Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség
Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség
Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
VIII. évfolyam, 2. szám <strong>Mikes</strong> <strong>International</strong> Volume VIII., Issue 2.<br />
_____________________________________________________________________________________<br />
OBRUSÁNSZKY, BORBÁLA : A DÉLI HUNOK KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGE<br />
Az eurázsiai kontinensen az elmúlt másfél évtizedben a hun kutatás nagy fejlődésen ment keresztül. Nemzetközi régészeti<br />
expedíciók számos hun sírt tártak fel Mongóliában, Oroszországban, Észak-Kínában pedig a kínai kutatók végeztek ásatásokat.<br />
A régészeti feltárásokon és publikáción túl a hun korra datálható belső-ázsiai sziklarajzok feltárása és értelmezése is fontos<br />
szerepet kapott. A tudományos eredményekről számos publikáció látott már napvilágot a nemzetközi tudományos<br />
szakfolyóiratokban, amelyről azonban csak néhány töredék jutott el hozzánk, ezért érdemesnek tartom bemutatni a hunokkal,<br />
ezeken belül pedig a déli hunokkal kapcsolatos új tudományos eredményeket.<br />
A hunok története új megvilágításban<br />
A korai kínai történeti forrásokból kiderül, hogy a hunok nemcsak különleges államszervezet hoztak létre, hanem a világ<br />
akkori legnagyobb birodalmát irányították, amely jóval túlszárnyalja Nagy Sándorét, vagy a római birodalmat. Sőt, a hun<br />
birodalom tartósnak bizonyult, hiszen a legújabb publikációkból tudjuk, hogy a pusztai nép történelme valamikor a Kr.e. 1.<br />
évezred közepén 1 kezdődik, és nem szakad meg Belső-Ázsiában a Kr. u. 1. évszázadban, hiszen még jóval később is erős hun<br />
államokról hallunk: a mongol régészek 2 azt valószínűsítik, hogy az északi hunok nem tűntek el a Kr. u. 93-as xianbei támadás<br />
során, hanem ott még évszázadokkal azután is önálló államisággal rendelkeztek. A mongóliai hun régészeti kultúra ugyanis azt<br />
mutatja, hogy még a Kr.u. 3. században is egységes kultúrájuk létezett az adott területen. 3 A mongol kutatók hitelt adnak a<br />
Bei-shu kínai krónikákban annak, hogy az északi hunokat csak a zsuanzsuanok hódították meg 410-ben. 4<br />
A kínai krónikák adatai alapján a kínai történészek, és néprajzkutatók azt állítják, hogy a déli hunok sem tűntek el hirtelen<br />
Észak-Kínában, hanem miután Huhanye shanyu behódolt a Han uralkodónak, utána még több évszázadig megmaradt a hunok<br />
önkormányzata. Sőt, a Han-dinasztia Kr.u. 220-as felbomlása után a hunok ismét megerősödtek, és a 4. század elején megint<br />
hódításokba fogtak. A kínai, de idegen források beszámolnak arról, hogy a déli hunok uralkodója, Liu Yuan még Chang-an-t,<br />
majd Luo-yang-ot is bevette, és uralma egészen Közép-Kínáig ért. A hunok több kínai nevű dinasztiát alapítottak: ezek: Han,<br />
Han-Zhao, Da Xia és Északi-Liang. A Xian-i történészek és etnográfusok 5 egyértelműen állítják, hogy déli hunokról még a<br />
7. században is van említés, habár akkor már egyesek bizonytalanok voltak hun származásukban.<br />
Déli hunok<br />
A déli hunokról szinte alig jelent meg publikáció mind a nemzetközi, mind a magyarországi tudományos folyóiratokban.<br />
Valószínűleg azért, mert kevés hozzáférhető anyag volt eddig. A kínai kutatások révén azonban jelenleg nagyon sok<br />
forrásanyagot publikáltak, így érdemes ezzel a témával is komolyan foglalkozni, hiszen a déli hunok két évszázadon át aktívan<br />
szóltak bele Észak-és Közép-Kína történetébe.<br />
A déli, vagy vörös hunok története Huhanye shanyu uralmával kezdődik. A hun birodalomból kiváló, és a kínai<br />
vazallusságot választó uralkodó jutalmul a Han udvartól Zhao Jun nevű kínai hercegnőt kapta feleségül, aki akkoriban a négy<br />
szépség egyikének számított. A kínaiak azonban nem bíztak meg a hunokban, ezért megkövetelték, hogy minden shanyu saját<br />
fiát túszként küldje az udvarba, mert az volt számukra az egyetlen biztosíték arra, hogy a hunok nem támadnak ellenük. 6<br />
Huhanye halála után a déli hunok egysége megbomlott: a hun előkelők öt fejedelemséget hoztak létre. Nem volt többé<br />
egységes déli hun állam, és sok kínai tudós úgy véli, hogy nem volt egységes központjuk sem. A bomlás ellenére a Handinasztia<br />
vezetői még mindig tartottak erejüktől. A félelem jogos volt, hiszen a Han-dinasztia meggyengülése után, a Kr.u. 2.<br />
századtól ismét hallunk a hunok egységesüléséről. A kínai forrásokból kiderül, hogy akkoriban a mai Gansu, Shanxi és Shaanxi<br />
tartomány környékén éltek. 7 A Han-dinasztia végnapjaiban az egyik, nagyhatalmú hadvezér, Cao Cao hun elit lovasokkal<br />
erősítette meg haderejét, és győzelme után megpróbálta letelepíteni a szolgálatába állt törzseket, melyek száma mintegy 30 ezer<br />
lehetett. Egy másik forrás szerint a déli hunok 8 pu-val (törzs vagy törzsszövetség) rendelkeztek, amelyet Yamada japán kutató<br />
1 Eltérő a kínai történészek, valamint a nyugat-európai és az amerikaiak véleménye. A kínaiak szerint a legelső kínai dinasztia, a Xia is hun<br />
volt, és a hunok a Kr.e. 3. század előtt közel ezer éven át már államalkotó nép volt Észak-Kínában. (Si-Csi, 110. alapján). A nyugati kutatók<br />
nem fogadják el a kínai krónikák tudósításait, ők a hunok megjelenését csak Kr.e. 318-tól számítják.<br />
2 Zagd Batszajhan, Dimadzsav Erdenebaatar<br />
3 Batszajhan, 2002. 202.<br />
4 Csongor, 1993. 49. Nan C’su. 59. tekercs<br />
5 Obrusánszky, 2006. 98-103.<br />
6 De Groot, 2006. 326.<br />
7 De Groot, 2006. 285.<br />
_____________________________________________________________________________________<br />
© Copyright <strong>Mikes</strong> <strong>International</strong> 2001-2008 63