Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.

89
saját faja javára. III. Károly idejében azzal kezdte működését. hogy a
görög-katolikus papság anyagi és jogi helyzetének a javìtását követelte
és sürgette. De már ekkori követeléseiből is kicsendül az a momentum,
hogy arra törekszik, hogy a román nép, mint Erdély negyedik nemzete,
elismerésben részesüljön, és hogy bizonyos territoriális jogokat kapjon.
Az 1734-iki országgyűlésen lépett fel először követelésével, de hogy valóban
mit követel, csak az 1738-iki országgyűlésen tűnt ki. A rendek azonban
energikusan léptek fel vele szemben és egy kommissziót küldtek ki,
amelynek feladatává azt tevék, hogy az egész görög-katolikus papság,
az egész görög-katolikus vallásfelekezet helyzetét megbìrálják és vizsgálat
tárgyává tegyék. A kommisszió megfelelt feladatának és történelmi szempontból
egy igazán értékes elaborátumban nyilvánìtotta nézetét a felvetett
kérdésekről.
Ebben az elaborátumban elsősorban arra mutatott rá, hogy a
görög-katolikus papság saját népével szemben rettentő zsarolásokat követ
el. Rámutatott továbbá arra, hogy a vallási unió egyáltalán még vallási
téren sincs végrehajtva, hogy az a román papságnak és püspököknek csak
köpenyegül szolgál politikai célok elérésére, hogy azt köpenyegül használja
fel arra, hogy az udvar kegyeit a maga részére megnyerje. Ennek
dacára a rendek liberálisan jártak el, mert a görök-katolikus papság helyzetén,
anyagi állapotán javìtottak és azt az akkori székelyföldi református
papság helyzetével egyenlővé tették. Mária Terézia idején Clain Innocencius
már sokkal merészebben lépett fel. Mindjárt a királyné uralkodásának
elején Bécsbe utazott és egy kérvényt adott be az udvarhoz, amelynek
bevezető részében azt kérte, hogy azi egyenlő hadviselési képesség kimondása
mellett a román nép negyedik uralkodó nemzetképpen Erdélyben
elismertessék és hogy ezenfelül bizonyos territoriális jogokat is nyerjen.
Azt követelte, hogy a fogarasi, a zárándi és kővárvidéki főispánság, hogy
a hunyadvármegyei főispánság és Erdély más főispánságai csakis kizárólag
román emberekkel legyenek betölthetők. Követelte, hogy a fellebbviteli
táblánál három bìrói szék kizárólag románokkal legyen betölthető.
Követelte, hogy az országgyűlésbe a fogarasi püspök felterjesztése alapján
három papi és három világi ember, mint regalista kizárólag a románok
köréből hìvassék meg.
Szóval itt találkozunk történelmünkben első ìzben a külön román
területtel, a külön román közjogokkal, a külön román adminisztrációval
és a külön román tisztviselői karnak követeléseivel, azokkal a követelésekkel,
amelyek a mai nagyszebeni programban is majdnem ugyanazon
formában foglaltatnak benne. (Úgy van! Úgy van! balfelől.)
T. Képviselőház! Clain törekvéseinek politikai téren nagy sikere
nem volt. mert hiszen Mária Terézia rá volt utalva a háborús viszonyok
folytán, hogy időközönként legalább a magyar rendekkel csìnján bánjon.
Egyházi téren törekvéseit siker koronázta, amennyiben 1744-ben
a görög-katolikus vallást recipiálták és a görög-katolikus vallásúaknak a
szabad vallásgyakorlatot biztosìtották. Azonban jelentős a Clain Innocencius
fellépése a nemzetiségi politika szempontjából azért. mert azok
a követelések, amelyeket ő felállìtott. konzekvenciáiban és indokolásukban
teljesen azonosak a román nemzetiségi párt követeléseinek konzekvenciáival
és indokolásával, mert hisz világos, hogy ha Clain elérhette
volna azt. hogy Erdélyben a román nép bizonyos territoriális jogokat