01.10.2013 Views

Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

VIII. évfolyam, 2. szám <strong>Mikes</strong> <strong>International</strong> Volume VIII., Issue 2.<br />

_____________________________________________________________________________________<br />

Végül is a helyi színektől a transzilvanizmusig vezető út elméletét-gyakorlatát egyaránt az egyetemes rálátástól a rálátás<br />

egyetemességéig chiazmusa határozza meg. Ennek a retorikának egyik legszebb példáját Szervátiusz Jenő művészi krédója<br />

hordozza. A témaválasztás arspoeticává lép elő fafaragásain. Például az Emré bá kompozícióban. A legenda egyik változatában<br />

Emré bá', a székely falvak bangó balladahőse szoros ölelésben kebelén óvja egyetlen báránykáját a hidegtől és minden rossztól<br />

akkor is, amikor már régen megfagyott báránykájával együtt. Mert neki talán még életénél is fontosabb volt kicsinykén élő<br />

vagyonkája. A ballada ennek a Legfontosabbnak a megörökítésére vállalkozott: értéket mentett, pontosabban az értéket átmentette<br />

alkotássá, művészetté. Emré bá' görcsös ragaszkodása a szeretet metaforájává enyhült a képen. Az eszelős vonzódás valósága<br />

művészi értékké csiszolódott, amely ránk sugározza-kötelezi a felelősség felismerésének örömét-bántát. Azt a fájón boldogító<br />

tudást, amit a róka párbeszédében a Kisherceggel a megszelídítés felelősségének nevezett... 45 A legenda retorikája a hiánymetafora<br />

tipikus példáját tárja fel: a semmi elosztását oly módon, hogy aki ezt a semmit kapja, saját senkiségét leplezi le vele. Banner<br />

Zoltán írja Szervátius-monográfiájában: „Groteszk, kis méretűvé zsugorított monumentalitásával az Emré bá még a bányai és a<br />

radnai szánalom figurák családjába illeszkedik, expresszív faragása megrendítő egyedi sorsot tár fel az alig félméter<br />

nyírfatönkből. Az arckifejezés elrévült fájdalmassága azonban már új hang Szervátiusz művészetében, mert ennek a<br />

fájdalmasságnak környezetfelidéző ereje van, dimenzióiban az Idő eleme is beleszövődik, s az egyedülmaradottság, a<br />

kifosztottság irtózatához önmagából merített.” 46<br />

Az önmagából merítés bevallását és vállalását jelképezi a téma és eszme oly módon történő feldolgozása, amelyben a<br />

narráció a narrátor jelenlétével erősödik fel: a szerző, jóval több, mint egyszerű aláíróként, részvevőként önmagát is<br />

belekomponálja alkotásába. Ezt vehetjük észre a karakter-analógiák sorában képről-képre, A kékszakállú hercegben (1966) 42.<br />

B.) és A csodálatos mandarinban (1965) 39.B.). Ezekben a művekben a hős alakját mintha önmagából faragná ki, avagy<br />

témájával azonosulna önmagát faragja bele… Az Emré bá metaforája akkor válik szubjektíve is jelképessé amikor a Hegyekvölgyek<br />

mögött állok 2.B.) vallomás-kompozícióban a faragott és színezett asztallapon saját alakja mellett, a felidézett balladamotívumok<br />

körében, éppen a félnótás pottyandi parasztnak jut a központi hely: szoborkompozícióját ölébe tartva úgy tűnik,<br />

mintha magát Emré bát babusgatná. Ebben a vetületben az Emré bá elsősorban balladisztikus metafora, pontosabban annak<br />

domborművi paradigmája. Épp úgy szintetizál és tömörít, akár az irodalmi fogantatású ballada, amelyben, mint már Gregus<br />

Ákos kimutatta „a költészet mindhárom ága csodálatosan egyesül: a ballada epikai, mert elbeszél valamit; lírai, mert dal,<br />

drámai, mert cselekményt ad elő s ennek részeseit lelki mozgalmok, szabad működési gyors folyamába állítja elénk s<br />

érzéseiket velők magokkal mondatja el. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy a ballada rendszerint gyászos eseményről zeng, azt<br />

kellő rövidséggel így határozhatnók meg: tragédia dalban elbeszélve. A tragédia jelöli a ballada drámai, a dal lírai, az<br />

elbeszélés epikai jellemét.” 47<br />

Zene<br />

Az esztétikatörténet egyik legrégibb erdélyi vonulatát a zene mondhatja magáénak.<br />

A kezdet ezúttal is filozófiai indíttatású. A két Bolyai 48 nevéhez és munkásságához fűződik. Benkő András<br />

zenetörténészünknek köszönhetjük, hogy A Bolyaiak zeneelmélete c. munkájával (1975-ben Farkas születésének 200.<br />

évfordulóján), pirkadóvá tette reneszánszukat, mégis esztétikánk történeti vonulatában idevágó írásaikat az elfelejtett esztétikák<br />

körébe sorolhatjuk.<br />

Az apa, Bolyai Farkas, matematika-filozófiai irányultsága nemcsak a fiú, Bolyai János, hasonló szellemű érdeklődését<br />

keltette fel, de mindkettőjük zeneesztétikai foglalatosságát is meghatározta. Még akkor is, ha ez a foglalatosság apától fiúig<br />

merőben ellentétes irányú volt.<br />

Elmélet és gyakorlat kereszttüzében az apa Leibnizt idézve a zenét „az arithmetika titkos gyakorlatának” 49 tekinti. Vele<br />

szemben János, a gyakorlat partizánja, „a mennyei szép muzsika szentségtörésének” ítéli az elmélet javára történő<br />

„eltávolodást a legélesebb füleinket kielégítő harmóniától”, „az isteni természettől.” 50 Farkas Zenészeti dolgozata a zenét a<br />

45 Angi István, Értéktól jelentésig, Pro philosophia, Kolozsvár, 2004, 17. old.<br />

46 Banner Zoltán, Szervátiusz Jenő Kriterion, Bukarest 1976, 36 old.<br />

47 Gregus Ágoston: A balladáról és egyéb tanulmányok, Budapest, Franklin, 1886, 189 old.<br />

48 Bolyai Farkas (Bolya, 1775. febr. 9. – Marosvásárhely, 1856. nov. 20.): kollégiumi tanár, a fiát, ~ Jánost megelőző időszak legkiválóbb<br />

magyar matematikusa, az MTA l. tagja (1832). 1781-től a nagyenyedi ref. kollégiumban nevelkedett, 12 éves korában a 8 éves br. Kemény<br />

Simon mentora Vécsen. 1790-től a két fiú öt évet a kolozsvári ref. kollégiumban töltött. 1796. ápr.-ban ~ tanítványával együtt Jénában, 1796<br />

okt.-étől a göttingeni egy.-en folytatta tanulmányait.<br />

Bolyai János (Kolozsvár, 1802. dec. 15. – Marosvásárhely, 1860. jan. 27.): minden idők egyik legeredetibb gondolkodású matematikusa, ~<br />

Farkas fia. Tanulmányait kezdetben kizárólag apja irányította. Rendkívüli képességei már gyermekkorában megmutatkoztak. 12 éves korában<br />

lett a marosvásárhelyi kollégium tanulója, 15 éves korában befejezte kollégiumi tanulmányait. 1818-ban apja birtokos barátainak<br />

támogatásával beiratkozott a bécsi hadmérnöki ak.-ra, ahol feltűnt matematikai és zenei tehetségével. MÉLe<br />

49 Bolyai Farkas, Zenészeti dolgozata in: Benkő András, id. mű, 102 old.<br />

50 Bolyai Farkas, Zenészeti dolgozata in: Benkő András, id. mű, 102 old.<br />

_____________________________________________________________________________________<br />

© Copyright <strong>Mikes</strong> <strong>International</strong> 2001-2008 25

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!