VIII. évfolyam, 2. szám <strong>Mikes</strong> <strong>International</strong> Volume VIII., Issue 2. _____________________________________________________________________________________ névszóképző) ’eszes, ésszel ellátott’, ăsla (ăs + -la: igeképző) ’gondolkodni’ stb. Az alakváltozatok között szerepelnek korábbi és későbbi fejlemények, amelyek azért is fontosak, mert segítenek felállítani a változási sort. Az üzb. tingla (ting-la) első eleme, abszolút szótöve a ting az adatok között a legkorábbi állapotot őrzi, amely tovább változva lett egyrészt tyη > tyn > tăn. Ami a magánhangzót illeti, a mélyhangú az eredetibb, ezt a magy. tanít, tanul töve és a tud is alátámasztja a hun tan-hu adat mellett. Az a labiális változata å > o > u, az illabiális pedig a > y változásokon ment keresztül. A mélyhangú y magas hangúvá vált számos esetben: y > i. További adatok is a szócsaládhoz tartoznak, mint pl. a magy. tűnődik ’gondolkodik’ töve. A szónak kapcsolatai megvannak az angolban think ’gondolni, hinni’, s a ném. denken (denke-n), or. dumat’ (duma-t’) szavak tövében is. Ez azt is jelenti, hogy olyan abszolút szótőről, gyökről van szó, amelyet Eurázsia-szerte ismernek és használnak ma is. Egymásból való kölcsönzésről nem, azonban közös tőről maradt emlékekről lehet szó. A kutatás feladata pedig annak kiderítése, mindez hogyan lehetséges. Figyelemre méltó az a hagyomány, mely szerint a hunok a közigazgatást jobb- és balszárnyra osztották fel, ahol a bal kar a tiszteltebb, ezért a baloldali tuqi volt a legtiszteltebb rang. Ez arra is utal, hogy miután a balhoz a nőiség társul, a hunok még mindig őrizték azt a legelső, legősibb hagyományt, amely az anyajogú társadalomnak volt a lényege. Nagyon fontos megállapítás, hogy az ”altáji eredetű nyelvek megkülönböztetik az irányt a Nap járása alapján, eszerint a déli irány a mai kelet, a napnyugta iránya pedig az északi oldal, a mai nyugat.” Az a tény hogy a pusztai népek a napfelkeltét tisztelték, arra utal, hogy a nyugat és az észak, másképpen a nőiség valamint a kelet és a dél, másképpen a férfi tulajdonság együttesen fontos, hiszen a termékenység az áldott állapotba kerülést jelzi, amely az élet fennmaradásának is feltétele. Ugyanakkor a kelethez és a déli irányhoz a világos, a fehér szín társul, ezért kaphatta a jobb szárny a keleti ill. a déli hun, másképp a fehér hun elnevezést, míg a nyugati és az északi hun a balszárnyat alkothatta, s a fekete hun elnevezés társult hozzá. Ilyen alapon születhetett a fehér magyar elnevezés is, közéjük tartozhattak a székelyek. Ucsiraltu adatai arra is utalnak, hogy a tang, dang fejleményei nemcsak társadalmi címként, hanem személynévként és gyakran grammatikai lexémaként egyaránt előfordulnak. Ez természetes, hisz a grammatikai lexémák önálló szóból alakultak, s ezek az önálló szavak igen ősiek, szókészletünknek abba a csoportjába tartoznak, amelyek még eredeti komplex jelentéstartalmat hordoztak, s az ezt alkotó részjelentések csak idővel önállósodtak. A tang, dang, mong. tan, ten, dan, den sokféle változatban maradt fenn a különböző nyelvekben. A komiban pl. –din ’hely, ami valamihez tartozik, tő, alap’, udm. diη ’ua.’, mari tüη, mong. tyηke ’alsó rész, fa töve’. (LYTKIN-GULJAJEV 1999). Idetartozik a magy. tő, töv-, tőke, tönkő, a csuv. śum ’hely, amely valami mellett található’, türk jan, ujg., tat. žan, kazah, k.kalp. čan ’oldal’, csuv. jen ’oldal’, tat., bask. jan ’oldal’ stb. (JEGOROV 1964). Velük összefügg az or. bok ’oldal’ is, amely szkíta-hun szubsztrátum nyelvből való átvétel. A fentiek alakváltozata csuv. –lăx ’valamivel való ellátottság’ –ot jelölő képző, amelynek szintén kiterjedt kapcsolatai vannak Eurázsiában. A kutatók további feladatai közé tartozik egyrészt ennek a grammatikai lexéma-rendszernek a feltérképezése a nyelvek bevonásával, másrészt a források ismeretében annak megállapítása, mikor milyen önálló szóként (közszó, tulajdonnév) és mikor grammatikai lexémaként használatos. A yutu (yu-tu) szó több szempontból is értékes. Csak megerősíthető Ucsiraltu azon megállapítása, hogy a yutu (yu-tu) és a mai mongolban ismert ordu (or-du) ’palota’ jelentésű szó összetartozik. Tovább menve a magy. palota (palo-ta), jurta (jur-ta), ország (or-szág), sőt ezeknek a számos más nyelvi megfelelője is idetartozik, pl. csuv. śurt ’ház az udvari épületekkel’, ÓT., ujg., üzb. jurt, kirg. žurt ’ország, haza’, hak., tuv. čurt ’lakóház’, bask., tat. jort ’ház’, jak. surt ’épület, ország’, oszm. jurt ’ország, haza, ház, föld’, kumük jurt ’település’, perzsa jurt ’lakóhely’ (JEGOROV 1964), csuv. pürt ’ház’, mari pört ’ház’, finn pirtti ’tyúkól, fürdőház’ (JEGOROV 1964), de idetartozik a magyar porta ’ház udvarral’ stb. is. Továbbá ezeknek nemcsak jelentésbeli párhuzama, hanem hangtani és alaktani megfelelője is a magy. helység (hely-ség) mint település. A földrajzi névi kutatások azt is igazolják, hogy az u előzménye labiális å volt. Az ordu szónak udvar (ud-var) jelentése természetes, szó szerinti jelentése árokkal, folyóval körülvett hely (vö.: csuv. var, varak, magy. árok’). Kérdés, hogy a hun aojian (ao-jian), yujian (yu-jian), taiti (tai-ti) összetartoznak-e, valamint hogyan viszonyul hozzájuk a tuqi. A yanda (yan-da) nevű hun állam Belső Ázsiában a hunnu (hun-nu)-val és eleink hun (hu-n) nevével összetartozik. Itt említem meg, hogy a wang a kutatásaim fényében a magyarban fő, fej. A bán ugyanis nagyobb valószínűséggel az avarban is ismert bajan (baja-n), csuv. pujan (puja-n) szóval tartozik össze. Hangtanilag a szó belseji triftongust (-aja-, -uja-) a magyarban a hosszú magánhangzó az –á- képviseli. A tegin, tigin és a tuqi címnevek összevetése igen fontos, mert el kell dönteni, hogy lehet-e ugyanannak a szónak az alakváltozatairól szó. A tegin (tegi-n), tigin (tigi-n) második eleme ugyanis a grammatikai lexéma kezdő mássalhangzója, ennyi maradt belőle (vö.: n < nV < nVn, nVk < nVnk < nVnkV) a földrajzi névi kutatások fényében. Nem tartom valószínűnek, hogy a tuqi (szóvégi mássalhangzó nélkül) a tegin, tigin-nel tartozik össze, sokkal inkább az első elemével (tegi, tigi) lehet összefüggésben. _____________________________________________________________________________________ © Copyright <strong>Mikes</strong> <strong>International</strong> 2001-2008 114
VIII. évfolyam, 2. szám <strong>Mikes</strong> <strong>International</strong> Volume VIII., Issue 2. _____________________________________________________________________________________ Míg a tegin magyar megfelelője megtalálható a tekintetes (tekin + -tetes: összetett képző) szóban, annak az első elemével azonos, a hun párhuzama valóban a szecsen (sze-csen) ahol a tegi, tigi tő a sze tővel tartozik össze. A szecsen tagolását a mongol párhuzamok is segíthetik eldönteni, mert elvileg egyaránt lehetséges a sze –csen és a szecse-n elemekre bontás. A tegin –n-je minden jel szerint a –csen második elemmel rokon, amely grammatikai lexéma mindkét (-n, -csen) formában. A magy. bölcs (böl + -cs) szó egyébként az elmés (elmé + -s), vö.: tör. bilmek (bil-mek) ’tudni), csuv. pěl- ’tudni, képesnek lenni valamire’, ÓT. bil, tat. bask. bel ’ua.’ stb. (JEGOROV 1964) szavakkal rokon. A chiqin, tiqin összetartozása lehetséges. Ucsiraltu vizsgálatai támogatják azokat a földrajzi nevek kutatásai nyomán tett megállapításokat, melyek szerint az ősibb, talán a legősibb változat is fennmaradt a nyelvekben, különösen a nyelvjárásokban még ma is. A nyelv tehát a régit megőrizve változott, fejlődött. Így jöttek létre a különböző formák, amelyek közül az egyik megőrizte az eredeti komplex jelentésből az egyik részt, a másikhoz pedig másik részjelentés társult és így tovább. A mongol alakváltozatok azért is fontosak, mert tartalmazzák az eredetibb szókezdő d-t (decsin), s a későbbi –cs- mellett a –c-t is. A szerző nagyon helyesen felhívja a figyelmet arra, hogy a mongol nyelvjárások gyakran megőrizték „az eredeti hun hangzást’. Kutatásuk ezért is igen fontos. A Volga-Ural vidéke földrajzi neveinek kutatása fényében az n viselkedéséről elmondható, hogy valamely mássalhangzó kapcsolatában ill. szó végén denazalizációs folyamatban eltűnhet. Azokban az esetekben azonban, amikor összetett szó utótagjából csak az –n maradt meg, vagyis a szónak nem első elemeként, hanem utótagjaként vagy grammatikai lexémaként viselkedik, sohasem tűnik el. Amennyiben a xian szó ’bölcs’-nek fordítható, abban az esetben a x- a xiung-nu, hun-nu, hu-n népnév h-jával tartozik össze. A q- csak akkor tartozhatna ide, ha kimutathatóan a t- eredetű x-, h- (
- Page 1 and 2:
Mikes International _______________
- Page 3 and 4:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 5 and 6:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 7 and 8:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 9 and 10:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 11 and 12:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 13 and 14:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 15 and 16:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 17 and 18:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 19 and 20:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 21 and 22:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 23 and 24:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 25 and 26:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 27 and 28:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 29 and 30:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 31 and 32:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 33 and 34:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 35 and 36:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 37 and 38:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 39 and 40:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 41 and 42:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 43 and 44:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 45 and 46:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 47 and 48:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 49 and 50:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 51 and 52:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 53 and 54:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 55 and 56:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 57 and 58:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 59 and 60:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 61 and 62:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 63 and 64: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 65 and 66: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 67 and 68: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 69 and 70: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 71 and 72: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 73 and 74: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 75 and 76: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 77 and 78: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 79 and 80: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 81 and 82: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 83 and 84: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 85 and 86: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 87 and 88: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 89 and 90: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 91 and 92: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 93 and 94: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 95 and 96: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 97 and 98: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 99 and 100: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 101 and 102: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 103 and 104: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 105 and 106: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 107 and 108: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 109 and 110: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 111 and 112: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 113: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 117 and 118: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 119 and 120: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 121 and 122: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 123 and 124: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 125 and 126: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 127 and 128: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 129 and 130: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 131 and 132: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 133 and 134: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 135 and 136: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 137 and 138: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 139 and 140: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 141 and 142: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 143 and 144: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 145 and 146: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 147 and 148: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 149 and 150: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
- Page 151 and 152: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
Change language