Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2.
_____________________________________________________________________________________
Monarchiában. Ugyanakkor senkit sem zavart, sem Kolozsváron, sem Pesten az, hogy egy olyan országos tekintélyű
szakfolyóirat, mint a Magyar Zenei Szemle Temesváron született és ott is székelt egészen a Trianoni békeszerződésig.
A két világháború között, jóllehet Bukarest a főváros, Kolozsvár többnyire fenntartotta központi szerepét erdélyi
művelődésünk számára. Gondolunk itt Koós Károly sokoldalú művészetére és művészetpártolására, vagy Kuncz Aladár
irodalmi, esszéista és kritikai munkásságára, — történelmi jelentőségű folyóiratainkról nem is beszélve.
A második világháború után a pártpolitika és -ideológia kanonizációs mindenhatósága a központi vonzat vektorát Bukarest
felé irányította.
Persze bátor és következetes kiállások egész sorára tragikusan emlékezve büszkélkedhetik ma az utókor, olyan kiállásokra,
amelyek a központosított doktriner esztétika szerepét megkérdőjelezték olyan teológiai-oktatói írások mint Tamási Áron
püspöké 2 és a ferences prédikátor Páter Asztriké 3 , avagy a drámaíró Sütő Andrásé 4 és a filozófus-esszéista Bretter Györgyé 5 .
A filozófiai kezdetek
Az első esztétikatörténeti összefoglalók Magyarországon, mint például a Radnaié, végig irodalomtörténeti-kritikai írások
ismertetésére szorítkoznak, amelyek szorosabb kapcsolatot tartanak fenn a szaktudományokkal — irodalomelmélet, stilisztika,
retorika — mint magával a korabeli (avagy mindenkori) filozófiával. Erdélyben viszont a századelőn olyan filozófiai
megalapozással rendelkezik az esztétika, mint Apácai Csere János 6 , Sipos Pál 7 , majd Böhm Károly 8 írásai, valamint az utódoké
— Málnási Bartók György 9 , Makkai Sándor 10 — amelyek egyfelől a kanti hagyományok folytatását, másfelől a hiteles
művészi értékek művelését bízták az erdélyi vonulatra. Sipos Pál 1816-ban Kazinczy számára írott hat kis dolgozata Fichtéről
az irodalomelmélet filozófiai megtámogatását célozta. Az Ember és világa böhmi életmű nemcsak külön kötetet szentel az
esztétika művelésének, de egészében az értékek filozófiai elemezése is művészi-esztétikai távlatokkal jelentkezik benne. Elég,
2 Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. aug. 28. – 1980. szept. 29. Gyulafehérvár) – hitszónok, egyházi és neveléstudományi író, Erdély
római katolikus püspöke. Lásd: Romániai Magyar Irodalmi Lexikon I-IV, Főszerkesztő: Dávid Gyula [Magyar Elektronikus könyvtár - Mek -
03628] Az elektronikus kiadás a Kriterion Könyvkiadó (Bukarest) és az Erdélyi Múzeum-Egyesület (Kolozsvár) 1981., 1991., 1994. és 2002.
évi kiadásai alapján készült az OSZK Magyar Elektronikus Könyvtára és az Erdélyi Múzeum-Egyesület közreműködésében az ISZT
támogatásával 2006-ban, ISBN 963 200 508 2 (a továbbiakban: RMILe); Vö. idevágó címszavát (B. E. – K. K.) szignókkal.
Művei: Világnézet és nevelés, Az elnémult harangok üzenete, "A nagy időkhöz nagy nemzedék kell"; idézi: Domokos Pál Péter
Rendületlenül , Eötvös kiadó - Szent Gellért Kiadó, Budapest, 1989
3 Vö. P.Pap Asztrik, A Jézus-hágon, verses kötet, Szt. Bonaventura, Új sorozat I. Kolozsvár 1944 (Toth István méltatásával)...
4 Sütő András (1927 - 2006), a kiváló esszeista és drámaíró életét és munkásságát kiterjedt könyvészet elemzi-ismerteti; ezúttal a neki
szentelt oldalt említjük meg a Kortás Irodalmi Adattárból (KIA): http://www.kontextus.hu/kia/kia.php?ID=121&action=full
5 Lásd egyebek között: Egyed Péter, Bretter György filozófiája, Pro Philosophia, Kolozsvár 2007 (sajtó alatt)
6 Apáczai Csere János emlékezete – a barcasági származású, Gyulafehérvárt és Kolozsvárt tanító és nevelő Apáczai Csere János (1625-59)
filozófiai és pedagógiai író, tanár személyében az erdélyi magyar szellemi művelődés úttörőjét tiszteljük; az anyanyelven történő általános
népoktatás és akadémiai tudományművelés, a filozófiai és reáltudományi szókincsgazdagítás megalapítóját és hirdetőjét, aki személyi
példájának tragikus sorsképével a hősi helytállás szimbóluma lett.
Balog Edgár írja, többek között: „Apáczai romániai utóéletének méltó nyitánya volt születésének 300. évfordulóján Tavaszy
Sándor munkája (Apáczai Csere János személyisége és világnézete, Kv. 1925). Az évfordulóra az Ellenzék Apáczai-emlékszámot adott ki
1925. ápr. 27-én. Az Apáczai-idézés egyetemes jellegére jellemző, hogy egymással szemben álló szellemi irányzatok is találkoznak benne.
Így Apáczaival zászlain ütközött meg az Erdélyi Helikon és a Korunk: Kuncz Aladár Az erdélyi gondolat Erdély magyar irodalmában c.
tanulmánya (az ESZC kalendáriumában, Kv. 1928) Apáczaira mint az erdélyi gondolat nagy reprezentánsára hivatkozott, Gaál Gábor viszont
Az "erdélyi gondolat" tartalma és terjedelme (Korunk 1928/12) c. replikájában leszögezi, hogy éppen a Kuncz-tanulmányban elhallgatott
Korunk él "ennek az Apáczai Csere-féle funkciónak a valóra váltásából, amikor... az idő világító tornyait nézi s a kor Descartes-jait
szólaltatja meg – magyar nyelven itt azokkal, akik erre az Apáczai Csere János korában is hálátlan feladatra vállalkoznak”. Művei: Magyar
logikácska, Magyar Encyclopaedia RMILe.
7 Sipos Pál (Nagyenyed, 1759. okt. 16. – Szászváros, 1816. szept. 15.): ref. pap, tanár, matematikus, filozófiai író. 1775-től Nagyenyeden
tanult. 1783-tól ak.-i rektor volt a szászvárosi ref. isk.-ban, 1787-től nevelő Szirákon gróf Teleki Józsefnél. 1791-től 1797- ig Odera-
Frankfurtban, Göttingenben, Bécsben tanult. 1798-tól ig.-tanár a szászvárosi ref. isk.-ban. 1805-től matematikatanár a sárospataki ref.
kollégiumban. ... Mint filozófus Kant és Fichte követője. Magyar életrajzi lexikon 1000 - 1990, Javított, átdolgozott kiadás, Főszerkesztő:
Kenyeres Ágnes [Magyar elektronikus könyvtár - MEK - 00355], HTML változat, Hugarológiai Alapkönyvtár (a továbbiakban: MÉLe)
8 Böhm Károly (Besztercebánya, 1846. szept. 17. – Kolozsvár, 1911. máj. 19.): filozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja; Művei Az ember és
világa (1883-1906; 1911-ben az MTA nagyjutalmát kapta érte); Kriticizmus és pozitivizmus (1884); A pozitivista philozófia rendszere (1885);
A fil. propedeutika magyar gymnasiumainkban (1889-90); Az értékelmélet feladata s alapproblémái (Bp., 1900; akadémiai székfoglaló);
Logika (1901); Tapasztalati lélektan (1904); A megértés mint a megismerés középponti mozzanata (Bp., 1910.; akadémiai r. tagsági
székfoglaló); B. K. összegyűjtött művei (1913). –MÉLe
9 Bartók György, Málnási (Nagyenyed, 1882. aug. 3. – 1970. nov. 26., Budapest) Főbb művei: Kant (Torda 1925); Böhm Károly (Kv. 1928);
Kant etikája és a német idealista erkölcsbölcselet (Bp. 1930); A "szellem" filozófiai vizsgálata (Bp. 1934); Ember és élet (Bp. 1939); Faj,
Nép, Nemzet (a fajelmélet bírálata, Kv. 1940).ROMILe
10 Makkairól lásd: Veress Károly, Egy létparadoxon színe és visszája, Pro Philosophia, Kolozsvár, 2003.
_____________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2008 18