Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2.
_____________________________________________________________________________________
A fényképezés tilos volt, így próbáltam emlékezetembe vésni a látottakat, amennyire a félhomály megengedte. Számításom
szerint 10 sor magasságban sorakoztak a polcok a homályba veszve a falak mentén, és szintén több tízezer kéziratot tárolt ez a
terem egymagában. A kolostor többi könyvtárát nem lehetett látogatni.
Nem csak a könyvtár gazdagsága és mérete miatt akart Körösi Csoma ebbe a kolostorba menni. Ennél fontosabb ok volt,
hogy ez a kolostor épült legközelebb azokhoz a területekhez, amelyek évezredeken át a török és mongol törzsszövetségek
lakóhelyei voltak. Körösi Csoma idejében a jugurok (sárga ujgurok) éltek ezen a területen, és feltehetően vannak olyan
kéziratok a kolostor könyvtáraiban, amelyek ezeknek a népeknek a történelméről szólnak, mert a tibetiekkel éltek
szomszédságban. Még ma is tanítanak itt történelmet, tehát Tibet és a szomszéd népekről szóló feljegyzések ebben a
kolostorban fellelhetők.
Továbbá Körösi Csoma azt is tudhatta, hogy a ta’eri szerzetesek sok sárga ujgurt térítettek át a sárga buddhizmusra és a
kolostor számos ifjú sárga ujgurt fogadott be lámaképzésre. Képzés után ezeket a lámákat Ta’er a kisebb kolostorokba helyezte
el, amelyeket a sárga ujgurok területein létesített és irányított (Zhong 2002, 18).
Addig, amíg 1687-ben át nem tértek a lámaista buddhizmusra, a sárga ujgurok az ősi ujgur írásrendszert használták amely a
8. században fejlődött ki (Li 1986; 181). Vallási okok miatt a sárga ujgurok átvették a tibeti nyelvet és írásrendszert és ma is
sok sárga ujgur (ma jugurnak nevezik magukat, 1956 óta) tibeti nyelven beszél, ír, tibeti táncot táncol, és tibeti nevet visel
(Wang 2002: 292).
Körösi Csoma tudta, hogy ha a két lámaszerájt eléri, ott ujgurokat talál, akikkel tibeti nyelven tud beszélni és terepmunkát
végezhet, mint ahogy ezt a célt tisztán kifejtette 1831. évi levelében.
A két kolostorba tett látogatásom után meg voltam győződve, hogy Körösi Csoma nagyon jól tudta mennyi temérdek fontos
adatot talál a kéziratok között, mennyire lényeges, hogy a két kolostor képzett és nagytudású apátjával kollegiális kapcsolatba
lépjen, és ezeken a területeken találta volna az ujgurokat, akiknek szokásait, kultúráját és nyelvét tanulmányozhatta volna.
Örültem, hogy eljuthattam a két kolostorba, de egyben nagy szomorúság vett erőt rajtam. Ott álltam a sok kézirat és a
hallatlanul gazdag anyag előtt tehetetlenül, mert egyrészt nem lehetek buddhista tanítvány, másrészt nem uralom a tibeti
nyelvet. Mivel nem voltam buddhista, nem hogy fényképet nem készíthettem, hanem még a szertartásoktól is el voltam zárva.
Mikor a gong megszólalt, azoknak a látogatóknak, akik nem voltak hívők, el kellett hagyniuk a termeket.
Még ma is, mint régen, a lámák ajánló levelekkel utaznak egyik kolostorból a másikba. A levelek felsoroljak mi járatban
vannak. Ma is, aki tanítványként akar a buddhista kolostorokba lépni, megteheti. Miden országból befogadják a tanítványokat
(személyes közlés). Körösi Csoma, mint idegen tanítvány, Lhaszaba igyekezett, és mint minden tanítványnak, neki is szüksége
volt ajánló levelekre, referenciákra. Hogy elérhesse az ujgurok földjét — ahol a két legnagyobb és legfontosabb kolostor
részére felbecsülhetetlen adatokat tartalmazott — és ott hosszabb ideig zavartalanul dolgozhasson, a dalai láma hozzájárulására
feltétlen szüksége volt. Sangye Puntsog, ismerte tudását, és szerette Körösi Csomát, tehát úgy mint tanítója és úgy mint
befolyásos helybeli láma nem tagadhatta meg Körösi Csomától az ajánló levelet Lhaszaba.
Azt is tudjuk, hogy Japánban Körösi Csomát boddhiszatvaként tisztelik 1923 óta. A buddhista hit szerint a boddhiszattva
címet olyan halandó kapja, aki már felvilágosult, tehát már Buddha és elérte a nirvánát, de saját jószántából a halandók között
marad, hogy segítse őket a megvilágosuláshoz. Japánban tudják, hogy Körösi Csoma miért ment Ázsiába, és hogy úttörő
munkát végzett avégett, hogy nyugaton a tibeti buddhizmust megismerjék. Ezért a japánok nagyon tisztelik őt.
1999-ben a taishoi buddhista egyetem nemzetközi tanszékének az Indiai kultúra professzora, Shoshin Ichishima, megtisztelt
egy telefonhívással, miután több ízben nyomoztam Japánban Körösi Csoma szentté avatásának részleteit. A professzor a
következőket mondta telefonbeszélgetésünk alatt: „Körösi Csoma Buddha életet élt. Elment keletre, hogy a népe eredetét
felkutassa. Olyan nagyfokú szeretetet nyilvánított ki ezzel a cselekedettel, mint kevesen előtte és utána. Ő a tökéletes példaképe
az őseit és népét szerető embernek. Mikor a fiatal egyetemi hallgatóknak előadást tartok, mindig megemlítem Körösi Csoma
Sándort, mint a hazáját szerető ember legjobb példaképét. ‘Kövessétek Körösi Csoma Sándor példáját és tanuljatok tőle.’ Mert
egész életét buddhaként élte, felvilágosultan, ezért tekintjük őt boddhiszatvának.”
Shoshin Ichishima professor több ízben írt cikket Körösi Csoma Sándorról és ő volt az, aki 1992-ben lemásoltatta a
raktáron lévő, kis bronz szobrot, amelyet Dr. Vályi Félix adott át a taishoi Buddhista egyetemnek 1933-ban, és nyilvános
helyre állíttatta a Taisho egyetemen (l. a fényképet).
_____________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2008 51