Osservatorio letterario ANNO 14. – NN. 73/74 MARZ.-APR./MAGG ...
Osservatorio letterario ANNO 14. – NN. 73/74 MARZ.-APR./MAGG ...
Osservatorio letterario ANNO 14. – NN. 73/74 MARZ.-APR./MAGG ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
„Látjátok feleim…”<br />
Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század<br />
elejéig<br />
A kiállítás a latin nyelvű oklevelekben szórványosan<br />
megjelenő magyar szavakkal kezdődik, s az önálló<br />
irodalmi művek létrejöttéig és az írás mindennapi<br />
használatba vételéig tart, a magyar nyelvű írásbeliség<br />
történetének mintegy félezer évét mutatva be. A korból<br />
fennmaradt magyar nyelvű írott dokumentumok a<br />
nyelvemlékek, melyek legbecsesebb, s törékenységük<br />
miatt legféltettebb nemzeti kincseink közé tartoznak.<br />
Hasonló nagyságrendű nyelvemlék kiállítás még<br />
soha sem volt Magyarországon!<br />
Minden kiemelkedő jelentőségű nyelvemlék helyet<br />
kap a tárlaton: a korai szórványemlékek, mint a Tihanyi<br />
Alapítólevél, az első összefüggő szövegek, mint a<br />
Halotti Beszéd és az Ómagyar Mária-siralom, s szinte<br />
valamennyi magyar nyelvű kódexünk. A kódexek egy<br />
jelentős része az idők során külföldre került, s most<br />
lesznek először együtt láthatók. A kölcsönző országok<br />
közt van Németország, Csehország, Románia, Ausztria<br />
és Horvátország. Talán sohasem találkozott még az első<br />
magyar nyelvű bibliafordítás részleteit tartalmazó<br />
úgynevezett Huszita Biblia három különböző országban<br />
őrzött, különböző korú kézirata, a Bécsi, a Müncheni- és<br />
az Apor-kódex.<br />
A kiállításon helyet kapnak a legújabb<br />
felfedezések, és bemutatásra kerülnek a<br />
nyelvemlékekkel kapcsolatos legfontosabb folyó<br />
kutatások is, kihasználva a legmodernebb információs<br />
technológia adta lehetőségeket. A termekben hatásos<br />
installáció és kvalitásos középkori műtárgyak segítik<br />
felidézni a kor hangulatát.<br />
Az egyedülálló tárlathoz az „Íz, csín, tűz” program<br />
keretében készül egy reprezentatív nagykatalógus, és<br />
egy kétívnyi fakszimile dosszié is, utóbbi elsősorban a<br />
közoktatás számára. Az MTA Nyelvtudományi<br />
Intézetének együttműködésével a Nemzeti Könyvtár<br />
tudományos igényű, átfogó honlapot hoz létre, amely<br />
hosszú távon is a magyar nyelvemlékekkel kapcsolatos<br />
információk gyűjtőpontja kíván lenni. Az érdeklődő<br />
nagyközönség és a közoktatás számára ismeretterjesztő<br />
honlap készül, amely a legfontosabb nyelvemlékeket, és<br />
a hozzájuk tartozó népszerűsítő tartalmat<br />
(hanganyagok, képek, interaktív média kapcsolatok<br />
stb.), sokszínű és közérthető eszközökkel jeleníti meg.<br />
Ezt a célt szolgálják a kiállítás-együttest kísérő<br />
múzeumpedagógiai foglalkozások is, hiszen a<br />
reprezentatív nagykiállításhoz kapcsolódva az „Íz, csín,<br />
tűz” program keretében, az idei Kazinczy-évforduló előtt<br />
a Nemzeti Könyvtár további tárlattal is tiszteleg.<br />
NYELV.EMLÉK.TEREMTÉS- KAZINCZY címmel a<br />
Kézirattár kamara-kiállítása Kazinczy-ereklyék révén<br />
mutatja be az írott magyar nyelv kezdeteitől a nagy<br />
megújulásig terjedő időszak összetett hátterét, Kazinczy<br />
és a nyelvemlékek viszonyát.»<br />
Mivel a kezdeti időktől a magyar nyelvemlékeink<br />
bemutatásának kiállításáról van szó, a kiállítás címe így<br />
erősen félrevezető és történelmet meghamisító jelleget<br />
öltő. A fentiek szerint a helyes cím ez kellene, hogy<br />
legyen: «„Látjátok feleim…” Magyar nyelvemlékek<br />
a latin betűs írásunk kezdetétől a 16.<br />
század elejéig». Így a kiállítás címe valóban a kiállítás<br />
anyagáról szólna. Mivel nem ez a címe, egészen mást<br />
sugall, tehát teljesen félrevezető, mert így a rendezvény<br />
hiányos, hiszen egy szó sincs a latin írásbeliség<br />
előtti rovásírásról a magyarok ősi írásáról, mint<br />
magyar nyelvemlékről, annak ellenére, hogy a<br />
kiállítás címében benne foglaltatik, hogy a<br />
kezdetektől... Hogy lehet ez? Hiszen <strong>–</strong> itt most a csak<br />
a majdnem négy évtizeddel ezelőtti finnugor alapokon<br />
elsajátított ismereteimre és szakirodalomra*<br />
támaszkodom, nem véve figyelembe az ez irányba<br />
végzett legújabb kutatási eredményeket, amelyeket<br />
esetleg a tudomány mai hivatalos álláspontja alapján a<br />
szakmabeliek semmibe sem vesznek, el sem fogadnak.<br />
Ezen tanulmányaimból tudom, hogy krónikaíróink<br />
említik, hogy a magyarság egy részének, a<br />
székelyeknek saját írásuk volt. Állításukat a XV.<br />
századi történetírók is megerősítik, de még<br />
nagyobb súllyal esnek latba maguk a fennmaradt<br />
rovásírásos emlékek. Az egyik legfontosabb<br />
közülük az ún. nikolsburgi ábécé.<br />
Az enlakai unitárius templom kazettás mennyezetének<br />
rovásírásos felirata. Jobbról balra kell olvasni: Egy az Isten —<br />
Georgyius Musnai (de) Jáqó<br />
A csehországi Mikulovóból<br />
(régebben: Nikolsburg) a<br />
hercegi könyvtár 1930-ban<br />
Svájcba került, s ott az<br />
egészet eladták. A luzerni<br />
árverésen az Országos<br />
Széchényi Könyvtár<br />
megvásárolt egy ősnyomtatványt,<br />
mert a<br />
kötet végére bekötött<br />
pergamenlap hátán megtalálták<br />
a székely-magyar<br />
rovásírás 46 betűs<br />
ábécéjét. Értékes emléke<br />
a rovásírásnak négy<br />
templomi felirat, a<br />
székely-derzsi, a bögözi,<br />
az enlakai, valamint az<br />
1944-ben felfedezett<br />
karácsonyfalvi. További<br />
két felirat, a csíkszentmártoni és a<br />
csíkszentmihályi szövegét csak másolatok<br />
tartották fenn. Igen nevezetes még a<br />
konstantinápolyi híradás, amely így kezdődik:<br />
182<br />
OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l’Altrove <strong>A<strong>NN</strong>O</strong> XIV <strong>–</strong> <strong>NN</strong>. <strong>73</strong>/<strong>74</strong> <strong>MARZ</strong>.-<strong>APR</strong>./<strong>MAGG</strong>.-GIU. 2010