Osservatorio letterario ANNO 14. – NN. 73/74 MARZ.-APR./MAGG ...

More documents

Recommendations

Info

családnév. Az oklevelek fogalmazói tették az első kísérleteket a magyar szavak latin betűs leírására. Az I. István király által szervezett kancellária a király halála után megszűnt, s csak hosszabb idő múltán vált újból állandó jellegű hivatallá. Időközben kialakultak az egyházi hiteles helyek. A káptalanok, prépostságok mellett működő hiteles helyek arra szolgáltak, hogy a szerződésekről, peres eljárások során a tanúvallomásokról vagy megegyezésekről jegyzőkönyvet vegyenek fel. A kancellária és a hiteles helyek gyakorlatában lassanként, sok változáson keresztül kezdett kialakulni a magyar helyesírás rendszere. Szórvány-nyelvemlékeink és kódexeink helyesírása a kancelláriai helyesírást tükrözi. Éppen a fentiekben leírtakon morfondíroztam, amikor kapóra érkezett régi ismerősünk, Varga Géza írástörténész október 30-i elektromos levele az alábbi szöveggel: «Tisztelt szerkesztőség! Felajánlom közlésre a következő cikkeimet: Az Országos Széchenyi Könyvtár történelemhamisító kiállítása a nyelvemlékekről, Az OSZK főigazgatója elismeri, hogy tudatosan mellőzik a székely írást. A munkájukat köszönöm! Tisztelettel üdvözli Önöket: Varga Géza írástörténész» Nos, nézzük csak sorjában, az írástörténész úr hogyan ítéli meg ezt az esetet: I. Az Országos Széchenyi Könyvtár történelemhamisító kiállítása a nyelvemlékekről Az OSZK októberben nyíló kiállításán a nyelvemlékek között - régi finnugrista szokás szerint - nem szerepelnek rovásírással írt szövegek. 1. ábra: A budapesti hun fibula, amelyet Varga Géza bevitt és a kiállítás céljára felajánlott az OSZK szervezőinek; a fibulán az ÉSZAKi SAROK felirat olvasható a székely írás (hun kori előzményének) betűi és sarok szójele segítségével; ma a Magyar Nemzeti Múzeumban található. Két éve is lehet már annak, hogy értesültem a nyelvemlékkiállítás tervéről. [...] Sajnos – amint ez várható volt – ezen a kiállításon sem szerepelnek a székely rovásírás jeleivel írt nyelvemlékeink. Ez azzal a sajnálatos következménnyel jár, hogy a kiállítás – a finnugrista szervezők tudatosan vállalt céljainak megfelelően – hamis képet mutat majd a látogatóknak a magyar nyelv és írás legkorábbi emlékeiről és állapotáról. Az elmúlt két évben többször is megpróbáltam személyesen is, meg telefonon is megkeresni a szervezőket a hivatalukban, hogy elkerülhessük ezt a hibát. Azonban sohasem sikerült lényeget érintő beszélgetést folytatnom az illetékessel. Az illetékes személye ugyanis mindig éppen változott, vagy az igazi illetékes valahol másutt volt. Türelmesen meghallgatták és átvették ugyan a kiállítás szervezőinek szánt irodalmat és üzenetet, azonban ezekre soha semmiféle választ nem kaptam s azok semmilyen szerepet nem játszottak a kiállítás szervezésekor. Megpróbáltam megkeresni Monok István főigazgató urat is, de egyszer sem jutottam tovább a titkárnőjénél. A főigazgató úr – amint az szokásos a hasonló beosztású uraknál – mindig házon kívül volt, vagy mással volt elfoglalva. S a kiállítás ügye egyébként is az ezzel megbízott szervezőkre tartozott. Lehetséges, hogy nem tettem meg mindent azért, hogy a kiállítás szervezőinek a figyelmét felhívjam a rovásírásos nyelvemlékeinkre. Ugyanis a hozzám hasonló kívülállók lehetőségei is korlátozottak. Például nem szerveztem tüntetést és nem folytattam éhségsztrájkot sem a cél elérése érdekében (bár az orvosaim rendre fogyókúrát ajánlanak). Ez ellenkezett volna az ízlésemmel és azzal is, amit egy tudományos igényű párbeszédről gondolok. Azt tartottam, hogy a minden bizonnyal szakértőként nyilvántartott szervezőknek mindezek nélkül is tudniuk kellene, hogy a nyelvemlékeink egy része székely rovásírással van lejegyezve. Ha a tanulmányaikból nem is szerezhettek tudomást erről (mert a finnugrizmus elhallgatja, vagy meghamisítja a székely írás jelentőségét) , legalább azokból a könyveimből értesülhettek volna róluk, amelyeket a saját polcaikon őríznek, s amelyekből külön példányokat is ajándékoztam a szervezőknek. A székely írással írt nyelvemlékek finnugrista nyelvészeink általi sorozatos és tudatos mellőzése évtizedek (pontosabban a világosi fegyverletétel) óta tapasztalt jelenség. Néhány évvel ezelőtt vettem a fáradságot és végigtelefonáltam az MTA intézeteit azt tudakolván, hogy melyikük feladatkörébe tartozik a székely írással írt nyelvemlékek kutatása és ismerete. Kivétel nélkül elutasították az illetékességet. Volt olyan válaszadó is, amelyiknek a hangjában némi sértődöttséget is felfedezni véltem. Hogyan is gondolhattam, hogy egy magára valamit is adó akadémiai intézet ilyesmivel foglalkozik? 2. ábra: A karcagi karika az Árpád-korban került a karcagi temetőbe, azaz beleillik a nyelvemlékkiállításidőintervallumába; egy (székely rokonságot tartó) szójelekkel írt, magyar nyelvű ősvallási ima olvasható rajta. A nagy tekintélyű Benkő Loránd úrtól magyarázatot is kaptam arra, hogy miért nem törődnek a székely írással írt magyar nyelvű szövegekkel. Szerinte a székely írásemlékek túl későiek ahhoz, hogy a nyelvtudomány számára hasznos adatokat szolgáltathatnának. Ez az álláspont más szerzőknél is felbukkan ugyan – de akkor sem igaz. A székely írással írt magyar nyelvemlékek ugyanis sokkal korábbiak, mint a latin betűkkel írtak. Erre igen sok példát fel tudunk hozni, 184 OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l’Altrove ANNO XIV – NN. 73/74 MARZ.-APR./MAGG.-GIU. 2010
de a nyelvtudósaink ingerküszöbét e tények nem lépik át. Benkő Loránd úr például azt válaszolta az ellenvetésemre, hogy lehetséges, miszerint vannak korábbi rovásszövegeink is, de ő ezekre nem tud időt szakítani a sok egyéb elfoglaltsága mellett. Az OSZK szervezőinek azonban ez lett volna a feladata a nyelvemlék-kiállítás szervezésekor – ha a kiállítás célja a nyelvemlékeink bemutatása és nem a nyelvemlék – kör meghamisítása volt. 3. ábra: Az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok számára készített Szent Korona egy ősvallási jelképekből (a székely írásjelek előzményeiből) alkotott világmodell; a világmodellek olvasási rendje a különböző jeleket egységbe szervezi és lehetővé teszi a Szent Korona "Jó király: jó föld" olvasatát, vagy értelmezését - s ez a magyar koronaeszme lényege (a körbe zárt kereszt a "föld" és a "király" értelmezést is megengedi) Az OSZK egyik szervezőjének elvittem és eredetiben meg is mutattam a székely írás elődjével írt magyar szavakat tartalmazó budapesti hun fibulát. Ez lehetett volna a nyelvemlék-kiállítás legidősebb tárgya és tudományos szenzációja. Ezt a fibulát azóta a Magyar Nemzeti Múzeumban letétbe helyeztem, s ott az állandó kiállításon fog szerepelni. Az OSZK szervezője azt a meglepő kifogást hozta fel e tárgy ellen, hogy a kiállításon díszesebb tárgyakat szeretnének bemutatni. Erre azt válaszoltam, hogy akkor a Szent Koronát, vagy a másolatát kellene bemutatniuk, mert azon is szerepelnek székely írással írt magyar szövegek – de erre a javaslatomra nem kaptam választ. Azaz akár díszes a rovásírással írt magyar nyelvemlék, akár egyszerű kivitelű – az OSZK kiállításán nem szerepelhet. 4. ábra. A Jóma "jó ma(gas), jó má(gus)" jelmontázs, egy kőkori istennév a Szent Korona egyik zománcáról; a mai magyar nyelvben az ima szavunk felel meg neki, a finnben a jumala "isten" szó, az iráni mitológiában pedig Jima isten neve, aki a vízözön (azaz a jégkorszak) előtt uralkodott. Az OSZK eljárásában megnyilvánuló mérhetetlen tudáshiányért és a magyar kultúra csúcsteljesítményével (a székely írással) szemben mutatkozó ellenséges magatartásért a finnugrista ihletésű magyarországi „nyelvtudomány”, meg a finnugrizmust életben tartó „kultúrpolitika ” egyaránt felelős. Sándor Klára 1996-os örökbecsű beismerése szerint a magyarországi akadémikus körökben a székely rovásírás témakörében „minden alapvető kérdés tisztázatlan”. Ez azonban nem menti az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának szervezőit és az intézmény vezetőit, inkább csak aláhúzza a tévedésük tudatos és tarthatatlan voltát. A kiállítás hibás alapkoncepciója miatti arcpirító szégyent elkönyvelhetik maguknak. A kiállítás megnyitója előtt megkíséreltem Monok István főigazgató úr telefonon történő felhívását, de ismét csak a titkárnőjéig jutottam el. Ő ugyan kedvesen megígérte, hogy a főigazgató úr visszahív, de ebből ugyanúgy nem lett semmi, mint a korábbi esetekben sem lett. 5. ábra. Képszerű (eget tartó fa alakú) rovásfelirat a pécsi székesegyház altemplomának legkorábbi köveiről; az égigérő fa Berze Nagy János szerint azonos az Istennel; ezt igazolja a fa "Ős Egy" olvasata A kiállítást szervező Madas Edit kurátor – akit szintén felhívtam – megtisztelt a visszahívással és ígéretet tett arra, hogy jelzi a sajtó és a nagyérdemű tárlatlátogató közönség felé is, hogy ez a kiállítás a beharangozástól eltérően nem a nyelvemlékeinkkel általában, hanem csak az 1000 utáni, latinbetűs kódexekben fennmaradt nyelvemlékeinkkel foglalkozik. Bár ezeken kívül is léteznek még rovásbetűkkel írt, fémen, kövön, cserépen fennmaradt korábbi, vagy párhuzamos nyelvemlékeink, ezek bemutatása nem szerepelt a céljaik között. Egy ilyen kiegészítés valóban enyhíti a kiállítás megtévesztő hatását, de nem menti fel a kiállítás szervezőit a rovásírásos emlékek bemutatása alól. Ezeket ugyanúgy be kellene mutatni, mint a pergamenre írt latinbetűs emlékeket, különös tekintettel arra, hogy az OSZK raktáraiban van rovásírásos anyag is. 6. ábra: A sziklába vésett, tusnádi sarokisten ligatúra az V. századból Mint azt Madas Edit kurátor telefonon kifejtette, őszintén sajnálja, ha az áldozatos munkával összeállított kiállításuk nem felel meg minden igénynek. Törekedett arra, hogy az elvégzett munkáját ne érhesse kifogás egyik oldalról sem. Azért is hagyta ki a kiállításról a rovásbetűs írásemlékeket, mert biztosan számíthatott a szerepeltetésük miatt elhangzó kritikára, s ő nem elég felkészült arra, hogy e támadásokkal szemben a rovásemlékek bemutatását megvédje. A kialakult helyzetben már csak azt tudja megígérni, hogy szóban minden látogatócsoportnak megemlítik, miszerint az itt bemutatott nyelvemlékek nem képviselik a teljes nyelvemlék-kört, mert a rovásírással írottak a koncepciónak megfelelően kimaradtak a bemutatott OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l’Altrove ANNO XIV – NN. 73/74 MARZ.-APR./MAGG.-GIU. 2010 185
Page 1 and 2:
OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l
Page 3 and 4:
Lectori salutem! E d i t o r i a l
Page 5 and 6:
oggetto come un tavolo, una sedia,
Page 7 and 8:
Non ti è bastato un conato, quella
Page 9 and 10:
era declassata alle più semplici p
Page 11 and 12:
Passò ore alla finestra senza che
Page 13 and 14:
abbattersi con violenza in uno schi
Page 15 and 16:
La dea sgranò i suoi occhioni da p
Page 17 and 18:
E…il calore? Non possiamo vivere
Page 19 and 20:
ibadire che le cose che Elynn conos
Page 21 and 22:
delle forze invisibili li stessero
Page 23 and 24:
desidera davvero: ‹‹Avere la ba
Page 25 and 26:
articoli di Larra scritti in questo
Page 27 and 28:
è breve, è molto facile farle inc
Page 29 and 30:
Tóth Árpád (1886-1928) MEDDŐ Ó
Page 31 and 32:
— Grazie — disse il forestiero
Page 33 and 34:
Spettacolo sulla vita di Santa Cate
Page 35 and 36:
crocifisso del Redentore? Perché l
Page 37 and 38:
passanti”. Assai evocativi in que
Page 39 and 40:
Strade sale, a me il bercio sincero
Page 41 and 42:
Franco Santamaria RADICI PERDUTE Ka
Page 43 and 44:
irra. Ha scitto il suo nome nella s
Page 45 and 46:
Giugno - 2006), Il baritono tra le
Page 47 and 48:
Federica Merlini LIBELLULE ROSA Dam
Page 49 and 50:
non è che un aspetto della sua con
Page 51 and 52:
operaio, il trionfo della borghesia
Page 53 and 54:
Continua il tour de “Il terrorism
Page 55 and 56:
Te értem, én meg őérettük élt
Page 57 and 58:
Jean Tábory ― North Caroline (U.
Page 59 and 60:
Il programma di un corso sulla trad
Page 61 and 62:
come, del resto, non lo è neanche
Page 63 and 64:
parla da stolto su cose su cui non
Page 65 and 66:
stanca e per distrarmi un po', vado
Page 67 and 68:
Ho ascoltato le parole della gente
Page 69 and 70:
È uno dei «Katonadalok» [canti s
Page 71 and 72:
appropriati delle loro poesie, affi
Page 73 and 74:
L’IMMAGINE SPECULARE NELLA LETTER
Page 75 and 76:
protagonista del racconto di Adelbe
Page 77 and 78:
simulacro in generale, ancora Betti
Page 79 and 80:
costui è in un certo qual modo l
Page 81 and 82:
del senso comune e camminando sul s
Page 83 and 84:
strada della «secolarizzazione»,
Page 85 and 86:
tanto per fuggire da un faraone ven
Page 87 and 88:
compiere lo stesso percorso e andar
Page 89 and 90:
eredità del padre, “ma con quest
Page 91 and 92:
che aveva partecipato nelle truppe
Page 93 and 94:
etroterra; nello stesso tempo aveva
Page 95 and 96:
Una fossa comune scoperta sul campo
Page 97 and 98:
Tentando un ritorno al significato
Page 99 and 100:
dissertazione si è dimenticata del
Page 101 and 102:
28 luglio 2009 Ci siamo! Mancano so
Page 103 and 104:
simpatico pipistrello, infine, ci a
Page 105 and 106:
All’ età di diciannove anni T pa
Page 107 and 108:
e Magda Olivero. Solo da pochi anni
Page 109 and 110:
Assolutamente no. Lei mi prese la m
Page 111 and 112:
Orkhon relics; циньча (Cinch
Page 113 and 114:
to that place where the eastern Mag
Page 115 and 116:
confirmed by the special ethnograph
Page 117 and 118:
somiglianza. Sono certamente utili
Page 119 and 120:
APPENDICE/FÜGGELÉK ____Rubrica de
Page 121 and 122:
De inkább lepj meg ha csendes a ha
Page 123 and 124:
frissen a tavasz dalára szökken s
Page 125 and 126:
Látomás Átlép mindenen, téren
Page 127 and 128:
Mennyei postás Maga az üdv, maga
Page 129 and 130:
mérges? kérdezte azért visszafor
Page 131 and 132:
velem, hogy négy kutyát eltartani
Page 133 and 134: a belső kacagástól; aztán, mint
Page 135 and 136: Az alábbi utcarészlet templomát
Page 137 and 138: Egy kapualj (családi ház) és a S
Page 139 and 140: visszaszerezték a várost. A róma
Page 141 and 142: A város másik központja a Piazza
Page 143 and 144: S. Vincenso templom (XIV. Sz.) S. A
Page 145 and 146: OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l
Page 147 and 148: hogy Shakespeare titokban Róma fel
Page 149 and 150: megjelentett „Julianus nyomdokain
Page 151 and 152: http://www.prherald.hu/cikk2.php?id
Page 153 and 154: gondozó, „a kis Omar” sokáig
Page 155 and 156: szerint a „dzs” hang a kazak ny
Page 157 and 158: kipcsakok és az argünök között
Page 159 and 160: összeírásokban és tudományos m
Page 161 and 162: a magyarság ősi örökségként m
Page 163 and 164: Kazakisztán területén a XIX. sz
Page 165 and 166: „szín” nemcsak az ő tündéri
Page 167 and 168: ebben a pillanatban interneten kere
Page 169 and 170: elferdülését, nem hozott sikert
Page 171 and 172: kapcsolatokat erősíthet. A képan
Page 173 and 174: nyelv szellemének élő nyilatkoza
Page 175 and 176: Palesztinába ment, a kialakuló zs
Page 177 and 178: semmi nyoma sem volt a megerőltet
Page 179 and 180: Bukarestben és Homoródszentpéter
Page 181 and 182: születésnapja, a nagynéninek té
Page 183: „Ezerötszáztizenöt esztendőbe
Page 187 and 188: A csíki felirat marosvásárhelyi
Page 189 and 190: ábécével és szójelekkel el leh
Page 191 and 192: Az Európai Unió oktatáspolitiká
Page 193 and 194: 2009.10.31. 18:16 Erdős Olga - Hó
Page 195 and 196: Supplemento - Melléklet † Dr. AN
Page 197 and 198: OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l
show all

Osservatorio letterario ANNO 14. – NN. 73/74 MARZ.-APR./MAGG ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?