Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.

326
Ami pedig azt a tételt illeti, hogy mi igyekeztünk volna a nemzetiségeinket
tudatlanságban tartani, úgy ez is a tényekkel homlokegyenest
ellenkező állìtás. Én egyszerűen arra a faktumra mutatok rà r
hogy a Magyarországban volt nemzetiségek, tehát a románok és a szerbek,
a felvidéki tótok stb., nagyobb kultúrával bìrtak, kevesebb analfabétával
bìrtak, mint a határokon túl lakó fajtestvéreik; (Úgy van! a jobb- és a
baloldalon.) a magyarországi románok között nem volt annyi analfabéta,
mint a királyságbeli románok között; (Úgy van! jobbfelől és a baloldalon.)
a magyarországi szerbek között nem volt annyi analfabéta, mint a
határon túl lakó szerbek között. (Úgy van! jobbfelől és a baloldalon.)
Ezek faktumok, amelyeket le nem lehet tagadni s amelyek önmagukban
megcáfolják az olyan állìtásokat. mint amilyeneket t. képviselőtársam tett.
Ami azt az állìtást illeti, hogy a magyarországi szászok nemzeti
kultúrájukat nem tudták fenntartani, hát bocsánatot kérek, ha valakinek
nem volt oka panaszkodni a magyarság ellen ebben a tekintetben, akkor
valóban a szászoknak nem volt (Felkiáltások jobb felől: Nem is panaszkodtak!)
képviselőik a kormányt támogató pártban ültek, (Úgy van!
jobbfelől.), akiknek tehát módjuk volt mindenesetre minden sérelmüket a
kormánynál képviselni, – ezt adott esetben meg is tették, (Úgy van! ο
jobb- és a baloldalon.) – s akiknek ennek folytán igazán nem lehetett
okuk semmi panaszra. (Úgy van! a jobb- és a baloldalon. Mayer
János: Nem is panaszkodtak!)
Én mégis kénytelen vagyok egy pár rövid számadatot a képviselő
úr itt felhozott állìtásával szemben leszögezni, hogy a régi magyar kultúrpolitikát.
amennyiben a háborúelőtti állapotokról van itt szó, egypár
adattal is illusztráljam. (Halljuk! Halljuk!)
T. Nemzetgyűlés! Az 1809/1900. évi tanévben összesen magyar tanìtási
nyelvű elemi népiskola volt Magyarországon 10.325; tisztán kisebbségi
nyelvű iskola volt 3319 és vegyes tanìtási nyelvű iskola 3404, együttvéve
tehát 6723. Tehát 10.000 magyar tanìtási nyelvű elemi iskolával szemben
6700 olyan iskola volt. amelyben kizárólag, vagy túlnyomólag valamely
kisebbségi nyelven tanìtottak. Kizárólag német tanìtási nyelvű iskola volt
383, kizárólag tót 528, kizárólag román 2157, rutén 93, horvát-szerb 135 és.
más nem magyar tanìtási nyelvű iskola 23.
Német-magyar tanìtási nyelvű iskola volt 720, tót-magyar tannyelvű
iskola 1224, román-magyar 808, rutén-magyar 304, horvát-magyar
és szerb-magyar 308 és más nemzetiségi nyelvű és magyar vegyesen 40.
A néptanìtók száma 1900-ban 28.629 volt; ezek között nem magyar anyanyelvű
9222 és ezek közül keveset vagy magyarul egyáltalán egy szót
sem tudott 1761. (Mozgás jobbfelől: Hol voltak elnyomva – Sehol a
világon nincs így!) A tanìtóképző intézetek közül tisztán német volt 1,
román-magyar 2, tisztán román 4, szerb tanìtási nyelvű 2. A középiskolák
közül német volt 9, román-magyar 1, tisztán román 5, szerb 1, olaszmagyar
1.
Ezeket az adatokat szárazon akartam, minden kommentár nélkül a
nemzetgyűlés elé terjeszteni, mert ezek többet beszélnek, mint száz más
állìtás és száz más kommentár, amit a kérdés megvilágìtása végett felhozhatnak,
(Úgy van! jobbfelől.)
Szó volt azután arról, hogy tulajdonképen mi okozta a nemzetiségi
kérdést Magyarországon. Azt mondta erre Knaller t. képviselőtársam;