Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.

91
annak illusztrálására egy érdekes példát kìvánok felhozni (Halljuk!
Halljuk!) Besztercenaszód vármegyében ma is fennáll és virágzik négy
község: Romuli, Parva, Nepos és Salve név alatt. Ezek a nevek sem
nem magyarok, sem nem románok, sem nem szlávok, úgyhogy azelőtt.
ki a történelmet nem ismeri, tulajdonképpen érthetetlen hogy ezek a
nevek honnan eredhettek. Valóban ez a négy község négy telepes község,
amelyet a határőrvidéki parancsnokság románokból telepìtett és
ezen neveket azért kapták, mert a négy község neve együtt annyit jelent.
hogy: salve Romuli parva nepos, vagyis- hogy Romulus utódai,
Romulus népe megvan mentve a jövő számára. (Derültség balfelől.)
Hát. t. képviselőház, ezzel a kis példával kìvántam illusztrálni,
hogy maga a katonai parancsnokság is azon az alapon állott.
amelyen állott Clain Innocencius, amelyen áll ma a román nemzeti
komité és amely a maga részéről ilyen detailokig menő intézkedésekkel
kìvánta azt a célt szolgálni, hogy a román nép faji öntudatát. faji
önérzetét a históriai múltra való utalással – igaz, hogy hamis utalással –
felébressze, megerősìtse. (Felkiáltások balfelől: Történelem-hamisítás!)
T. képviselőház! Clain Innocencius után a román aspirációknak
második nagyobb programszerű nyilatkozata az úgynevezett Supplex
Libellus Walachomm. Ez tulajdoniképpen kérvény volt. amelyet Bob
János fogarasi és Adamovich Gerazim brassói görögkeleti püspökök terjesztettek
fel II. Lipót királyhoz. Ezen a kérvényen teljes erejében
érezhető a jozefin-korszak visszahatása. Érezhető, hogy a császár uralkodása
idejében egy tollvonással eltörölte volt a régi erdélyi alkotmányt
és az egyenlő hivatalviselési képességet mondotta, volt ki. Ezzel
az intézkedésével ő tulajdonképpen a mai kor szemében úgy tűnik föl,
mint aki elsősorban humánus célokat szolgál; de ha figyelemmel
vagyunk bizonyos részletekre, akkor azt látjuk, hogy a humanisztikus
irányzaton kìvül még egy egész más cél is lebegett II. József előtt.
tudniillik az, hogy ez úton és módon a magyarság szupremáciáját megtörje.
Bizonyìtja ezt egy tervezet. amelyet II. József korában dolgoztatott
volt ki egy udvari hivatalnok által. Ez az úgynevezett Beysehlagféle
tervezet. melyet egy Beysehlag nevű udvari hivatalnok dolgozott ki
a császár parancsára és amelyben egészen a Clain Innocencius szellemében
azt a követelést állìtja fel, és azt ajánlja a császárnak, hogy a
román népet negyedik uralkodó nemzetté tegye és a Clain kérvényeiben
követelt territoriális jogokkal ruházza fel. Ebből azonban egyelőre
semmi sem lett.
Jött a Restitucionale Edictum, amellyel a románságnak a csáiszárba
vetett minden bizalma semmivé vált. Pedig akkor már teljes
erejében érezhető volt hogy a román népben is felébredt a faji öntudat.
Hiszen elég, ha ebben ,a tekintetben a Hóra-féle lázadásra utalok,
amelynek kegyetlensége lés azok a vérlázìtó tettek, amelyeket annak
folyamán elkövettek, mind a szociális forradalomra utalnak. Ε forradalom
bizonyos jelenségei mégis arra mutatnak, hogy a népben
már felébredt a faji öntudat. Hiszen elég, ha emlékeztetek arra, hogy
Hóra magát Dácia királyának nevezte, elég, ha emlékeztetek arra,
hogy igen sok vidéken, amikor a császári hadak parancsnoka a népre
a „császár”, az „imperátor” nevével akart megnyugtatólag hatni,
a nép igen sok helyt azt felelte, hogy: Mit nekünk a császár, mit