Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.

145
nak is, mìg oda fejleszthető, hogy négy elemi elvégzése révén, a magyar
nyelv mindenkinek tulajdonává legyen.
Ezzel elérkeztem fejtegetéseim végéhez. Végzem szavaimat egy
felszólìtással, amelyet a kormányelnök úrhoz intézek és egy másik felszólìtással,
amelyet a magyar parlament minden tagjához intézek. (Halljuk!
Halljuk! balfelől.)
Kérem a kormány elnök urat. méltóztassék a magyar nyelv kérdésében
az első §-nál szabad kezet adni α magyar parlamentnek, mert meg
vagyok győződve, hogy ha ezt teszi, a magyar parlament túlnyomó többsége
be fogja azt iktatni törvényes jogaiba. (Úgy van! balfelől.) Lehet.
hogy a miniszterelnök urat ezért is meg fogják támadni, sőt valószìnűleg
tartom, mert hiszen nem tehet lépést. amelyért támadásnak ne lenne kitéve,
lehet hogy őt ezért megint inkonzekvenciával fogják vádolni, de felhìvom
figyelmét ezzel szemben a latin közmondásra, amely azt mondja,,
hogy verba volant, scripta manent. A vádak elhangzanak a levegőben,
egy idő múlva senki sem fog rájuk emlékezni, de scripta manent. törvénykönyvünkben
megmaradnak a tett intézkedések és hogyha helytelenül
tesszük azokat meg, amint azt kimutatni bátor voltam, akkor sokáig
nem fogjuk tudni azokat onnan eliminálni. És higyje el nekem a t. miniszterelnök
úr, hogyha még inkonzekvenciát is követne el ezzel, mint
ahogy ezt nem tartom, ezért az abszoluciót a nemzettől fogja megkapni.
(Helyeslés jobbfelől.)
A pártokhoz és egyes képviselőtársaimhoz pedig, akik a maguk
részéről a nemzeti álláspontot nemcsak hangoztatják, hanem annak szolgálatot
is kivannak tenni, azon figyelmeztetést intézem, hogy itt egy nagy
prinicipiális kérdésről van szó, de ép ezért a történelem szìne előtt nem
lesznek fedve azzal, hogy ha a kérdést a 2. §-nál egy kontroverz kérdéssel
együtt akarják elintézni akkor, amikor tudják, hogy ott a kérdést esetleg
vereségnek teszik ki.
A javaslatot általánosságban elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés
és taps. Szónokot számosan üdvözlik.)
Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem.
A VÁLASZTÓJOGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLAT RÉSZLETES
VITÁJA.
A képviselőház 1918 július hó 18-án Wekerle Sándor miniszterelnök
záróbeszédével fejezte be az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat
általános tárgyalását. Wekerle Sándor beszédében foglalkozott
Bethlen István gróf felszólalásával és kijelentette, hogy határozati javaslatát.
amelyben a választójog általános kellékéül a magyarul ìrni-, olvasni tudást
vagy pedig a négy elemi osztályt kìvánja, nem tudja magáévá tenni. A választói
jognak kiterjesztésével – szerinte – nem fér össze, hogy olyan általános
kelléket állìtsunk fel, amely annak megszűkìtésére vezetne. De nem fogadja el
Bethlen István gróf javaslatát azért sem, mert aki ezen többnyelvű politikai
nemzetnek egész energiáját ki akarja használni, rosszul cselekszik akkor, ha csak
az energia egy részére támaszkodik és a többivel nem egyenlően bánik el. Ami
pedig a négy elemi osztályhoz kötött választói jogot illeti, az egyetértelmű
lenne az egész javaslat bukásával. Hiszen a fő vita és a megegyezésnek, a meg-