Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.

26
kiek és a körösországiak is tettek egy kis kirándulást. Vezetőjük Pop
Csicsó István (Zaj.) M Bocu Sevér, a „Tribuna” hajdani szerkesztője
volt. Pop Csicsó István az üdvözletre azt felelte, hogy örömmel jött Ruméniába,
mert hiszen Ruménia az ő igazi és valódi hazája: patria muma;
(Zaj.) azután elvezette őket a kultúrliga palotája elé, ott elénekelték
az „Imnul lui Jancu” dalt. azután pedig a királyi palota elé.
Tulajdonképen nem tudom, hogy ez a kis kirándulás a királyi
palotának, vagy az osztrák-magyar követségnek szólott-e, mert az is ott
van és ott aztán elénekelték a Desteaptatae romane bekezdésű dalt.
Majd egy kis kirándulást tettek Konstenzába és ott a csapat vezetője
a tengerhez fordulva, azt mondta: „Ebben a tengerben a mi könnyeink
is jelen vannak, melyek a Maros és a Duna vìzével együtt idefolytak és
el tudják beszélni a testvéreknek a mi szenvedéseinket. (Nagy zaj.) de
el tudják mondani a mi lelkünk nagy vágyait. aspirációit is, melyek
megvalósìtására minden erőnkből törekszünk.” (Zaj.) Hogy melyek ezek
az aspirációk, arra az előzőkben már volt szerencsém rámutatni.
Rendeztek a fogarasiak is kirándulást. vezetőjük Makavei fogarasi
vikárius volt. tehát egy olyan egyház képviselője, amely állami
szubvencióban részesül. (Nagy zaj. Felkiáltások a középen: Hazaáruló!)
A főváros nevében Florescu tanácsos üdvözölte őket. azt mondván: „Lelkeinket
egy szent érzés hatja át e pillanatban, mivel az anyahazába
való jövetellel egy szép példáját adtátok a fajszeretetnek; jöveteletek
emlékeztet a rumén faj büszke múltjára és jogot ad arra, hogy bìzzunk
jövőbeli vágyaink teljesülésében.”
Botosáneanul Calist román püspök szintén beszélt és a rumén lelkészi
kar egyesülete nevében üdvözölte őket e szavakkal: „Nagyon jól
esik nekünk, hogy elhagytátok tűzhelyeiteket. megmásztatok a hegyeket
és eljöttetek a mi központunkba, hogy együtt ünnepeljük királyunk
40 éves jubileumát. Adja Isten, hogy mikor mégegyszer akartok hozzánk
jönni, ne kelljen a határon átmennetek, hanem Ruménország területén
utazzatok csak.” (Nagy zaj. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A mi
diplomáciánk a bűnös!)
Az emlìtett fogarasi püspöki vikárius a következőket mondta:
„Volt idő, mikor a felvilágosodás Nyugatról jött. azonban eljött végre
az az idő, hogy a rumén kultúra napja ott keljen fel, ahol fel kell kelnie,
azaz Ruménország fővárosában. Éhhez a naphoz jövünk mi, hogy felmelegedjünk,
hogy megacélosodjunk a harcra, amelyet viselünk nemzetiségünk
és nemzeti ideáljaink megvalósìtásáért.” Ez az úr is a nemzeti
ideálok bő köpenyege alá takarja azokat a bizonyos végcélokat. Nem
mondja meg azokat nyìltan, de aki tudja és ismeri a dolgokat. az iránt.
hogy mit ért ez alatt. semmi kétsége nem lehet.
Érdekes még Delavrancénak, Románia hìres költőjének beszéde is.
Azt mondja: „Semmi sem képes többé bennünket szétválasztani. Ma már
a Kárpátok nem szétválasztanak, hanem egyesìtenek. A Kárpátok ma
csak a hegygerinceknek egy sorozata, melynek lejtői északra és délre tartanak.
Nem fogunk egy pillanatig se elszakadni a munkától, mely a mi
népünk egyesülését szolgálja. Benneteket pedig, fogarasvidéki rumének,
nem mint vendégeket ünneplünk, hanem bennetek önmagunkat ünnepeljük.”
Azután Florescu, a kultúrliga titkára a következő felköszöntőt
mondotta, mely bizonyos aktualitással bìr (olvassa): „Nem szabad csodál-