Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.

198
egyúttal a teremtett helyzettel is. Ma két szélső álláspont áll szemben
egymással Az ultralegitimistáknak és maguknak a szabadkirályválasztóknak
az álláspontja, kik detronizálni akarnak azonnal. Az egyik párt azt
mondja, hogy az adott helyzetben a detronizáció iránt kell intézkedni.
A szélső legitimisták csak az uralkodó jogait nézik, de nem azokat a jogokat,
amelyekkel a nemzet bìr a bekövetkezett világesemények következtében.
A szabadkirályválasztók a jogfolytonosságot és alkotmányunk törvényes
intézkedéseit borìtják fel.
Meggyőződésem szerint a legitimitás a trón betöltésének csak jogi
feltétele. De az uralkodói jogok gyakorolhatásának nemcsak jogi feltételei
vannak, hanem épp úgy kìvánhatja a nemzet azt. hogy a király
elfogadja azokat a feltételeket. amelyeket a nemzet kitűzött akkor, amikor
függetlenségét proklamálta és a trianoni szerződést aláìrta. Ebből a
helyzetből csak egy kivezető út van: a nemzetnek, illetve a nemzet megbìzásából
a kormánynak kell a nemzet felfogása alapján tisztázni a helyzetet
a királlyal. A kormánynak a kötelessége, hogy anélkül, hogy ezáltal
azt az álláspontunkat feladnánk, mely szerint a királykérdés elintézése
Magyarország belügye, a szignatárius nagyhatalmakkal a diplomáciai
érintkezést fölvegye abból a célból, hogy velük a magyar nemzet álláspontját
a kérdésben megismertesse. A helyzet tisztázása alkotmányos
kötelessége a nemzetnek, mert detronizálás forradalmi cselekmény lenne,
amelynek következménye a nemzetre beláthatlan konzekvenciákkal járna.
Ezeket a tárgyalásokat a kormánynak kötelessége alkalmas időpontban
lefolytatni a nemzet megbìzásából. Addig, amìg ezek valamely j
eredményre nem vezettek, a királykérdést sem egyik, sem másik irányban
eldönteni nem lehet és nem is szabad. Addig minden törekvés, mely a
parlamentben és a parlamenten kìvül harci riadó formájában nyilvánul
meg, alkotmányellenes és forradalmi jelenség, amelyet a kormány teljes
erővel elnyomni kötelességének kell, hogy tartson. [Mi sem puccsot. sem
detronizációt semmi körülmények között el nem fogadunk, mi tárgyalni
akarunk s csak azután dönthetünk. Türelemmel és becsületes törekvéssel
kell a kérdést megoldanunk, minden más kìsérlet polgárháborúra vezethetne.
Ne jöjjenek tehát az egységes kormányzópárt falai közé sem azok,
akik királypuccsot lehetőnek tartanak, sem azok, akik detronizáción tönk
a fejüket. Nem dolgozhatunk velük együtt.
De ne jöjjenek közibénk azok sem, akikben nincsen guvernamentális
érzék. Nekünk nem szónokló hazafiakra van szükségünk. A kormányzat
árnyékában sütkérezni és ugyanakkor az ellenzéki népszerűség babérjaiért
is harcolni nem lehet. Ez nemcsak illojalitás, nemcsak nem méltó
önérzetes nemzetgyűlési képviselőhöz, de egyúttal félrevezetése a nemzetnek
és azoknak a választóknak, akik az illetőnek megbìzólevelet adtak és
lehetetlenné tételét jelenti a parlamenti konszolidációnak is.
Az ország szìne előtt hìvom tetemre tehát a parlament tagjait. teljesìtsék
nemzetükkel szemben kötelességüket. sorakozzanak utógondolat
nélkül egy táborba azoknak a kötelességeknek teljesìtésére, amelyeket a
nemzet érdekében el kell végezni és válasszanak maguknak vezért. Én
útjában nem fogok állani. De ha egyszer választottak, ne hagyják cserben
a vezért. mert azzal az országot döntik sìrba.