Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2.
_____________________________________________________________________________________
Az édesanyja félszemmel lesi és titkon mosolyog. Alig kétszer fürdeti meg szemében kicsi fiát, már tudja, hogy a
férfitermészet ütött ki azon. Kicsit elidőzik, nézvén vergődését, majd egy hunyorítással így rebbenti fel:
– Mikor töltöd a tizenhatot. Móka?
– Én-e ? – fontoskodik a gyermek, megtűrvén szőrtelen álla alatt a bőrt és kivágja a pontos időt:
– Aprószentek napján.
– Ma István kiráj van. 28
A legényke nem feleli meg a szót, csak izeg-mozog ismét és berzenkedik belsejében, mintha selyem fűszállal birizgálnák a
vérét.
A lámpa szelíden ég. Fénye elfolyik a falon, mint a tej.»
Mennyi meleg humor, megértés, szeretet van ezekben az egyszerű, nem népieskedő és mégis a székely nép lelkéből
lelkezett mondatokban! — írja Benedek Marcell. — Hogy él már első szavaiban, mozdulataiban anya és fia s körülöttük a
szoba, a lámpa!... A szereplők és az író mondataiban egyformán benne énekel a székely hanghordozás. Nincs ebben a néhány
sorban egyetlen különös szó vagy szókapcsolás — és mégis félreismerhetetlenül: Tamási.” 29
Művészet- és esztétikatörténet kölcsönös feltételezettsége
Művészetesztétikák
Művészettörténet és -kritika szolgáltatta a képzőművészet esztétikájának nemcsak a tényanyagot és jószerivel annak
rendszerezését is, de kérdésfelvető, elemző módszerével az interdiszciplináritás jegyében az esztétikai különös meghatározó
oldalává vált.
Az irodalom és költészet elvárásaihoz hasonló és mégis más feltételekkel fordul a képzőművészet saját esztétikája felé. Itt a
kifejező eszközök beállítódását nemcsak nyelvi törvények irányítják, hanem a festői ábrázolások társadalmi struktúrájának
erdélyi különössége. Persze a nyelviség meghatározó szerepe itt is érvényesül. Nagy Imre tájkép kompozíciói, Szervatius Jenő
Emré bá balladája szoborba faragva, és arckép-grafikáik mind a székely ember lelkivilágának szószólói a képzőművészet
nyelvén.
A nagy előd Orbán Balázs, a tudós, néprajzi és földrajzi író (1829-1890) elsők között járult hozzá történelmi kutatásaival,
nagy értékű fényképgyűjteményével az erdélyi képzőművészet esztétikai toposzának a kialakításához. Munkái, a hatkötetes A
Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból (1868-73) vagy a szintén hatkötetes Utazás
Keleten (1861) ritkán került le a könyvespolcokról. Orbán Balázs, aki szűkebb pátriáját mindig egyetemes magyar szemmel,
sőt a nagyvilághoz mérve szemlélte, mindinkább helyi, udvarhelyi hagyománnyá vált.
Tompa László 1929-ben verssel köszöntötte születésének centenáriumát. „S tekintsük: mint élt! Külországot jár, / Hogy
benn tanítsa, amit künn tanult! / Majd fénylő múltról szól borús jelennek, / Oh, biztatónk már sokszor volt a múlt! / Holt regéi
sok völgyünknek, hegyünknek / Az ő szaván át megelevenülnek” — így szól a vers, a kisebbségivé vált erdélyi magyarság
életérzését fejezve ki. A megtartó történelmi emlékezet idézéséhez a romantikus alkatú, a népszolgálatot minden egyéb elé
rendelő Orbán Balázs alkalmas szövetségesnek bizonyult az élők számára 30 .
Kelemen Lajos (Marosvásárhely, 1877. szept. 30. – 1963. júl. 29. Kolozsvár) — Erdély múltjának e századbeli legjobb
ismerője volt, „gazdag ismeretanyagát azonban mégsem sűrítette átfogó, összefoglaló műbe. A részletekbe mélyedt, eldugott
falusi emlékek, a gótika, reneszánsz és barokk helyi műhelyei, számos telivér népi művészeti ág alkotásai, ismert, de főleg
ismeretlen művészi értékek elevenedtek meg vizsgálódásai nyomán”. 31
Hegel megállapítását a zene meghatározatlan tárgyiasságáról 32 tovább gondolhatjuk a képzőművészetekre vonatkozólag is
az erdélyi magyaresztétikában. Mert ugyan ezen az alapon beszélhetünk a festészet fogalmi meghatározatlanságáról, kissé
metaforikus kifejezéssel, „festői szavakba” öntésének meghatározatlanságáról is.
28 Persze élni tudni kell a kalendárium igéit. A székely az egyházi naptárhoz igazítja az idő múlását. Számára István király augusztus 20-át
jelentette, aprószentek pedig december 28-át . Tehát Mókának volt még mit várnia: többet mint harmadéved, hogy betöltse a 16 évet, az
akkoron számított nagykorúság korát.
29 Benedek Marcell, Az irodalmi műveltség könyve, Kolozsvár, Józsa Béla Atheneum, 344-355 o.
30 Az 1989. decemberi politikai fordulat után Orbán Balázs emlékeztében is új fejezet kezdődik. Már az első évben elindítja A Székelyföld
leírása füzetes kiadását a sepsiszentgyörgyi Európai Idő (ez a sorozat 1996-ban, a 26. füzettel zárul). Megjelenik a Sztambultól a Szejkéig c.
válogatás írásaiból (1995), s ugyancsak 1995-ben (febr. 4.) sor kerül Hunyadi László marosvásárhelyi művész pályázatnyertes Orbán Balázsszobrának
ünnepélyes leleplezésére Székelyudvarhelyen. (E kezdeményezés előzménye, hogy Hargita Nándor székelyudvarhelyi agyag- és
faipari iskolai tanár már 1900-ban elkészít egy szobortervet, amelyet Székelykeresztúron szándékoztak felállítani.) RMILe, (B. Gy. szignó)
31 Csetri Elek, in: RMILe
32 "Ez a tárgy nélküli bensőség mind a tartalom, mind a kifejezésmód tekintetében a zene formális jellege. A zenének is van ugyan tartalma,
de sem a képzőművészetek, sem a költészet értelmében; mert ami hiányzik belőle, az éppen az objektív kiformálódás, akár valóságos külső
_____________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2008 22