Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2.
_____________________________________________________________________________________
OBRUSÁNSZKY, BORBÁLA : A DÉLI HUNOK KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGE
Az eurázsiai kontinensen az elmúlt másfél évtizedben a hun kutatás nagy fejlődésen ment keresztül. Nemzetközi régészeti
expedíciók számos hun sírt tártak fel Mongóliában, Oroszországban, Észak-Kínában pedig a kínai kutatók végeztek ásatásokat.
A régészeti feltárásokon és publikáción túl a hun korra datálható belső-ázsiai sziklarajzok feltárása és értelmezése is fontos
szerepet kapott. A tudományos eredményekről számos publikáció látott már napvilágot a nemzetközi tudományos
szakfolyóiratokban, amelyről azonban csak néhány töredék jutott el hozzánk, ezért érdemesnek tartom bemutatni a hunokkal,
ezeken belül pedig a déli hunokkal kapcsolatos új tudományos eredményeket.
A hunok története új megvilágításban
A korai kínai történeti forrásokból kiderül, hogy a hunok nemcsak különleges államszervezet hoztak létre, hanem a világ
akkori legnagyobb birodalmát irányították, amely jóval túlszárnyalja Nagy Sándorét, vagy a római birodalmat. Sőt, a hun
birodalom tartósnak bizonyult, hiszen a legújabb publikációkból tudjuk, hogy a pusztai nép történelme valamikor a Kr.e. 1.
évezred közepén 1 kezdődik, és nem szakad meg Belső-Ázsiában a Kr. u. 1. évszázadban, hiszen még jóval később is erős hun
államokról hallunk: a mongol régészek 2 azt valószínűsítik, hogy az északi hunok nem tűntek el a Kr. u. 93-as xianbei támadás
során, hanem ott még évszázadokkal azután is önálló államisággal rendelkeztek. A mongóliai hun régészeti kultúra ugyanis azt
mutatja, hogy még a Kr.u. 3. században is egységes kultúrájuk létezett az adott területen. 3 A mongol kutatók hitelt adnak a
Bei-shu kínai krónikákban annak, hogy az északi hunokat csak a zsuanzsuanok hódították meg 410-ben. 4
A kínai krónikák adatai alapján a kínai történészek, és néprajzkutatók azt állítják, hogy a déli hunok sem tűntek el hirtelen
Észak-Kínában, hanem miután Huhanye shanyu behódolt a Han uralkodónak, utána még több évszázadig megmaradt a hunok
önkormányzata. Sőt, a Han-dinasztia Kr.u. 220-as felbomlása után a hunok ismét megerősödtek, és a 4. század elején megint
hódításokba fogtak. A kínai, de idegen források beszámolnak arról, hogy a déli hunok uralkodója, Liu Yuan még Chang-an-t,
majd Luo-yang-ot is bevette, és uralma egészen Közép-Kínáig ért. A hunok több kínai nevű dinasztiát alapítottak: ezek: Han,
Han-Zhao, Da Xia és Északi-Liang. A Xian-i történészek és etnográfusok 5 egyértelműen állítják, hogy déli hunokról még a
7. században is van említés, habár akkor már egyesek bizonytalanok voltak hun származásukban.
Déli hunok
A déli hunokról szinte alig jelent meg publikáció mind a nemzetközi, mind a magyarországi tudományos folyóiratokban.
Valószínűleg azért, mert kevés hozzáférhető anyag volt eddig. A kínai kutatások révén azonban jelenleg nagyon sok
forrásanyagot publikáltak, így érdemes ezzel a témával is komolyan foglalkozni, hiszen a déli hunok két évszázadon át aktívan
szóltak bele Észak-és Közép-Kína történetébe.
A déli, vagy vörös hunok története Huhanye shanyu uralmával kezdődik. A hun birodalomból kiváló, és a kínai
vazallusságot választó uralkodó jutalmul a Han udvartól Zhao Jun nevű kínai hercegnőt kapta feleségül, aki akkoriban a négy
szépség egyikének számított. A kínaiak azonban nem bíztak meg a hunokban, ezért megkövetelték, hogy minden shanyu saját
fiát túszként küldje az udvarba, mert az volt számukra az egyetlen biztosíték arra, hogy a hunok nem támadnak ellenük. 6
Huhanye halála után a déli hunok egysége megbomlott: a hun előkelők öt fejedelemséget hoztak létre. Nem volt többé
egységes déli hun állam, és sok kínai tudós úgy véli, hogy nem volt egységes központjuk sem. A bomlás ellenére a Handinasztia
vezetői még mindig tartottak erejüktől. A félelem jogos volt, hiszen a Han-dinasztia meggyengülése után, a Kr.u. 2.
századtól ismét hallunk a hunok egységesüléséről. A kínai forrásokból kiderül, hogy akkoriban a mai Gansu, Shanxi és Shaanxi
tartomány környékén éltek. 7 A Han-dinasztia végnapjaiban az egyik, nagyhatalmú hadvezér, Cao Cao hun elit lovasokkal
erősítette meg haderejét, és győzelme után megpróbálta letelepíteni a szolgálatába állt törzseket, melyek száma mintegy 30 ezer
lehetett. Egy másik forrás szerint a déli hunok 8 pu-val (törzs vagy törzsszövetség) rendelkeztek, amelyet Yamada japán kutató
1 Eltérő a kínai történészek, valamint a nyugat-európai és az amerikaiak véleménye. A kínaiak szerint a legelső kínai dinasztia, a Xia is hun
volt, és a hunok a Kr.e. 3. század előtt közel ezer éven át már államalkotó nép volt Észak-Kínában. (Si-Csi, 110. alapján). A nyugati kutatók
nem fogadják el a kínai krónikák tudósításait, ők a hunok megjelenését csak Kr.e. 318-tól számítják.
2 Zagd Batszajhan, Dimadzsav Erdenebaatar
3 Batszajhan, 2002. 202.
4 Csongor, 1993. 49. Nan C’su. 59. tekercs
5 Obrusánszky, 2006. 98-103.
6 De Groot, 2006. 326.
7 De Groot, 2006. 285.
_____________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2008 63