Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2.
_____________________________________________________________________________________
fejleménye. A források és a nyelvek megőrizte alakváltozatok számba vétele egyrészt rengeteg tanulsággal jár, másrészt a
szókezdő mássalhangzójuk szerint alapvetően két csoportba rendeződnek: 1. a t- és fejleményei 2. a k- és fejleményei.
Etimológiailag így két szóval van dolgunk, azonban közszói jelentésüket illetően ugyanazok vagy hasonlóak. Ami a hun
népnév jelentését illeti, elmondható, hogy a népnevek a földrajzi neveknek, elsősorban a vízneveknek a mintájára születtek.
Ugyanis a természet működése szerint a vízforrás, más esetben a mag, az anya utódokat (folyókat, növényeket, állatokat,
embereket, mint sarjakat, gyermekeket) hoz létre, más szóval forráshoz, maghoz, anyához tartozókat. Ez utóbbiak kezdetben
kisebb, idővel egyre nagyobb összetartozó vér szerinti közösséget, családot, majd nemzetséget, törzset, népet alkotnak. Nem
csoda hát, hogy a legősibb keletkezésű népnevek ’forráshoz, maghoz, anyához tartozó’-t jelentenek, amelyet a szó (népnév)
szerkezeti felépítése is hűen tükröz.
Miután bizonyos magból ember lesz, a szó ’ember’ jelentése, de maga az ember 2 szó is idetartozik. Igy lehet közös
etimológiájú a hun népnév és az ’ember’ jelentésű mongol xyn ’ember, emberek’, 3 csuv. śyn ’ember’, sárga ujg. žin ’ember’,
jak. ojr. d’on, tuv. hak. čon ’emberek, nép’, burj. mong. zon ’nép, emberek, lakosság’, kínai žen’, jin ’ember, emberek’.
(JEGOROV 1964)
A rendszert látva hangtani, mondattani, alaktani és jelentéstani szempontból egyaránt olyan névadás logikai ismeretek
mutatkoznak meg, amelyek világosan láttatják velünk azt, hogy bizonyos szavak egyszerre tartoznak össze és különböznek.
Más szóval, az eredeti komplex jelentéstartalomnak, amely idővel részeire esett, az idevágó jelentés elemét kell megtalálnunk.
Ugyanakkor a mag, az anya nemcsak ős, hanem egyetlen, első is. Nem véletlen, hogy a számnevek tanulmányozásakor is
innen kell kiindulni. Az összekötő szál figyelembe vétele mellett azonban a népnevet sohasem azonosíthatjuk a számnévvel.
A ’valamivel való ellátottság’-ot, a ’valami mellett lévő’-t, ’valamihez való tartozás’-t jelölő második elem korábbi
változatának magánhangzója a hun népnévben –n < -nu < -na labiális –å hangot tartalmaz. Természetes, hogy ennek a
grammatikai lexémának a fejleményei, alakváltozatai több nyelvben ismertek úgy is, mint birtokos esetrag, s idetartozik a
magyarban a –nak (a), -nek (e) is. Eleink a természetben, a természeti környezettel szoros kapcsolatban éltek, a természet
működését, alkotó részeinek a tulajdonságait megismerve saját magukat egyértelműen a természet egyik részeként fogták fel,
következésképp a természet birtokolta az embert és nem fordítva. Világosan látták, hogy a víz, mint forrás az élet első és
egyetlen legfontosabb feltétele. Mag, anya szerepe van, ezért nemcsak a legnagyobb tisztelet övezi, hanem egyetlen, amiben
először és legfőképpen hisznek. Nem csoda hát, hogy a mai napig fennmaradt a hunok ún. bű, böge hite, amellyel összetartozik
a magyarban ismert bű, báj, valamint a mágia (mág-ia), mágus (mágu-s) szavak töve, de az igéz (igé-z) töve is. E szavak bV,
bVj, bVgV, ill. mVgV, továbbá VgV szerkezetűek, és mind hangtanilag, mind alaktanilag összetartoznak, ez esetben pedig a
hit tulajdonsága révén jelentéstanilag függnek össze. ’Valamivel való ellátottság’ jelentésű grammatikai lexémával együtt
pedig a ’bű hitet valló, bű hitű’ jelentésű lesz.
Miután a legnagyobb erő a mag-ban van, a mag meghatározza, irányítja, uralja az utódok életét, tulajdonságait. Erről az
oldalról megközelítve a ’hit, az erő, a hatalom stb.’ jelentés is idekapcsolódik. Közülük a k- kezdetű szavak csoportjához
tartozik a kutuq, s a t- illetve fejleményei kezdetűek csoportjába tartozik a hidu, hitu ’erő, hatalom’, amelynek az ÓT.-ben
fennmaradt változata az yduk ’szent’, stb., a magy. hit, hata(lom) főnév töve, a hat- ige stb. A szónak a nemesi rangként való
alkalmazása nem csoda, egyenesen természetes, hiszen a maghoz való tartozás a minőség legnagyobb fokát jelentette.
Ami a h- és s- viszonyát illeti, Ucsiraltu nagyon helyesen látja, hogy a két hang etimologikus és összetartozik. A földrajzi
névi kutatásaim eredményeképpen azonban nem a h-ból fejlődött az s-, hanem az összetartozás oka az, hogy a két hangnak
közös az előzménye: t- > th- (ϑ-) > 1. h- 2. s-. Feltétlenül tisztázandó kérdés, hogy a mai mongolban meglévő k- lehet-e
korábbi h- zárhangúsodásának eredménye (ilyen a Volga-Ural vidéke földrajzi nevei közt és a magyarban nem mutatható ki),
vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy az egyik a k- kezdetűek csoportjába tartozik, míg a másik változat a t- és
fejleményeivel kezdődőek közé. Ez vonatkozik a hulugu, ulusz, ld. magy. ország (< uruszág) szóra is. Ld. még hata, tör. ata,
magy. atya, tata, régen hana, tör. ana, magy. anya, továbbá Anna, Hanna női személynév, ang. hen ’tyúk’, stb. Az angol,
német stb. párhuzamok számos esetben nem külön fejlődés eredményei, hanem annak a jelei, hogy nagyon ősi állapotot őriztek
meg az adatok. Fontos feladatunk megtudni, hogy az indoeurópai, altáji és az uráli nyelvcsaládba sorolt nyelveknek hogyan
lehet közük egymáshoz akkor, ha nem lehet szó nyelvi kölcsönzésekről. Természetesen mindig körültekintően kell eljárni azért
is, mert a mélyhangú q- fejleménye is lehet h-, s a kétféle h-t eredete szerint el kell különíteni.
A hun és a hit szavak h-jával összetartozik a magyarok hungar (hunga + -r) nevének h-ja, továbbá a magy. Hüküri-tó
(Hükü + -ri) h- szókezdője, amely az Üküri-tó, Ököri-tó változatban elenyészett ugyanúgy, mint az ÓT. yduk-ban. Ugyanakkor
s- szókezdő van meg a magy. szent, a magyarok szabir (szabi + -r), szavárd (szavá + -r + -d) nevében, de a székely (széke + -
ly) és a szaka szkítákat jelölő népnévben, továbbá magában a szkíta (szkí + -ta) névben is.
2 Vö.: a magyar népnév.
3 Csak abban az esetben, ha a szókezdője bizonyíthatóan nem k-, hanem t- és fejleményeivel tartozik össze.
_____________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2008 111