910 december hó 16-án kezdte tárgyalni a Szerbiával<br />
kötött kereskedelmi szerződ<strong>és</strong> becikkelyez<strong>és</strong>éről szóló törvényjavaslatot. A javaslatot<br />
ankétek, szaktanácskozások <strong>és</strong> törvényhatósági gyűl<strong>és</strong>ek előzték meg, mert<br />
Magyarország igen fontos agrárérdekei forogtak kockán. A törvényjavaslat előadója<br />
a képviselőházban Rosenberg Gyula volt. aki nagy beszédben ismertette a<br />
Szerbiával kötött kereskedelmi szerződ<strong>és</strong>t. Serényi Béla <strong>gróf</strong> földművel<strong>és</strong>ügyi<br />
miniszter mindjárt az ül<strong>és</strong> negyedik napján hosszan védelmezte a javaslatot. A<br />
következő napon Darányi Ignác élesen szembeszállt a javaslattal <strong>és</strong> többek között<br />
a következőket mondotta: Ausztria az argentìnai hús kérd<strong>és</strong>ében át akarja törni<br />
azt a kereskedelempolitikai rendszert. amelyet oly nehezen alkottunk meg. Az<br />
osztrák ipar biztosìtotta magának a magyar piacon a kizárólagosságot <strong>és</strong> most az<br />
eg<strong>és</strong>z világ versenyét akarja a magyar mezőgazdaság nyakára zúdìtani. Ebben a<br />
hangulatban szólalt fel 1911 január hó 3-án a képviselőházban <strong>Bethlen</strong> <strong>István</strong><br />
<strong>gróf</strong>, aki az alább közölt beszédében, Sándor Pálnak válaszolva, arról a nemzetközi<br />
szellemről szól, amely néha radikális, néha nemzetközi, néha szerényen csak<br />
a nagybirtok jelszava alatt támadja a nemzeti irányzatot. <strong>Bethlen</strong> <strong>István</strong> <strong>gróf</strong><br />
a törvényjavaslatot nem fogadta el.<br />
T. képviselőház! Azok a szónokok, akik eddig a szerb szerződ<strong>és</strong><br />
vitájában r<strong>és</strong>ztvettek, két szempontból bìrálták a javaslatot. Az egyik<br />
szempont az volt. hogy a kormány mennyiben óvta meg a szerződ<strong>és</strong> megköt<strong>és</strong>énél<br />
közgazdaságunk érdekeit. hogy milyen engedményeket tettünk<br />
Szerbiának <strong>és</strong> milyeneket kapunk Szerbiától. A másik szempont pedig<br />
az volt. hogy miután a szerb szerződ<strong>és</strong> csak egy tagja a szerződ<strong>és</strong>ek ama<br />
sorozatának, amely sorozat együttvéve van hivatva arra, hogy Magyar-
Change language