01.10.2013 Views

Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

VIII. évfolyam, 2. szám <strong>Mikes</strong> <strong>International</strong> Volume VIII., Issue 2.<br />

_____________________________________________________________________________________<br />

MARÁCZ, LÁSZLÓ : A MAGYAR NYELV HELYZETE KÖZÉP EURÓPÁBAN: LESZ-E A<br />

MAGYAR NYELV A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN “LINGUA FRANCA”? 1<br />

A trianoni békediktátum (1920) miatt a magyar nyelvet nyolc különböző országban beszélik a Kárpát-medencében, ezek:<br />

<strong>Magyar</strong>ország, Ukrajna, Románia, a volt jugoszláv tagállamok (Szerbia, Horvátország, Szlovénia), Szlovákia és Ausztria. Ezek<br />

az országok <strong>Magyar</strong>ország szomszédai. Azok az országok, amelyek területileg a Kárpát-medencéhez tartoznak a következők:<br />

Szlovákia, Kárpátalja (Ukrajna), Erdély (Románia), Vajdaság (Szerbia), Pannóniai Horvátország (Horvátország), Mura-vidék<br />

(Szlovénia) és Burgenland (Ausztria). A Kárpát-medence egybeesett a magyar királyság területével. Érzelmi okokból a Kárpátmedencére<br />

fogok utalni és nem használom a Nagy-<strong>Magyar</strong>ország vagy a szent-Istváni <strong>Magyar</strong>ország elnevezést. A fenti<br />

területeket etnikailag vegyes közösségek (magyarok és nem magyarok) lakják. A határon túli magyarokat „kisebbségként“<br />

tartják számon azokban az országokban, ahol laknak. 2 A legtöbb esetben azonban többséget alkotnak azokon a vidékeken, ahol<br />

élnek.<br />

A Kárpát-medence földrajzi térképe<br />

<strong>Magyar</strong>ok Közép- és Kelet-Európában<br />

Bármilyen legyen is a Kárpát-medencének a területi felosztása, mindazok a földrajztudósok, akik tudományosan<br />

foglalkoztak a Kárpát-medencével azt állítják, hogy ez a terület szociálisan, kulturálisan és nyelvészetileg összetartozik. Utalok<br />

kitűnő tanulmányokra, amelyek alátámasztják ezt a nézetet.<br />

Így indokolt a Kárpát-medencét egységként tanulmányozni, holott néhány esetben az etnikai kapcsolatok átvágnak a kárpátmedencei<br />

határokon. 3<br />

E tanulmányban amellett érvelek, hogy a magyar még mindig többségben van a Kárpát-medencében. Ez annak<br />

tulajdonítható, hogy a magyarok a Kárpát-medencében etnikai szempontból többségben vannak. Szoros kapcsolat van a<br />

magyar nyelv beszélői és a magyar etnikum között. Minden etnikai magyar a Kárpát-medencében magyarul beszél. A magyar<br />

nyelv tudása és használata a magyar önazonnosságtudatnak egyik jegye a Kárpát-medencében. 4 Attól eltekintve, hogy a<br />

magyar nyelv státusza jogilag feltételekhez van kötve és korlátozva van nyelvpolitikailag, a magyar nyelv több elismerést élvez<br />

európai keretben. 5<br />

A kommunizmus bukása, a belső és a határokon átívelő közterület szabad lett. Ahhoz, hogy beszélők társalogjanak,<br />

szabadon választhatják azt a nyelvet, amelyen szeretnének társalogni. Továbbá a kisebbségi nyelvek védelméről több európai<br />

* Ezt a tanulmányt Gereben Ferencnek ajánlom, akivel eredményesen együttműködtem a holland-magyar oktatási csereprogramban. Nagy<br />

öröm számomra felidézni az együtt töltött amszterdami tanulmányi napokat.<br />

1<br />

Elhangzott angolul a ’Language, Discourse and Identity in Central Europe’ című nemzetközi konferencián. University of Southampton,<br />

Centre for Transnational Studies, 2007 július 6-8. Az előadás elhangzott magyarul Hágában a <strong>Mikes</strong> <strong>International</strong> Szalon 2007 június 17.<br />

összejövetelén. [<strong>Mikes</strong> <strong>International</strong> Szerk.]<br />

2<br />

(Chászár 1982); Galántai (1992).<br />

3<br />

Lásd (Kollányi 2005) és az ott használt forrásmunkákat; (Kocsis 2005); (Kocsis – Kocsis-Hodosi 1995); Rónai: 1945).<br />

4<br />

Lásd Marácz (2007) ezért az állításért.<br />

5<br />

Lásd Brubaker et. al. (2007); (Csergo 2007); (Kontra – Hattyár 2002).<br />

_____________________________________________________________________________________<br />

© Copyright <strong>Mikes</strong> <strong>International</strong> 2001-2008 54

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!