27.05.2013 Views

Osservatorio letterario ANNO 14. – NN. 73/74 MARZ.-APR./MAGG ...

Osservatorio letterario ANNO 14. – NN. 73/74 MARZ.-APR./MAGG ...

Osservatorio letterario ANNO 14. – NN. 73/74 MARZ.-APR./MAGG ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

családnév. Az oklevelek fogalmazói tették az első<br />

kísérleteket a magyar szavak latin betűs leírására.<br />

Az I. István király által szervezett kancellária a király<br />

halála után megszűnt, s csak hosszabb idő múltán vált<br />

újból állandó jellegű hivatallá. Időközben kialakultak az<br />

egyházi hiteles helyek. A káptalanok, prépostságok<br />

mellett működő hiteles helyek arra szolgáltak, hogy a<br />

szerződésekről, peres eljárások során a tanúvallomásokról<br />

vagy megegyezésekről jegyzőkönyvet<br />

vegyenek fel. A kancellária és a hiteles helyek<br />

gyakorlatában lassanként, sok változáson keresztül<br />

kezdett kialakulni a magyar helyesírás rendszere.<br />

Szórvány-nyelvemlékeink és kódexeink helyesírása a<br />

kancelláriai helyesírást tükrözi.<br />

Éppen a fentiekben leírtakon morfondíroztam,<br />

amikor kapóra érkezett régi ismerősünk, Varga Géza<br />

írástörténész október 30-i elektromos levele az alábbi<br />

szöveggel:<br />

«Tisztelt szerkesztőség!<br />

Felajánlom közlésre a következő cikkeimet:<br />

Az Országos Széchenyi Könyvtár történelemhamisító<br />

kiállítása a nyelvemlékekről, Az OSZK főigazgatója<br />

elismeri, hogy tudatosan mellőzik a székely írást.<br />

A munkájukat köszönöm!<br />

Tisztelettel üdvözli Önöket:<br />

Varga Géza írástörténész»<br />

Nos, nézzük csak sorjában, az írástörténész úr<br />

hogyan ítéli meg ezt az esetet:<br />

I.<br />

Az Országos Széchenyi Könyvtár történelemhamisító<br />

kiállítása a nyelvemlékekről<br />

Az OSZK októberben nyíló kiállításán a nyelvemlékek között -<br />

régi finnugrista szokás szerint - nem szerepelnek rovásírással<br />

írt szövegek.<br />

1. ábra: A budapesti hun fibula,<br />

amelyet Varga Géza bevitt és a kiállítás<br />

céljára felajánlott az OSZK<br />

szervezőinek; a fibulán az ÉSZAKi<br />

SAROK felirat olvasható a székely írás<br />

(hun kori előzményének) betűi és sarok<br />

szójele segítségével; ma a Magyar<br />

Nemzeti Múzeumban található.<br />

Két éve is lehet már annak,<br />

hogy értesültem a nyelvemlékkiállítás<br />

tervéről. [...] Sajnos <strong>–</strong><br />

amint ez várható volt <strong>–</strong> ezen a<br />

kiállításon sem szerepelnek a<br />

székely rovásírás jeleivel írt<br />

nyelvemlékeink. Ez azzal a sajnálatos következménnyel<br />

jár, hogy a kiállítás <strong>–</strong> a finnugrista szervezők tudatosan<br />

vállalt céljainak megfelelően <strong>–</strong> hamis képet mutat majd<br />

a látogatóknak a magyar nyelv és írás legkorábbi<br />

emlékeiről és állapotáról.<br />

Az elmúlt két évben többször is megpróbáltam<br />

személyesen is, meg telefonon is megkeresni a<br />

szervezőket a hivatalukban, hogy elkerülhessük ezt a<br />

hibát. Azonban sohasem sikerült lényeget érintő<br />

beszélgetést folytatnom az illetékessel. Az illetékes<br />

személye ugyanis mindig éppen változott, vagy az igazi<br />

illetékes valahol másutt volt. Türelmesen meghallgatták<br />

és átvették ugyan a kiállítás szervezőinek szánt<br />

irodalmat és üzenetet, azonban ezekre soha semmiféle<br />

választ nem kaptam s azok semmilyen szerepet nem<br />

játszottak a kiállítás szervezésekor.<br />

Megpróbáltam megkeresni Monok István főigazgató<br />

urat is, de egyszer sem jutottam tovább a titkárnőjénél.<br />

A főigazgató úr <strong>–</strong> amint az szokásos a hasonló<br />

beosztású uraknál <strong>–</strong> mindig házon kívül volt, vagy<br />

mással volt elfoglalva. S a kiállítás ügye egyébként is az<br />

ezzel megbízott szervezőkre tartozott.<br />

Lehetséges, hogy nem tettem meg mindent azért,<br />

hogy a kiállítás szervezőinek a figyelmét felhívjam a<br />

rovásírásos nyelvemlékeinkre. Ugyanis a hozzám<br />

hasonló kívülállók lehetőségei is korlátozottak. Például<br />

nem szerveztem tüntetést és nem folytattam<br />

éhségsztrájkot sem a cél elérése érdekében (bár az<br />

orvosaim rendre fogyókúrát ajánlanak). Ez ellenkezett<br />

volna az ízlésemmel és azzal is, amit egy tudományos<br />

igényű párbeszédről gondolok.<br />

Azt tartottam, hogy a minden bizonnyal szakértőként<br />

nyilvántartott szervezőknek mindezek nélkül is tudniuk<br />

kellene, hogy a nyelvemlékeink egy része székely<br />

rovásírással van lejegyezve. Ha a tanulmányaikból nem<br />

is szerezhettek tudomást erről (mert a finnugrizmus<br />

elhallgatja, vagy meghamisítja a székely írás<br />

jelentőségét) , legalább azokból a könyveimből<br />

értesülhettek volna róluk, amelyeket a saját polcaikon<br />

őríznek, s amelyekből külön példányokat is<br />

ajándékoztam a szervezőknek.<br />

A székely írással írt nyelvemlékek finnugrista<br />

nyelvészeink általi sorozatos és tudatos mellőzése<br />

évtizedek (pontosabban a világosi fegyverletétel) óta<br />

tapasztalt jelenség. Néhány évvel ezelőtt vettem a<br />

fáradságot és végigtelefonáltam az MTA intézeteit azt<br />

tudakolván, hogy melyikük feladatkörébe tartozik a<br />

székely írással írt nyelvemlékek kutatása és ismerete.<br />

Kivétel nélkül elutasították az illetékességet. Volt olyan<br />

válaszadó is, amelyiknek a hangjában némi<br />

sértődöttséget is felfedezni véltem. Hogyan is<br />

gondolhattam, hogy egy magára valamit is adó<br />

akadémiai intézet ilyesmivel foglalkozik?<br />

2. ábra: A karcagi karika<br />

az Árpád-korban került a<br />

karcagi temetőbe, azaz<br />

beleillik a nyelvemlékkiállításidőintervallumába;<br />

egy (székely rokonságot<br />

tartó) szójelekkel<br />

írt, magyar nyelvű<br />

ősvallási ima olvasható<br />

rajta.<br />

A nagy tekintélyű<br />

Benkő Loránd úrtól magyarázatot is kaptam arra, hogy<br />

miért nem törődnek a székely írással írt magyar nyelvű<br />

szövegekkel. Szerinte a székely írásemlékek túl későiek<br />

ahhoz, hogy a nyelvtudomány számára hasznos<br />

adatokat szolgáltathatnának.<br />

Ez az álláspont más szerzőknél is felbukkan ugyan <strong>–</strong><br />

de akkor sem igaz. A székely írással írt magyar<br />

nyelvemlékek ugyanis sokkal korábbiak, mint a latin<br />

betűkkel írtak. Erre igen sok példát fel tudunk hozni,<br />

184<br />

OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l’Altrove <strong>A<strong>NN</strong>O</strong> XIV <strong>–</strong> <strong>NN</strong>. <strong>73</strong>/<strong>74</strong> <strong>MARZ</strong>.-<strong>APR</strong>./<strong>MAGG</strong>.-GIU. 2010

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!