Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.

62
helyezi azok működését. akikre az ország nagy érdekeinek gondozása
bìzva van.
Kolozs megyében 15.600 hold majdnem kizárólag mezőgazdasági
birtok körülbelül 6-7 millió korona értékben, a vármegyei magyar
magánbirtokoknak közel 11%-a került az utolsó öt évben oláh kézre. Ez
a veszteség azonban főleg néhány járásra koncentrálódik. A kilenc
járásból négyben csekély a változás. A tekéiben azért nem volt. mert itt
magyar birtok alig van; a nádasmentiben, mert magyar többségű; a
gyalui és bánffihunyadi pedig nagyrészt havasok által borìtott terület.
ahol a magyar erdőbirtok erős kezekben van. De azon öt járásban, ahol
a mezőgazdasági birtok nagy része fekszik, elképzelhetetlen pusztìtás
folyt az utolsó öt évben, 35 községben veszett el magyar birtok. A kolozsvári
központi járás 31 községéből csak 10-ben nem volt veszteségünk, a
többi 21-ben mindegyikben.
A kis középbirtoktól föl az 1000 holdon felüli nagybirtokig mindenféle
birtokkategória képviselve van benne. És ha az eseteket nézem
az okok százféle faja működött közre, hogy ezt eredményezze.
Sajnos, úgy Kolozsban, mint Szolnok-Dobokában is ezen okok ma
is tovább hatnak és ìgy a következő időben a veszteség csökkenése nem
várható, sőt a közvetìtési láz emelkedésével ennek emelkedésétől is lehet
tartani.
Ugyanazon megìtélés alá. mint Kolozs és Szolnok-Doboka esnek:
12. TOBDA-ARANYOS, 13. ALSÓFEHÉR, 14. KISKÜKÖLLŐ
VÁRMEGYÉK is.
Tordaaranyos és Alsófehérben körülbelül 5-6%; Kisküküllőben,
hol a magyar politikusok által halálraìtélt középbirtokososztály erősebben
van képviselve, 9% a veszteségünk. Kisküküllő vármegye már a
székelység elővédje, ez a veszteség tehát már a székelységet veszélyezteti
és szorìtja szűkebbre azt a nagy gyűrűt. mely őt körülveszi.
15. MAROS-TORDA MEGYE.
Székely vármegye, de nyugati és északi része, mely régen nem
tartozott az ősi székely Marosszékhez, románlakta; a magyar birtok
vesztesége többnyire az ezen területen fekvő községekből és a nyelvhatáron
fekvő székely községekből került ki. Itt is szorul a gyűrű a
székelység körül. Az utolsó 3-4 évben Marosvásárhely a székely főváros,
két oláh bank élénk működésének vált szìnterévé. Az „Albina” és a
„Lumina” nevű oláh pénzintézetek fiókokat nyitottak; az eredmény
látható abból, hogy az összes birtokeladások, két esetet kivéve, amelyek
kimutatásomban szerepelnek, az utolsó két évből származnak.
Igen sajnálatos az erdőszentgyörgyi birtokok román kézbe kerülése,
miután ezen község a székely vidék közepén 1600 székely lakó mellett
csak 600 román lakossal bìr, amely körülményből szintén kiérezhető
az oláh pénzintézetek szerepe és mesterséges gazdasági politikája.
Maros-Tordában a parcellázás s a románok birtokszerzése csak
most indul útnak. Ha erélyes ellensúlyozó eszközökről gondoskodás nem