Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.

133
gazdát fosszák meg birtokától és ők üljenek helyébe mert ők meg fogják
mutatni hogyan kell többet termelni Bocsánatotkérek, ebben csak
naiv lelkek hihetnek: az, aki a dolgokat komoly figyelemmel méltatja,
ezt nem fogja elhinni soha. (Úgy van! a baloldalon )
Azt állìtom tehát. hogy amìg lehet Magyarországon a kisgazdát
12%-os pénzzel kiuzsorázni, amìg lehet az ipart úgy űzni, hogy iaz
minél kevesebbet produkáljon és a fogyasztó minél többet fizessen mint
lehet bányát úgy művelni, hogy a termelés csökkentésével nagy haszon
legyen biztosìtható, addig jelszavaiknak hinni botorság lenne. És én
attól félek, hogy a hangzatos jelszó ajkukon csak arra jó, hogy már
most lefoglaljanak minden földet. amely eladó, hogy mikor később
hazajön a magyar gazda a lövészárokból, hogy a hazával szemben teljesìtett
kötelessége után békés munkával élvezze fáradsága jutalmát.
nem lesz föld, amelyhez hozzájuthatna és amelyet megfelelő áron megvehetne.
(Úgy van! balról.) Végeredményben felszólìtom tehát .a magyar
kormányt. hogy látva e káros jelenségeket. ne mulassza el most
is, hogy a birtokforgalom terén és a birtokpolitikában végre rendet teremtsen.
Terjessze be azt a birtokpolitikai törvényjavaslatot, melyre oly
szüksége van már az országnak, mint a betevő falat kenyérre. (Élénk
helyeslés balról.)
De végzem felszólalásomat. A magyar föld a nemzet jelene és
jövője. S még sok ideig az lesz. Mert mindazok a próféták, kik más
téren keresik gazdasági bajaink orvoslását. egyelőre álpróféták. A magyar
föld ma is a magyar nemzet legnagyobb kincse. De Hermes úristen
gálád módon arra törekszik, hogy a nemzet ezen legnagyobb
kincsét elcsenje s ezt egyenesen bejelenti. Teheti azért. mert a gazda
három év óta távol hazájától a lövészárokban védi a hont! A kirendelt
őr pedig a kialvó őrtűz lángjánál mély álomba merülve húzza ki
az éjszakát virradtig és kötelességét nem teljesìti, (Hosszantartó élénk
helyeslés és tetszés a bal- és szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.)
A VÁLASZTÓJOGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLAT.
A képviselőház 1918 július 5-én tartott ülésén Bethlen István gróf szólt
hozzá az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslathoz. Bethlen
István gróf beszéde végén a javaslatot általánosságban elfogadta, de előre
bejelentette, hogy a részletes vita során mindjárt az 1. §-nál indìtványt fog
tenni, amely szerint választóvá válik mindenki, aki magyarul ìrni és olvasni
tud, vagy négy elemi iskolát végzett. A beszéd ìgy hangzik:
Bethlen István gróf: Az előttem szólott t. képviselőtársam megbocsát.
hogy fejtegetéseivel részletes polémiába nem ereszkedem, minthogy
azok általában oly részleteket ölelnek fel, melyekkel foglalkozni
egyáltalán nem akarok, hiszen, a választójogi bizottságban minden részletre
vonatkozólag kifejtettem álláspontomat. Ami pedig t. képviselőtáream
beszédének politikai tartalmát illeti, azzal azért nem foglalkozom,
mert előttem érthetetlen, hogy a Károlyi-párt védelmét éppen ő képviseli
a Házban, aki éppen nemzeti kérdésekben való összekülönbözése miatt a
pártból korábban kilépett. (Ellenmondás a szélsőbaloldalon.) Én ìgy
tudom, (Igaz! Úgy van! jobbról.) lehet, hogy azóta változott a helyzet.