Osservatorio letterario ANNO 14. – NN. 73/74 MARZ.-APR./MAGG ...

Kazakisztán területén a XIX. század végén. Kipcsakok egyedül
a Torgaj-vidéken 100 ezren voltak ugyanabban az időben.
[Vö.: O. Ismagulov, Etnicheskaja genogeografija
Kazakhstana, Alma Ata 1977, 17 skk.]. A besorolások szerint a
törzseknek, és a nemzetségeknek is vannak elágazásaik. Egy
kazakföldi etnikai név nemzetségágként említése a
betagozódási rangsort jelzi. Azonban az alacsonyabb
besorolási fokozat nem feltétlenül jelenti azt, hogy kis
létszámú, vagy akár nemrégen keletkezett etnikai csoportról
lenne szó. Az argün közegben az 1720-as években megjelent
Madijar nemzetségágnak a cári összeírások szerint a torgajmedencei
Szarükopán 1822-ben 375 jurtája volt, 1862
férfival, az Aldijar (Taz) nemzetségágnak pedig 340 jurtája,
1654 férfival. Az egyenként is tízezer főnél is nagyobb
létszámot kitehető két nemzetségág abban az időben a
harmadik és negyedik legnagyobb etnikai csoport volt a
szarükopai argünök között. (Kazak sezhiresi khakynda, Almaty
2000, 307.) Más országban, más törzsi-nemzetségi
rendszerben az ilyen nagyságú, azonos nemzetségnevet,
viselő embercsoportokat törzsnek neveznék. Sokkal
valószínűbb, az, hogy más etnikai közegből csatlakozott
nemzetségekről van szó, mint az, hogy két testvértől
származó, a közelmúltban létesült új nemzetségágakról.
Aldijar (Taz) és Madijar nemzetségágai az 1720-as években
jelentek meg a Torgaj medencei argünök között. Két ember
utódai négy emberöltő folyamán nem szaporodhattak el
ennyire.
(14.) Bolat E. Kumekov Kazakhi i vengri: obschie istoricheskie
korn’i. In: A magyarság és a Kelet. Az MVSZ őstörténeti
konferenciája, Budapest, 2008. 144. A kazak akadémikus
idézett véleményét a 2009 07 31-én Almatiban folytatott
konzultációnk során megerősítette.
15) Bolat E. Kumekov, u. o.
(16) Ju. A. Zuev, Early Turks essays of history and Ideology.
Almaty, 2002, 71.
(17.) A. K. Kushkumbajev, Kazakhi i mad’jarü: etnicheskie
vzaimootnosheniii. In: Kazakhi Omskogo Priirtishja. Istorija i
sovremennost’. Omsk, 2007, 131–137.
(18.) A. Kushkumbajev, uo. A. K. Kushkumbajev igen
fontosnak tartja azt a tényt, hogy a kazak törzsszövetségben
élő magyarok között éppen úgy, mint a Kárpát-medencei
magyarok között, elterjedt az a hagyomány, hogy a magyar
nép egykor kétfelé vált szét. Véleménye szerint a keleti
magyarok a mongolkorban és a mongolkor utáni időszakban
léptek be a Dest-i-Kipsakban élő mongol-török népek
együttesébe. Feltételezi, hogy a keleti magyarok a mongolkori
átalakítás (felosztás) következtében részekre oszolva
csatlakoztak a többi leigázott néphez, elsősorban a
kipcsakokhoz.
(19) Benkő Mihály, Mándoky Kongur István a kazakmagyarokról.
Eleink 2008, VII. évfolyam 2. szám (14), 79 sk..
(20.) Lásd: Baski internetes blogja, „Madjar vagyok, turista”
2. rész.
(21.) Ligeti Lajos, A magyar nép mongolkori nevei. Magyar
Nyelv, LX (1964 december), 4, 389.
(22.) Ligeti Lajos, uo., 393.
(23.) Kazak Tilinin Sözdigi. Almati, 1999, 447.
(24.) Benkő Mihály, Mándoky Kongur István a kazak
magyarokról. Eleink, (14), 2007/2; 69 sk. Vö.: Mándoky
Kongur István, Magyar eredetű törzsek a baskíroknál. Amu
Darja széles vize. Karcag, 2002.
(25) Benkő Mihály, Magyar-kipcsakok. Budapest, 2008. Vö.:
Tóth Tibor, Az ősmagyarok mai relictumáról. (előzetes
beszámoló). MTA Biológiai Osztály közleményei 9. (1966), 285
skk.
(26.) Ligeti Lajos, id. m. 389; Őseink nyomában. Beszélgetés
Róna Tas András akadémikussal. Élet és Tudomány, a
Mindentudás Egyeteme.
(27.) A. K. Kushkumbajev, id. m.
(28.) Catherine Poujol, Dictionnaire de l’Asie Centrale. Paris,
2001, 193.
(29.) Etnicheskij Atlas Uzbekistana, 2002, Taskent, 69. A
műben a mai üzbegisztáni nemzetiségeket írják le. Mégis, a
XX. századi magyar diaszpóra leírása után külön megjegyzés
szól a kaska-darjai „madzsar” etnikai csoportról, mint idegen
származású üzbég nemzetségről.
(30) Németh Gyula, A honfoglaló magyarság kialakulása.
második, bővített és átdolgozott kiadás. Közzéteszi: Berta
Árpád. Budapest, 1991, 309. Tóth Tibor az üzbegisztáni
etnikai csoportról Németh Gyulának mint „magyar
önelnevezésű csoportról szólt. Állítása összeegyeztethető az
IFEAC adatával. Németh Gyula egy üzbég forrásra utal, amely
szerint az üzbég törzsek között legalább a XV. század óta ott
vannak a „mi magyarjaink is”, „madzsar” néven. Eszerint
Németh Gyula a magyarok jelenlétének lehetőségét Közép-
Ázsiában a mongolkor után, figyelemreméltónak tartotta. Az
általa említetthez hasonló üzbég források egyikét, az 1463–
1510-es években Abulhair kán, majd Sejbani kán által
irányított kazak, üzbég és kirgiz honfoglalásban részt vett 92
törzs listáját, azóta publikálták. (A Tukhfat at-tavarikh i khani
listája. In: Materialy po istorii kirgizov i kirgizii. Vyp. I.
Moszkva, 1973, 210-213.)
(31.) Materialy po istorii kirgizov i Kirgizii. Vyp. I., Moskva
1973, 213 sk. Vö.: Istorija Kazakhstana v arabskikh
istochnikakh I., Almaty 2005, 499, 519, 552, 564, 574;
Materialy po istorii kazakhskikh khanstv XV–XVII. vekov, Alma
Ata, 1969, 21–22, 362 skk; Róna-Tas András, A magyar
népnév egy 1311-es volgai bolgár sírfeliraton, Magyar Nyelv,
LXXXII (1986), 78–81.
(32) O. Ismagulov, Etnicheskaja genogeografija Kazakhstana.
Almaty, 1977, 17. Vö.: R. G. Kuzeev, Bashkirskie sezhere.
Ufa, 1960, 14, 179,187, 216.
(33.) Vö., pl: Róna-Tas András, Kis magyar őstörténet, uo.
Dr. Benkő Mihály (1940)
történész, orientalista, író,
diplomáját a budapesti Eötvös
Lóránd Tudományegyetemen
szerezte. 1979-től a Magyar
Nemzeti Múzeum könyvtárában
dolgozott. Választott kutatási
témája: a magyarság keleti,
nomád kapcsolatai azaz a magyar
őstörténet néprajzi-történetirégészeti
párhuzamait, a keleti
magyar néptöredékek emlékeit
kutatja. Tudományos cikkei magyar és külföldi akadémiai és
más tudományos folyóiratokban - Antik Tanulmányok; Acta
Orientalia Academiae Scientarium Hungariae; Information
Bulletin of the Russian Academy of Sciences, the Institute of
Oriental Studies - jelentek meg.
AZ EGYETEMES ANYA
(I. rész)
Az újkorban, néhány misztikustól és költőtől eltekintve, az
asszonyi létről elfogadható gondolat nincs. Az alap, amelyből
el kell indulni, mint az őskorban minden gondolat: a
metafizika. Az asszonyi lét csak innen érthető.
(Hamvas Béla)
A Nagyasszony misztériumának dolgai felől igazán
nem lehet másként beszélni, csak relata refero, így
ebben a formában, ahogy Herodotos mondta. Tehát
olyasmiről lesz itt szó, az utolsó szóig, amit mások
mondtak. A tennivaló csupán az, hogy tarka bokrétába
kössük őket.
OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l’Altrove ANNO XIV – NN. 73/74 MARZ.-APR./MAGG.-GIU. 2010
163