Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.

28
Azonban talán mégis igazságtalanok lennénk, ha az ilyen irredentista
viselkedésért minden tekintetben kizárólag hazai románjainkat tennők
felelőssé. Ők bizonyára kötelesek a felelősség egy részét viselni. De a másik
rész a rumén királyságbeli társadalmat és e társadalom (Felkiáltások: Az
osztrák-magyar követséget! Zaj.) vezető köreit kell, hogy illesse.
Mert. t. képviselőház, talán a legbecsületesebb szándékú és a leglelkesebb
magyar alattvalót is a nemzetiségek közül meg kellene, hogy tántorìtsa
a magyar haza iránt táplált érzelmeiben azon izgatás, amely naprólnapra
a legkülönfélébb utakon és módokon, a Kárpátokon keresztül,
Erdélybe átszivárog. (Igaz! Úgy van!) Ebben a tekintetben a jó példával
maga a román állam jár elől. De erről most nem akarok nyilatkozni azért.
mert ez már a közoktatás terére tartozik és talán lesz nekem, vagy másnak
módjában, hogy a szőnyegen lévő törvényjavaslathoz szólva, erről
nyilatkozzék. De igenis ki akarok térni a kultúrliga működésére, annak a
kultúrligának a működésére, amelyet úgy neveznek, hogy: „Kultúrliga, az
összes -bárhol élő -rumének kultúrai egységének szolgálatában.”
T. képviselőház! Mi tudjuk, hogy már annakidején a kultúrliga elsősorban
irredentista eszméket táplált és hogy programmját úgy hajtotta
végre, hogy politikai akciót indìtott a sajtóban a külföldön, szóval minden
politikai eszközt felhasznált arra, hogy a magyar államot a külföldön is
bevádolja és a magyar állam alattvalóit a magyar állammal szemben felizgassa.
Bátor vagyok röviden az 1891-iki programmot ismertetni, mégpedig
azért. mert ez a most újan elfogadott programmal, amelyet a király is
szentesìtett. majdnem azonos.
A régi programm ez (olvassa): „1891 január 21-én Bukarest városában
megalakult az összes románok egységének ligája. A liga célja: ápolni a
szolidaritás érzetét az összes románokban és a mozgalmat fenntartani,
amely a román kultúrmissziókat lehetővé teszi. A cél elérésére a következő
utakon fog törekedni: olvasóköröket. könyvtárakat stb. más eszközöket
sorol itt fel és hogy mi volt a végrehajtása ennek a programmnak, arról
tájékoztathatjuk magunkat. ha egy kis számadásba bepillantást nyertünk.
Összesen 400.000 frank elköltéséről van szó. Ezen 400.000 frank a
következő tételekből áll: memorandum összeállìtása, több nyelvre lefordìtása
és kiadása 40.000 frank, replika 40.000 frank; memorandumnak
Bécsben való átadása 30.000 frank, (Derültség és zaj.) a nagyszebeni
Institutul Typographicul megvásárlása a liga céljaira 50.000 frank, a
sajtó: Tribuna, Foia Popolurul és Gazetta szubvenciója 30.000 frank; agitációs
költségek 50.000 frank; központi igazgatás, gráci, párizsi irodák
fenntartása 60.000 frank; európai propaganda, egyes agitátorok szubvenciója
megint egy összeg, szóval együttesen 400.000 frank.
T. képviselőház! Ez volt a kultúrligának 1891-beli programmja és ez
volt ennek a programmnak végrehajtása. Már most 1904-ben a kultúrliga
újból alakult. Akkor még jóváhagyást nem nyert a programmja, mert úgylátszik,
a liberális kormány nem akart kellemetlenségeket egy külállammal
előidézni. Az új programmja, t. Ház, a következő (olvassa): „Tétessék
tanulmány tárgyává:
Először a különböző országokban lakó rumének helyzete, de különösen
azon országokban, ahol a ruménség veszélyeztetve van, hogy a liga kellőleg
tájékoztatva, biztos eredménnyel működhessék közre a veszély elhárìtására;
másodszor a liga tagjai törekedjenek közelebbi érintkezésbe lépni