Osservatorio letterario ANNO 14. – NN. 73/74 MARZ.-APR./MAGG ...
Osservatorio letterario ANNO 14. – NN. 73/74 MARZ.-APR./MAGG ...
Osservatorio letterario ANNO 14. – NN. 73/74 MARZ.-APR./MAGG ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
családnév. Az oklevelek fogalmazói tették az első<br />
kísérleteket a magyar szavak latin betűs leírására.<br />
Az I. István király által szervezett kancellária a király<br />
halála után megszűnt, s csak hosszabb idő múltán vált<br />
újból állandó jellegű hivatallá. Időközben kialakultak az<br />
egyházi hiteles helyek. A káptalanok, prépostságok<br />
mellett működő hiteles helyek arra szolgáltak, hogy a<br />
szerződésekről, peres eljárások során a tanúvallomásokról<br />
vagy megegyezésekről jegyzőkönyvet<br />
vegyenek fel. A kancellária és a hiteles helyek<br />
gyakorlatában lassanként, sok változáson keresztül<br />
kezdett kialakulni a magyar helyesírás rendszere.<br />
Szórvány-nyelvemlékeink és kódexeink helyesírása a<br />
kancelláriai helyesírást tükrözi.<br />
Éppen a fentiekben leírtakon morfondíroztam,<br />
amikor kapóra érkezett régi ismerősünk, Varga Géza<br />
írástörténész október 30-i elektromos levele az alábbi<br />
szöveggel:<br />
«Tisztelt szerkesztőség!<br />
Felajánlom közlésre a következő cikkeimet:<br />
Az Országos Széchenyi Könyvtár történelemhamisító<br />
kiállítása a nyelvemlékekről, Az OSZK főigazgatója<br />
elismeri, hogy tudatosan mellőzik a székely írást.<br />
A munkájukat köszönöm!<br />
Tisztelettel üdvözli Önöket:<br />
Varga Géza írástörténész»<br />
Nos, nézzük csak sorjában, az írástörténész úr<br />
hogyan ítéli meg ezt az esetet:<br />
I.<br />
Az Országos Széchenyi Könyvtár történelemhamisító<br />
kiállítása a nyelvemlékekről<br />
Az OSZK októberben nyíló kiállításán a nyelvemlékek között -<br />
régi finnugrista szokás szerint - nem szerepelnek rovásírással<br />
írt szövegek.<br />
1. ábra: A budapesti hun fibula,<br />
amelyet Varga Géza bevitt és a kiállítás<br />
céljára felajánlott az OSZK<br />
szervezőinek; a fibulán az ÉSZAKi<br />
SAROK felirat olvasható a székely írás<br />
(hun kori előzményének) betűi és sarok<br />
szójele segítségével; ma a Magyar<br />
Nemzeti Múzeumban található.<br />
Két éve is lehet már annak,<br />
hogy értesültem a nyelvemlékkiállítás<br />
tervéről. [...] Sajnos <strong>–</strong><br />
amint ez várható volt <strong>–</strong> ezen a<br />
kiállításon sem szerepelnek a<br />
székely rovásírás jeleivel írt<br />
nyelvemlékeink. Ez azzal a sajnálatos következménnyel<br />
jár, hogy a kiállítás <strong>–</strong> a finnugrista szervezők tudatosan<br />
vállalt céljainak megfelelően <strong>–</strong> hamis képet mutat majd<br />
a látogatóknak a magyar nyelv és írás legkorábbi<br />
emlékeiről és állapotáról.<br />
Az elmúlt két évben többször is megpróbáltam<br />
személyesen is, meg telefonon is megkeresni a<br />
szervezőket a hivatalukban, hogy elkerülhessük ezt a<br />
hibát. Azonban sohasem sikerült lényeget érintő<br />
beszélgetést folytatnom az illetékessel. Az illetékes<br />
személye ugyanis mindig éppen változott, vagy az igazi<br />
illetékes valahol másutt volt. Türelmesen meghallgatták<br />
és átvették ugyan a kiállítás szervezőinek szánt<br />
irodalmat és üzenetet, azonban ezekre soha semmiféle<br />
választ nem kaptam s azok semmilyen szerepet nem<br />
játszottak a kiállítás szervezésekor.<br />
Megpróbáltam megkeresni Monok István főigazgató<br />
urat is, de egyszer sem jutottam tovább a titkárnőjénél.<br />
A főigazgató úr <strong>–</strong> amint az szokásos a hasonló<br />
beosztású uraknál <strong>–</strong> mindig házon kívül volt, vagy<br />
mással volt elfoglalva. S a kiállítás ügye egyébként is az<br />
ezzel megbízott szervezőkre tartozott.<br />
Lehetséges, hogy nem tettem meg mindent azért,<br />
hogy a kiállítás szervezőinek a figyelmét felhívjam a<br />
rovásírásos nyelvemlékeinkre. Ugyanis a hozzám<br />
hasonló kívülállók lehetőségei is korlátozottak. Például<br />
nem szerveztem tüntetést és nem folytattam<br />
éhségsztrájkot sem a cél elérése érdekében (bár az<br />
orvosaim rendre fogyókúrát ajánlanak). Ez ellenkezett<br />
volna az ízlésemmel és azzal is, amit egy tudományos<br />
igényű párbeszédről gondolok.<br />
Azt tartottam, hogy a minden bizonnyal szakértőként<br />
nyilvántartott szervezőknek mindezek nélkül is tudniuk<br />
kellene, hogy a nyelvemlékeink egy része székely<br />
rovásírással van lejegyezve. Ha a tanulmányaikból nem<br />
is szerezhettek tudomást erről (mert a finnugrizmus<br />
elhallgatja, vagy meghamisítja a székely írás<br />
jelentőségét) , legalább azokból a könyveimből<br />
értesülhettek volna róluk, amelyeket a saját polcaikon<br />
őríznek, s amelyekből külön példányokat is<br />
ajándékoztam a szervezőknek.<br />
A székely írással írt nyelvemlékek finnugrista<br />
nyelvészeink általi sorozatos és tudatos mellőzése<br />
évtizedek (pontosabban a világosi fegyverletétel) óta<br />
tapasztalt jelenség. Néhány évvel ezelőtt vettem a<br />
fáradságot és végigtelefonáltam az MTA intézeteit azt<br />
tudakolván, hogy melyikük feladatkörébe tartozik a<br />
székely írással írt nyelvemlékek kutatása és ismerete.<br />
Kivétel nélkül elutasították az illetékességet. Volt olyan<br />
válaszadó is, amelyiknek a hangjában némi<br />
sértődöttséget is felfedezni véltem. Hogyan is<br />
gondolhattam, hogy egy magára valamit is adó<br />
akadémiai intézet ilyesmivel foglalkozik?<br />
2. ábra: A karcagi karika<br />
az Árpád-korban került a<br />
karcagi temetőbe, azaz<br />
beleillik a nyelvemlékkiállításidőintervallumába;<br />
egy (székely rokonságot<br />
tartó) szójelekkel<br />
írt, magyar nyelvű<br />
ősvallási ima olvasható<br />
rajta.<br />
A nagy tekintélyű<br />
Benkő Loránd úrtól magyarázatot is kaptam arra, hogy<br />
miért nem törődnek a székely írással írt magyar nyelvű<br />
szövegekkel. Szerinte a székely írásemlékek túl későiek<br />
ahhoz, hogy a nyelvtudomány számára hasznos<br />
adatokat szolgáltathatnának.<br />
Ez az álláspont más szerzőknél is felbukkan ugyan <strong>–</strong><br />
de akkor sem igaz. A székely írással írt magyar<br />
nyelvemlékek ugyanis sokkal korábbiak, mint a latin<br />
betűkkel írtak. Erre igen sok példát fel tudunk hozni,<br />
184<br />
OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l’Altrove <strong>A<strong>NN</strong>O</strong> XIV <strong>–</strong> <strong>NN</strong>. <strong>73</strong>/<strong>74</strong> <strong>MARZ</strong>.-<strong>APR</strong>./<strong>MAGG</strong>.-GIU. 2010