Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.

132
ben rámutattam. (Úgy van! balfelől.) Akik arra törekszenek, hogy a
háború alatt szerzett zsákmányukat mentül előbb a magyar föld biztos
révpartján helyezzék el. (Úgy van! balfelől.)
Ez lesz az a. szociális irány, amit a bankok képviselnek Én ilyen
szociális birtokpolitika ellen, határozottan tiltakozom. És tiltakozom az
ellen a felfogás ellen, amely azt vallja, hogy mindegy, hogy valakj
minő erkölcsi értékkel bìr; a fődolog az, hogy gazdasági téren bemutatta
légyen arratermettségét. Én tiltakozom ez ellen a felfogás ellen,
mert ezzel nemzetet fenntartani nem lehet. (Igaz! Úgy van! Taps a
baloldalon.)
De lássuk, t. képviselőház, a többtermelés kérdését. A többtermelés
régi jelszó. Minden gazdának él az elméjében. Hiszen ez saját
érdeke. Vagy melyik gazda ne törekednék arra, hogy többet termeljen,
ha tud Amikor ezt a jelszót hallom bizonyos emberek szájából, mindig
eszembe jut az önkéntesiskola, ahol a lovaglótanár arra ösztökélte
a lovon ülő önkéntest. hogy vágja bele a lovába a sarkantyút. az
azonban a világért sem merészelt volna ilyet tenni, hisz örült. hogy
rajta, ül a lován. Hát itt is ìgy vagyunk. A magyar gazdaember bizony
sarkantyúzná földjét. csak rendesen örül, ha rajta meg bìr élni. (Ügy
van! a baloldalon. Felkiáltások: Nincs hitele!)
A helyzet nem ritkán bizony az, hogy a magyar gazda aratás
előtt felveszi a termés árát. azután learat és a pénzét mindjárt beviszi
a bankba, hogy a lejárt váltóját kifizesse. Gondolható-e, hogy amikor
a gazda 8-10, a kisgazda nem ritkán 15-20%-ot kell, hogy kamatban
fizessen a bankoknak, hogy akkor képes legyen többet termelni és
hasznosan tőkét befektetni Képzelhetőbe, hogy addig, amìg a bankok
fenntartják ezt az állapotot. amely szerint Magyarországon a gazda
gyakran 8-10-15, sőt 20%-os pénzzel kénytelen befektetéseket csinálni,
a többtermelésről komolyan lehessen beszélni (Igaz! Úgy van!
a baloldalon.)
És mi a másik feltétele a többtermelésnék Mert nemcsak tőkére
van szükség, hanem szükséges az isi, hogy a befektetések, amelyekre
a többtermeléshez a gazdának stzüksége van, a különféle gépek, anyagok
ne legyenek túldrágák és hogy viszont a gazda terményeit olyan
árban értékesìthesse, hogy a többtermelés ki is fizesse magát. Itt azonban
megint éppen a bankok részéről látjuk azt a törekvést. hogy egyfelől
az ipari cikkek vámjának exorbitans emelésével, másfelől a mezőgazdákat
megillető védvám megtagadásával mindent el akarnak követni,
hogy a többtermelésnek ezek a feltételei be ne állhassanak. (Igaz! Ügy
van! a baloldalon.)
De mit csinálnak maguk a bankok ez ipar, a bányászat terén,
ahol az egyedüli urak Ha nézem ipari vállalataikat. hogy kartelekkel,
rajonirozással, kontingentálással szabályozzák a termelést. Ha nézem
bányászati vállalataikat. látom, – és itt klasszikus tanura hivatkozom,
a pénzügyminiszter úrra, – hogy lefoglalnak petróleumterületeket csak
azért. hogy ne termeljenek, lefoglalnak szénterületeket csak azért. ìiogy
ne bányásszanak. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.)
Lefoglalnak mindent. mert ez a fődolog és a termelés, az csak
másodsorban jön. Akik tehát a maguk vállalataik terén, ahol kizárólagosan
működhetnek, ilyen példával járnak elöl, azok követelik, hogy a