Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség
Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség
Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
VIII. évfolyam, 2. szám <strong>Mikes</strong> <strong>International</strong> Volume VIII., Issue 2.<br />
_____________________________________________________________________________________<br />
kivégezték. A hunok a nagy győzelmet követően folytatták a kínai területek elleni támadásokat, és 316-ban a következő kínai<br />
uralkodót is elfogták, miután bevették a másik ősi kínai fővárost, Chang-an-t, a mai Xian-t. Ezzel a győzelemmel egész<br />
Közép-Kína hun uralom alá került. A déli hunok ekkor érték el uralmuk fénykorát: a két legősibb kínai város kezükben volt!<br />
Ezt még Mao-tun, a nagy shanyu sem érte el az egységes hun birodalom fénykorában! A hun uralom azonban nem tartott<br />
sokáig, mert belviszályok megosztották az egységet. Az uralkodó testvére, Liu Chuo és az egyik hun tábornok, Shi Le<br />
palotaforradalmat robbantott ki, elűzték a törvényes uralkodót, és az új shanyu, Liu Chuo a dinasztia nevét Zhao-ra változtatta,<br />
amelynek fennhatósága a mai Shanxi, Shaanxi és Henan tartományra terjedt ki. A nyugati területen, a Sárga-folyó partján élő<br />
hunok is egységesültek, és Liu Yao vezetésével elfoglalták a kínaiak által a Kr.e. 2. század végén alapított Gao Ping várost és<br />
környékét. Ez a város régóta fontos katonai és kereskedelmi stratégiai pontnak számított az Ordosz délnyugati részén. 14 Az<br />
energikus Shi Le hun tábornok a sikerek után önálló államot hozott létre, amelynek a Kései-Zhao (Hou-Zhao) nevet adta. A<br />
tábornok egyre nagyobb hatalmat akart, ezért 326-ban megtámadta egykori szövetségesét, Liu Hu-t, és rövid harc után<br />
felszámolta államát, és maga uralkodott még néhány évtizedig. A kínai források szerint ő volt egyébként Helian Bobo, a Da<br />
Xia dinasztia megalapítójának dédnagyapja. 15<br />
A Sárga-folyón túlra telepített hunok is egységesültek, és az egyik hun előkelő, Chugu Mengxun a mai Gansu-tartomány<br />
területén megalapította az Északi-Liang dinasztiát. A dinasztia alapítója fellázadt a terület urai, a Kései-Liang dinasztia ellen.<br />
Több hadjáratot vezettek dél felé, a Déli-Liang ellen, és csapataival bevette Guzang várost, a mai Wuwei-t, és a hun előkelő<br />
magát Hexi királyának nevezte. Chugu Menghszün 433-ban lerombolta a Nyugati-Liang dinasztiát. Halála után azonban fia,<br />
Chugu Muqian nem bírta uralmát fenntartani az Északi-Wei-dinasztia támadásai miatt, ezért 439-ben behódolt nekik. A másik<br />
utód, Chugu Mengsu azonban nem hódolt be, hanem nyugatra menekült, ahol megalapította a Gao Shang-királyságot, mely<br />
nem volt hosszú életű: azt 444-ben az északról betörő zsuanzsuanok romboltak le. Az Északi-Liang dinasztia öröksége azonban<br />
máig megtalálható Gansu-tartományban, az egyik hegyet máig hun nyelven Chingling-hegynek 16 hívnak. A térségben a hunok<br />
támogatták az idegen eredetű vallásokat: számos buddhista szentély is az ő támogatásuk révén épülhetett meg, ezáltal fontos<br />
szerepük volt a buddhizmus keleti elterjesztésében.<br />
Az ősi hun területek központja az Ordoszban volt, amely a birodalom virágkorában (Kr.e. 3-2. sz.) a jobb oldali bölcs király<br />
szállásterülete lehetett. 17 A hun előkelők sírjait a kínai régészek az Ordosz északnyugati területén, a mai Hangqin járásban<br />
találták meg, ahonnan előkerült a híres hun arany fejdísz, és számos míves aranylelet. Ordosz régi kínai neve Henan volt,<br />
melynek jelentése: a folyótól délre. A <strong>Magyar</strong>országnyi területű Ordosz fontos stratégiai pont volt a hun-kínai határvidéken. A<br />
kínai krónikák többször feljegyezték, hogy a területért heves harcok folytak, és a kínaiak több erődöt, várat, várost emeltek a<br />
térségben. Az Ordosz a későbbiekben is megőrizte fontos szerepét: az volt a tiefu hunok központja, akiket a források kevert<br />
népnek írnak le, hiszen apai ágon hun, anyai ágon pedig xianbei csoportokat egyesítettek magukba. Leghíresebb uralkodói ága<br />
a Da Xia dinasztia volt, mely az 5. század elejétől a hunok őshazájában, az Ordoszban alapított önálló uralmat. Ahogyan azt<br />
már fent láttuk, a tiefu hunok már a 4. században önálló politikát folytattak. A 4. században vezetőjük Liu-Hu volt. Amikor ő<br />
vereséget szenvedett, akkor az Ordoszba vonult vissza, a mai Yulin környékére. Fia, Liu-Wei-Chen, Helian Bobo apja idején a<br />
szintén pusztai eredetű 18 Északi-Wei dinasztia nagyon megerősödött, és Liu-Wei-Chen is egy ütközetben halt meg 391-ben.<br />
Fia, Bobo elmenekült, majd a mai Shanxi-tartomány északi részén önálló államot szervezett és megalapította a Da Xia<br />
dinasztiát, magát pedig „égi uralkodónak” 19 , a nagy shanyu-nek nyilvánította. 20<br />
Tongwancheng (Fehérvár), a déli hunok fővárosa<br />
Az utóbbi évek egyik legjelentősebb történeti híre az volt, hogy a kínaiak feltárásokat végeznek a déli hunok viszonylag<br />
épen maradt városmaradványánál, Tongwancheng-nél amely a régi közigazgatási felosztásban Ordosz, vagyis Ih Juu megye<br />
Usin járásához tartozott. A térképészeti adatok Tongwancheng, vagyis Tongwan város a mai Shaanxi tartomány Csinbien<br />
járásában található, az Ordosz löszfennsík közepén. Tongwan város a Da Xia dinasztia fővárosa volt 407–431 között. A Jin shu<br />
kínai forrás szerint a város az alapító Helian Bobo (407–425) a déli tiefu hunok uralkodójának egyik mondása révén kapta a<br />
nevét. Eszerint az uralkodó ezt mondta: „Uralnia az Égalattit, uralni tízezer országot, ezért legyen a város neve Tongwan”. A<br />
város nevét is ehhez a kijelentéshez kötik a kutatók. A város nevének kínai jelentése: „egyesíteni tízezer város”. A kínai név a<br />
forrásokban őrződött meg, a helyiek azonban a várost Fehérvárnak hívták. 21 A Fehérvár (mongolul: Chagan Balgasun) név<br />
14 Guyuani Városi Múzeum térképadatai alapján.<br />
15 Csin-su, 116. (Ven, 2003. 294-310.)<br />
16 Tengri, vagyis Égi-hegy<br />
17 Érdy, 2001. 204.<br />
18 Xianbei eredetű dinasztia volt.<br />
19 A kínai forrásban: „Tian wang”. A wang méltóságnév a magyar bán szóval rokon. Czuczor-Fogarasi szótár szócikke alapján.<br />
20 Jin shu. 116.<br />
21 Kang, 2004. 16.<br />
_____________________________________________________________________________________<br />
© Copyright <strong>Mikes</strong> <strong>International</strong> 2001-2008 65