Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2.
_____________________________________________________________________________________
LACZKÓ, SÁNDOR : A BÖHM-BARTÓK TÁRSASÁG 1
Akik rendszeres látogatói a Mikes rendezvényeinek, már megszokhatták, hogy a Tanulmányi Napok keretei között sokszor
történik hivatkozás a (magyar) filozófiai hagyományra, illetve Böhm Károlyra és Bartók Györgyre. Előadásom nem kíván
foglalkozni egyikőjük értékelésével sem, legfőképp nem kívánja elvont filozófiai absztrakciókkal terhelni a tisztelt
hallgatóságot, ám lévén mind Böhm, mind pedig Bartók tevőlegesen hozzájárultak a magyar filozófiai kultúra kialakulásához
és intézményesüléséhez, én magam sem tehetek mást, rájuk hivatkozom. Rájuk hivatkozom, mert egy olyan Társaság,
nevezetesen a Mikes International által alig egy éve alapított Böhm-Bartók Társaság létrejöttéről és tevékenységéről
szeretnék beszámolni Önöknek, amely azon túl, hogy névválasztásával utal a két jeles gondolkodóra, szellemiségében is
kötődni kíván hozzájuk. A Böhm-Bartók Társaság egy olyan szerveződés, amelynek motorja Tóth Miklós és Farkas Flórián, s
amelynek keretei között ma már több sikeres szellemi vállalkozás valósult meg, mely vállalkozásokban Hágától Budapestig,
Kolozsvártól Szegedig, vagy éppen Miskolcig egyre többen vesznek részt.
De kezdjük a legelején. Miért a (magyar) filozófia, s miért ez az érdeklődés iránta? Továbbá miért Böhm és miért Bartók?
Böhm Károly filozófiáról alkotott nézeteit parafrazálva a következőket mondhatjuk. A filozófia alapfeladata a világ megértése
és értelmezése. S bár a közvetlenül nem gyakorlati, mert „nem tanított meg senkit vasutak, gőzhajók, távírók …
megalkotására” 2 , ám mégis nagy hatása van a gyakorlatra, így a filozófiára mindenkinek szüksége van, mert a filozófia szüli
az ideálokat, amelyek nélkül nem lehet meg az egyes ember, s amelyek nélkül a nemzeti kultúra is szegényebb volna.
Véleménye szerint az emberiség történelmét eszmék mozgatják, a történelem folyamatai mögött mindig tetten érhetőek az
eszmék, s a filozófia feladata pedig, — a megismerésen túl — éppen az eszmék közvetítése lenne. Mint írja, „nekünk
philosophiai műveltségre szükségünk van minden téren, azon célból, hogy öntudatos, elvileg igazolt nemzeti létünk lehessen,
mely távolabbi, magasztosabb célok szolgálatában álljon, mint a mindennapi szükség céljai.” „… ideálok nélkül nincs
nagyság”… „vannak célok, melyekért bukni se szégyen.” 3 Mert, — s ez Böhm igazi filozófiai hitvallása — „Nekem a filozófia
nem tan, legkevésbé kenyérkeresetem, nekem a filozófia: élet.” 4
Bartók György filozófiai attitűdjét pedig a következő gondolattal idézhetjük fel: „A filozófia egyetlen célja, az igazság
keresése.” 5 Mert, — tegyük hozzá —, a filozófus, ha foglalatossága alapjait firtatja, a görögök óta, sőt a modernek közül Kant
által megerősítve, előszeretettel hivatkozik az igazság keresésére.
Nos, ezért a filozófia, ezért Böhm és ezért Bartók.
A Böhm-Bartók Társaság tevékenységéről beszélve nem kerülhetem meg, hogy néhány szót szóljak a virtuális magyar
filozófiai hagyományról. Miért nevezem virtuálisnak ezt a hagyományt?
Egyrészt azért, mert alig ismert, kevesek által olvasott és kutatott, jobbára feldolgozatlan, (bár az elmúlt évtizedben sok
fontos eredmény született a magyar filozófiai múlt kutatása terén), hagyományai nem, vagy alig élnek, szellemi alakzatai és
gondolati attitűdjei — bármily sajnálatos — nem folytonosak. 6
Másrészt pedig azért, mert élve a digitális technika lehetőségével és elvárásival, eme hagyomány fontos szövegei, így
például Böhm és Bartók művei, köszönhetően a Mikes Internationalnak, letölthetőek a világhálóról.
Valamint azért, mert — törlesztve egy óriási adósságot — elkészült a magyar nyelvű filozófiai irodalom elektronikus
adatbázisa, amely lehetővé kívánja tenni a magyar filozófiai hagyomány szakirodalmában történő tájékozódást, ezáltal elő
kívánja segíteni a magyar filozófiai tradíció kutatását 7 .
1
Elhangzott a Hollandiai Mikes Kelemen Kör — Mikes International közös szervezésében megrendezett 2007. évi, 48. Tanulmányi Napok
konferencián. („MAGYAR KULTÚRA II. —MAGYAR SZELLEMI MŰHELYEK WORLD-WIDE. Három pólus: Magyarország, Utódállamok,
Nyugat.”; 2007. szeptember 27-30., Elspeet, Hollandia.).
2
Böhm Károly: Bevezetésül. (A Magyar Philosophiai Szemle első évfolyama elé) In: Magyar Philosophiai Szemle I. 1882. pp. 1-10.
3
Uo.
4
In. Böhm Károly: Az ember és világa I. Budapest, 1883. pp. III-IV
5
In. Bartók György: A philosophia lényege. Acta Litterarum ac… Tomus I. Fasc. 3. Szeged, 1924. pp. 75-117.
6
Mindez elmondható Böhm és Bartók életművére is.
7
http://bodza.bibl.u-szeged.hu:9802/human/philobibl
Ez a szó szoros értelmében virtuális adatbázis az SZTE Egyetemi Könyvtár Társadalomelméleti Gyűjteménye égisze alatt készült el, s
jelenleg mintegy 32 000 magyar nyelvű filozófiai publikáció bibliográfiai adatait tartalmazza Az 1881. és 2006. között megjelent filozófiai
publikációk bibliográfiai adatainak rögzítésével lehetővé teszi a szerző, cím, tárgyszó, illetve számos más szempont szerinti visszakeresést.
Készítőinek és gondozóinak szándéka szerint biztosítani fogja a jelzett korszak egészének magyar nyelvű filozófiai szakirodalmában történő
tájékozódás lehetőségét.
Az adatbázis - noha nem tekinthető befejezettnek, így folyamatos fejlesztést igényel - nem előzmények nélküli, ugyanakkor óriási
hiányosságot pótol. Erdélyi Jánostól Bartók Györgyig az elmúlt másfélszáz évben oly sokan szorgalmazták egy magyar filozófiai bibliográfia
_____________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2008 35