Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2.
_____________________________________________________________________________________
kortól (Kr.e. 17-12. sz.) vannak írásos bizonyítékok arra, hogy a helyi közösségek egy-egy fal építésénél különböző rituálékat
végeztek, ahol szokásban volt az emberáldozatok bemutatása. 54 Jacques Gernet sinológus szintén leírja, hogy a Shang-kori
civilizáció egyik legjellemzőbb sajátossága az emberáldozat volt, melyet a különböző épületek felszenteléséhez kötöttek. 55 Ez a
tudós szerint csak a Zhou-korban szűnt meg, bár egyes elemei még továbbéltek. Henri Maspero, olasz sinológus feljegyezte,
hogy Kr.e. 641-ben egy herceget áldoztak fel, máskor pedig emberek tucatjait. 56
Plutschow leírja, hogy a régi kínaiaknál általános szokás volt, hogy az épületeket, kapukat emberáldozattal erősítsék meg.
Az áldozatok főként hadifoglyok voltak. A források leírják, hogy Cai koronaherceget is feláldozták ilyen célból. 57 A szerző úgy
véli, hogy valószínűleg a fontos épületek építésénél végezték el ezeket a véres áldozatokat. Ezt megerősítendő, a régészek több
száz emberi csontvázat találtak a palota helyénél. 58
Az eurázsiai pusztai övezetben meglévő közös folkór motívum megléte arra hívja fel figyelmünket, hogy alaposan át kell
vizsgálnunk egy-egy történet megjelenési területét, vagyis a kutatásokból nem hiányozhat az eurázsiai pusztai terület
legkeletibb széle, az észak-kínai folklóranyag sem. A közös motívum kincs, más forrásokkal egyetemben azt mutatja, hogy
ezek valószínűleg a hun birodalom idején terjedtek el a térség népei között, és azokat a népi hagyomány több száz éven
keresztül megőrizte. Az észak-kínai folklóranyag és a régi történeti források tanulmányozása minden bizonnyal más
témakörben is elvégzendő feladat lehet.
Fehérvár nevű pusztai fővárosok
A Fehérvár, mint főváros elnevezés gyakori a belső-ázsiai lovas nomád népek között, akik ezt a nevet elvitték Kelet-
Európába is. Ismeretes, hogy a hunok, majd a pusztai örökséget továbbadó utódok, a türkök, a dzsürcsik és a mongol népek, de
a kazárok, besenyők és a magyar törzseknél gyakori a fővárosuk fehér színről való elnevezés. A mai Északkelet-Kína
területéről sok Fehérvár városról tudunk: a dzsürcsik első fővárosa a mai Mandzsúria területén volt, neve Pej-cseng, vagyis
Fehérvár. Polonyi Péter könyvében erről így számol be: „Harbintól 355 km-re délkeletre, Miutan Jiang város felé, Anchengnél
elérünk Shangchingnek, a dzsürcsik egykori Felső Városának romjaihoz. Az Asi-folyó nyugati partján elterülő romokat a
helybeliek Baichengnek, Fehérvárnak nevezik. Ez volt a dzsürcsik első fővárosa a 12. század idején.” 59 Érdekes, hogy a város
eredeti nevét a helyiek megőrizték, csakúgy mint Tongwancheng esetében is. Fehérvár név a mongolok között is megvolt: a
nagy mongol uralkodó, Kubiláj kán egyik palotáját Csagán Kotának, vagyis Fehérvárnak nevezték el, melynek romjai
Dolon-núrtól északnyugati irányban kb. 40 kilométerre látszódnak. Ugyancsak Fehérvár volt az utolsó dzsingiszida uralkodó, a
szentként tisztelt Ligden kán központja is. 60 A Sahnáme eposz többször tesz említést „Fehér várerődökről”, amely szintén a
Fehérvár meglétét mutatja Közép-Ázsiában.
Minket az elnevezés eredete már csak azért is érdekel, mert a hunok európai megtelepedése után nálunk is elterjedt a
Fehérvár városnév, sőt jóval később, szinte a mai napig találkozunk még ilyen elnevezéssel, amely azt bizonyítja, hogy ez a
fajta névadás meghatározó jelentőségű volt a lovas nomád népek számára. Érdemes megemlíteni, hogy a hivatalos nyelvészeti
álláspont szerint olyan fontos szavunk, mint a fehér (régi alakja fejér) ismeretlen eredetű. A Czuczor-Fogarasi szótár elemzése
viszont a fehér szín szentségére irányítja figyelmünket. Szerintük a „fe-ér” szó a felső erővel áll kapcsolatban, mert az a fénytől
leginkább megvilágított rész. 61 A szótár szerkesztői már akkor, az 1860-as években felfigyeltek arra, hogy a magyar fejér szó
kapcsolatban áll a kínai „pej”, vagyis fehér szóval.
A magyar történeti krónikákban több említés van róluk. Az Anonymus által írt Gesta Hungarorum-ban szerepel
Bolgárfejérvár és Fejérvár neve is. 62 A krónikában az szerepel, hogy a honfoglaló magyarok Árpád vezetésével a Pilisben
megtalálták Attila hun uralkodó városát, amelyet nagy vigasság közepette birtokba vettek. 63 A krónikás még azt is tudni véli,
hogy Attila városában temették el Árpád fejedelmet. Sőt, Kézai Simon arra is utal, hogy Attila király városa lett később a
magyar királyok székhelye. 64 Az ismert, hogy Fehérvár volt a neve a régi magyar fővárosnak. Ezt azonban sok magán-kutató
nem a mai Székesfehérvárra, hanem a Pilisbe helyezi, és úgy vélik, hogy Attila király egykori központja ott lehetett. 65
54 Ecsedy, 1978. 219.
55 Gernet, 2001. 57.
56 Maspero, 1978. 246.
57 Plutschow, 1995. 6.
58 Plutschow, 1995. 6.
59 Polonyi, 1986. 249.
60 Altan Tobcsi. 323.
61 Czuczor-Fogarasi, CD kiadás
62 Anonymus, 39, 41. In: Győrffy, 1986. 164-166.
63 Anonymus, 46. In: Győrffy, 1986. 171.
64 Kézai, 27. In: Győrffy, 1986. 189.
65 Bradák Károly és Noszlopi Németh Péter önálló monográfiát jelentetett meg.
_____________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2008 70