Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.
Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.
Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
81<br />
vezéreivel folytatott tárgyalásai befejez<strong>és</strong>t nyertek, ìgéretéhez képest. hajlandó<br />
ezekről a tárgyalásokról nyilatkozni <strong>és</strong> a képviselőháznak módot adni a hozzászóláshoz.<br />
Tisza <strong>István</strong> <strong>gróf</strong> nyomban válaszolt az interpellációra <strong>és</strong> minden<br />
r<strong>és</strong>zletre kiterjedőleg felvilágosìtást adott a román nemzetiségi párt vezetőivel<br />
folytatott tárgyalásairól. Eg<strong>és</strong>z nemzetiségi politikáját feltárta a Ház<br />
elótt. Utalt arra, hogy már évtizedek előtt is igyekezett a nemzetiségekkel,<br />
elsősorban az ország románajkú polgáraival a megért<strong>és</strong>t <strong>és</strong> az összhangot<br />
keresni. Beszéde végén arra kérte a Házat. hogy a választ ne tudomásul vegye,<br />
hanem tűzze napirendre.<br />
Tisza <strong>István</strong> <strong>gróf</strong> válaszának tárgyalását a hazai románsággal folytatott<br />
megbeszél<strong>és</strong>ei ügyében a képviselőház 1914 március 5-iki ül<strong>és</strong>én kezdte meg<br />
Jakabffy Elemér, Miháli Tivadar, Tisza <strong>István</strong> <strong>gróf</strong> ismételt. Farkas Pál<br />
Apponyi Albert <strong>gróf</strong>, Richter János felszólalása után 1914 március 11-én<br />
<strong>Bethlen</strong> <strong>István</strong> <strong>gróf</strong> mondotta el a következő beszédet:<br />
T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Bár azon párt megbìzásából<br />
jelentkeztem szólásra, amelyhez tartozni szerencsém van, azt hiszem, leghelyesebben<br />
akkor járok el, ha a mai napon lehetőleg tartózkodom a pártpolitikától,<br />
(Helyesl<strong>és</strong> a jobb- <strong>és</strong> a baloldalon.) mert a napirenden lévő<br />
tárgyat sokkal nagyobb jelentőségűnek, sokkal fontosabbnak tartom, semhogy<br />
erre ne törekedjem. (Helyesl<strong>és</strong> jobbfelől.) De éppen ezért csak mély<br />
szomorúsággal <strong>és</strong> hazafias aggodalommal konstatálhatom azt. hogy 50 év<br />
parlamenti történetében ez az első eset. hogy a magyar pártok a nemzetiségi<br />
kérd<strong>és</strong>ben nem értenek egyet. hogy a magyar pártoknak felfogása a<br />
nemzetiségi kérd<strong>és</strong>ben nem kongruens <strong>és</strong> hogy most már a felfogásoknak<br />
az a szétszakadása, amely annyi politikai kérd<strong>és</strong>re kiterjed, ebben a kérd<strong>és</strong>ben<br />
is érvényesül.<br />
Felszólalásomnak hivatását <strong>és</strong> feladatát tehát abban látom, hogy<br />
újból kellő világìtásba, kellő fénybe helyezzem azt a politikát. kellő világìtásba<br />
helyezzem nemzetiségi politikánk eddigi alapjait <strong>és</strong> fundamentumait.<br />
azokat az alapokat. amelyek úgyszólván 50 éven keresztül dogmáját.<br />
tradìcióját <strong>és</strong> kátéját képezték a magyar nemzetiségi politikának, amely<br />
fundamentumoktól 50 éven keresztül egyetlenegy jelentősebb államférfia<br />
sem tért el a magyar közéletnek s amely fundamentumoktól elsőìzben<br />
önök akarnak most a túloldalon eltérni. (Igaz! Úgy van! balfelől.) Ezzel<br />
a jelenséggel szemben kötelességemnek: tartom figyelmeztetni önöket. hogy<br />
a felelősség ezért kizárólag a túloldalt fogja terhelni. (Felkiáltások jobbfelől:<br />
Viseljük! Zaj a baloldalon.) Bocsánatot kérek, az eddigi nemzetiségi<br />
politika tradìcióinak megfelelő, úgyszólván a legitim alapon mi állunk <strong>és</strong><br />
önöknek kötelessége a bizonyìtás, hogyha ezen alapoktól eltérni akarnak.<br />
(Igaz! Úgy van! balfelől.)<br />
Én mindenekelőtt a figyelmükbe ajánlom egy meghalt nagyhìrnevú<br />
magyar államférfiúnak egynéhány mondását. aki a választóihoz intézett<br />
beszédében rövid szavakkal kifejtette a nemzetiségi politikára vonatkozó<br />
nézeteit. azokat a nézeteket. amelyeket önök is a mai napig magukénak<br />
vallottak, egy olyan államférfiúnak nézeteit. aki önök előtt is bizonyára<br />
tekintélyszámba megy. Ez az államférfi: Tisza Kálmán. (Halljuk! Halljuk!<br />
balfelől.) 1894-ben nagyváradi választóihoz beszédet intézett <strong>és</strong> kiterjeszkedett<br />
a nemzetiségi kérd<strong>és</strong>re általában. Ezen kijelent<strong>és</strong>ei közül csak<br />
hármat akarok citálni.<br />
Az egyik a nemzetiségi kérd<strong>és</strong>nek alapprincìpiumára vonatkozik <strong>és</strong> a<br />
következőkép szól (olvassa): „Azt tartom, a nemzetiségi kérd<strong>és</strong>ben van-
Change language