Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.

142
mentbe és lehetőleg sok legyen a magyar választókerület. akkor úgy kell
megalkotni azokat. hogy lehetőleg nagy száma a nemzetiségi választóknak
köttessék le a magyar kerületekben. Ez úgy érhető el, ha egy kerületben,
hol, mondjuk, 6000 választó lesz, csak egy csekély mennyiséggel lesz több
a magyar szavazó, mint a választók fele. Ha azonban ez a szövetség
amelyre rámutattam és amely mérges gyümölcsöket fog e téren teremni,
(Úgy van! a jobb- és a baloldalon.) ha e szövetség fennáll, akkor a
vegyesajkú vidékeken, Erdélyben, mi lesz a következmény Következmény
lesz az, hogy lesznek kerületek, ahol nyìlt nemzetiségi politikát fognak
űzni a nemzetiségi jelöltek és lesznek viszont magyar jelöltek, akiknek
legtöbb sansza lesz sok kerületben, mert hiszen a nemzetiségi választóknak
összességét a szövetségük folytán megkapják és a magyar választóknak
is csekély hányadát meg tudják szerezni, akik azonban szövetségben
érven a nemzetiségi pártokkal, a maguk részéről is, leplezetten legalább,
szintén nemzetiségi politikát fognak támogatni. (Úgy van! a jobb- és a
baloldalon.) Ebből nem kérünk.
Voltak eddig is panaszok Erdélyben, hogy a központi pártvezetőségek
az erdélyi viszonyokkal nem ismerős, az ottani követelményekkel
magukat nem azonosìtó képviselőket küldenek a kerületbe. Néha, elvétve,,
volt is valami igazság ebben, de ha bekövetkezik az, amit az imént fejtegetni
bátor voltam, akkor nemcsak ily jelöltjeink lesznek, de olyanok is>,
akik a legfontosabb kérdésben, amely az erdélyi magyarságot érdekli,
éppen a nemzetiségi kérdésben, magyar zászló alatt árulják el azt az elvet.
amelynek követését Erdély tőlünk elsősorban kìvánja. (Úgy van! a jobbés
a baloldalon.)
Még egy másik momentum van, amelyre szintén rátérni óhajtottam
és ez a magyar nyelv kérdése. Én még most sem· tudom elhinni, hogy
szemben az országnak megnyilvánuló közakaratával, egy olyan megoldást
iktassunk be a törvénykönyvünkbe, amely, meggyőződésem szerint. nem
felel meg sem a legszebb magyar tradìcióknak, sem annak a most már
egy évszázad óta tartó fejlődési folyamatnak, amely egyedül biztosìtotta
volna azt. hogy a magyar nyelv a választójogban is oly mérvben érvényesìttessék,
mint ahogy mi szeretnők.
Meggyőződésem szerint a helyes megoldást ebben a kérdésben a
kormány javaslata sem tudja biztosìtani. Nem tudta elérni azért. mert
hiszen hozzákapcsolta a kérdést egy másik kontroverz kérdéshez. A második
paragrafus feletti szavazásnál, ahol a hat és négy elemi felett fogunk
szavazni, nem a magyar nyelv kérdését fogja eldönteni, vagy tulajdonképen
nem azt akarja eldönteni, hanem el fogja dönteni azt. hogy a négy
osztály kvalifikációját elegendőnek tartjuk-e, vagy pedig a hat osztály
kvalifikációjába menjünk-e bele. Tehát már a kérdésnek ezen összekapcsolásánál
fogva sem tartom a megoldást szerencsésnek.
De nem tartom szerencsésnek azért sem, mert a magyar államnyelvet
nem lehet külön mellék jogcìmmé degradálni. (Elénk helyeslés
jobbfelől.) Azért nem szabad a 2. §-nál érvényesìteni, mert jelentősége ott
teljesen elvész. Hiszen tudjuk, hogy csakis 20-25%-a a választóknak fog
kizárólag az iskolavégzettség cìmén bekerülni a választók közé, úgy, hogy
ha itt még érvényesìteni tudnók is a magyar nyelv jogait. mégis a megmaradó
80%-a a választóknak még mindig egészen más jogcìmen jöhetne