Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.
Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.
Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
85<br />
szembeállìtandó erők mérlegén semmit. hogyha Erdély Romániához fog<br />
csatoltatni, (Igaz! Úgy van! balfelől.) mert amennyivel a monarchia<br />
ereje gyengül, annyival gyarapodna majd Románia <strong>és</strong> végeredményben<br />
az erők összegén ez nem változtatna semmit. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.)<br />
Ha ezt a két teóriát. mely egymással szemben áll, szemügyre<br />
veszem, azt látom, hogy ezek a teóriák tulajdonképen nem élettelen szürke<br />
teóriák, nem egy szobatudós gondolatai, melyeket a világtól távol élve<br />
a maga fejében kidolgozott. ezek mögött a látszólag szürke teóriák mögött<br />
tulajdonképen két népfajnak ösztöne, faji öntudata áll, amely ma már<br />
benne él a primitìv ember lelkében, de amely megfogamzott akkor, amikor<br />
az első gondolkozni képes ember ezt a faji öntudatot konkrét politikai<br />
célokkal megjelölni <strong>és</strong> irányìtani tudta. Azok az ellentétek tehát. melyek<br />
ezen teóriák mögött rejlenek, tulajdonképen a faji ösztönöknek, a faji<br />
öntudatnak, a történelmi fejlőd<strong>és</strong>nek, a jó <strong>és</strong> balsorsban, de az örömben<br />
is megszületett nemzeti ideáloknak ellentétei <strong>és</strong> ép azért kiegyenlìthetetlenek,<br />
mert azokat a félreért<strong>és</strong>eket.; melyeket az emberi gondolkodás gyengesége<br />
<strong>és</strong> hiánya, melyeket az emberi intézmények fogyatékossága állìtott<br />
válaszfalképen két nemzet közé, az emberi elmének nagyobb logikája,<br />
az emberi intézmények tökéletesbül<strong>és</strong>e ki tudja küszöbölni, de azokat az<br />
ellentéteket. melyek nem félreért<strong>és</strong>ekből, amelyek nem az intézmények<br />
fogyatékosságából származnak, hanem amelyek a faji ösztönöknek, az<br />
érz<strong>és</strong>eknek, a vágyaknak, a történelemnek <strong>és</strong> a nemzeti ideálok ellentétességéből<br />
fakadnak, nem fogja kiegyenlìteni semmiféle emberi okoskodás<br />
soha. (Élénk helyesl<strong>és</strong> <strong>és</strong> taps a bal- <strong>és</strong>, a szélsőbaloldalon.)<br />
Sajnos, azok az ellentétek, amelyek most már évszázadok óta a<br />
román faj törekv<strong>és</strong>ei, a román politikusok aspirációi <strong>és</strong> a magyar felfogás<br />
között mutatkoznak, nem félreért<strong>és</strong>eken, hanem az érz<strong>és</strong>ek, a vágyak,<br />
az ideálok ellentétességén «alapulnak. (Úgy van! balfelől.) A történelem,<br />
a történelemben rejlő igazságok, a történelemben megnyilatkozó<br />
nemzeti karakter teljes félreismer<strong>és</strong>e volt tehát az, mikor a miniszterelnök<br />
úr azt gondolta, hogy ő egyszerű kapacitáció útján ezeket az ellentéteket<br />
meg fogja szüntetni. (Helyesl<strong>és</strong> a baloldalon.)<br />
Igen nagy súlyt helyezek arra, hogy éppen a mai viszonyok között<br />
ezen tétel igazságát a történelem világìtása mellett bizonyìthassam. (Halljuk!<br />
Halljuk!) Ha történelmi fejteget<strong>és</strong>eimben kissé hosszadalmas lennék,<br />
a t. Ház szìves elnéz<strong>és</strong>ét kérem, (Halljuk! Halljuk!) de azt hiszem,<br />
ez, ha komolyan bizonyìtani akarok, el nem kerülhető. (Halljuk! Halljuk!)<br />
Mielőtt azonban történelmi fejteget<strong>és</strong>eimbe belemennek, legyen<br />
szabad egypár vonással ismertetnem azt a programmot. melyet a román<br />
nemzetiségi párt magáénak vall, mert csak ennek a programmnak ismerete<br />
után juthatok abba a helyzetbe, hogy a történelem lapjain visszafelé<br />
haladva, kimutassam ezen programmnak gyökerét. kimutassam fejlőd<strong>és</strong>ét.<br />
kialakulását <strong>és</strong> kimutassam azokat a faktorokat. amelyek ezen programm<br />
kialakulásában közreműködtek, amely faktorok – sajnos – ma is talán<br />
még fokozottabb erővel működnek abban az irányban,, hogy ezt a<br />
programmot a román nép képviselői fel ne adják.<br />
Magyarországon 1881-ig nem létezett egységes román nemzetiségi<br />
párt. Az erdélyi <strong>és</strong> a bánáti románok külön pártokba voltak csoportosulva,<br />
külön programmal, külön törekv<strong>és</strong>ekkel, amelyek nagyjában <strong>és</strong>
Change language