Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2. _____________________________________________________________________________________ UCSIRALTU (1996): Hunnu-jin keszeg üge-jin szojol szergügelde. (Néhány hun szó rekonstrukciója) 2. In: Journal of Inner Mongolian University Philosophy & Social Sciences in Mongolian. Hohhot, China. 101–109. UCSIRALTU (1996): Hunnu-jin keszeg üge-jin szojol szergügelde. (Néhány hun szó rekonstrukciója) 3. In: Journal of Inner Mongolian University Philosophy & Social Sciences in Mongolian. Hohhot, China. 53–67. UCSIRALTU (1996): Hunnu-jin keszeg üge-jin szojol szergügelde. (Néhány hun szó rekonstrukciója) 4. In: Journal of Inner Mongolian University Philosophy & Social Sciences in Mongolian. Hohhot, China. 101–119. UCSIRALTU (1997): Hunnu-jin keszeg üge-jin szojol szergügelde. (Néhány hun szó rekonstrukciója) 5. In: Journal of Inner Mongolian University Philosophy & Social Sciences in Mongolian. Hohhot, China. 104–120. UCSIRALTU (2004): Hunnu kemekü üge-jin sergügelen. (A hun szó rekonstrukciója) In: Journal of Inner Mongolian University Philosophy & Social Sciences in Mongolian. Hohhot, China. 63–69. YAMADA, NOBUO (1989): The formation of the Hsiung-nu nomadic state. The case of Hsiung-nu. In: Historical studies of nomadic peoples in North-Asia. Tokyo University Press, Tokyo. 295–304. VARGYAS LAJOS (1959): Kőműves Kelemen eredete. In: Néprajzi Értesítő, 5-73. VARGYAS LAJOS (szerk.) (1988): Magyar Néprajz. V. Népköltészet. Magyar tudományos Akadémia. Budapest. VARGYAS LAJOS (1994): Magyar Népballadák. Európa, Budapest. VÁSÁRY ISTVÁN (1993): A régi Belső-Ázsia története. Szeged. VLADIMIRCOV, B. J. (1934): Obsesztvennij sztoj mongolov. Leningrad. WANG, GONG (2004): The textual research on the Map that restored the distribution of the Ancient Tongwan city. HOU, YONJIANG (ed.) (2004): Tongwancheng yizhi zong he yan jiu. (Tongwancheng romváros tanulmányozása, vizsgáata) ShangQin, Xian. 199-204. WATSON, B. (1961): Records of the Grand historian of China. Translated from the Shih-chi of Ssu-ma-Chien. New Xork- London, I–II. WEN, CUIFANG (2004): The historical Chronicle of the Great Xia Kingdom. In: Tongwancheng yizhi zong he yan jiu. ShangQin, Xian, 294–310. ZHOU, WEIZHOU (2004): The Textual research on the New-built Castles During Sixteen – state Period. In: Tongwancheng yizhi zong he yan jiu. ShangQin, Xian. 93–98. ~ ~ ~ ~ ~ ~ _____________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2008 74
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2. _____________________________________________________________________________________ SZENTKATOLNAI BÁLINT, GÁBOR : MINŐ FAJÚAK A JAPÁNOK (NIPPONIAK)? 1 (Felolvasás az Erdélyi Múzeum-Egylet oct. 13. szakosztályi ülésén.) Hogy nem-nyelvész barátaim által föltett eme kérdésnek nyilvános tárgyalására éppen akkor vállalkoztam, midőn a világ tekintete az elbizakodott Goliáthnak iszonyú nagy testén győztesen tapadó kis Dávidra van fordítva, meglehet a rossz akarat ebben sikerimádást fog látni. Minthogy azonban én már régebbi nyelvészeti dolgozataimban a távoli szigetország Bors-szem Jankóit olyan fajúaknak hirdettem, a minőnek utóbbi tüzetesebb tanúlmányom is mutatja: azért, azt hiszem, senki sem mondhatja rólam elfogúlatlanul azt, hogy én is úgy teszek, mint tett a beirutiak elbeszélése szerint a damaszkuszi mészárlás alkalmával az odavaló héberség, midőn sietett a keresztyének gyilkolásában izzadó mohamedánokat az utczán hűsítő italokkal megvendégelni s Aferîn (bravo !) kiáltással üdvözölni a derekasan végzett munkáért. S attól sem félhetek, hogy a berlini lapok jogosan ismételni fogják azon gúnyos megjegyzést, a melylyel évek előtt kísérték némely magyar lapok a fölötti újongását, hogy a németség bölcsészeti versenyében bizonyos Kovács nevű megyei írnoknak, tehát magyar embernek vindikálták a győzelmet. Beirut városában nyomta egy német ismerősünk eme berlini lapot a kezembe, hogy olvassam el minő tollakkal szeret nemzetünk pompázni. Elolvastam a visszakövetelt amphibium kitűnőségek listáját azon megjegyzéssel: »nem mind arany, a mi fénylik.« Ha eme régebbi dolgozataimban a negyven (40) milliót számláló szigetlakókról tüzetesebben beszéltem volna s ha az azokban foglalt nézetemnek szélesebb körben ismeretes voltát biztosan föltételezhettem volna: úgy minden sürgetésre sem vállalkozom vala arra, hogy ismert dolgot ismételjek csupán azért, mert a fehér mezőben piros napot hordó zászlót a győzelem szele lobogtatja. Már egyetemi székfoglalómban, elészámlálva a velünk egyfajú népek lakhelyét, említettem, hogy a turáni (szkytha, ural-altaji) nyelvcsalád legkeletibb ága (a japáni nyelv) addig terjed, a meddig a négy fő- és több apró szigetből álló (382 és fél ezer km. területű) Japánország terjed. E szigetország legáltalánosabb neve a Japán (Dsapán), Japon (Zsapon), két kínai szónak a rontása, a melyek Zsi-pun hangzásúak és »nap-tő, nap-fenék« jelentésűek, mert Kelet-Kínára nézve a nap csakugyan eme szigetek felől látszik fölkelni. Maguk a szigetlakók eme két kínai szónak Nippon vagy Ni-hon kiejtést adtak s így a japáni magát Nippon no hito (v. N. fito) »nipponi ficzkó«-nak mondja, mert a nipponi hito, fito (ember) szónak társa, az én nyelvészetem szerint a székely ficz-kó kicsinyítő kó képzővel, a mely a nipponi nyelvben szintén kicsinyítő, de nem képző, hanem jelző, mint ko-bito (emberke). Hogy minő alapon mondja több ethnographus a nipponi népet hol kínainak, hol malaynak, hol e kettő vegyülékének, én az nem értem, mert már rég, hogy Boller s Edkins és más nyelvészek belátták s hirdették, hogy a nipponi nyelv a turáni családhoz tartozik; B. H. Chamberlain nipponi nyelvtudós pedig éppen fő fontosságot tulajdonít e nyelvnek a turáni (vagy ural-altaji) nyelvcsaládban. Én életemben legelőször Szent-Pétervárott 1872-ben találkoztam nipponi emberekkel, tehát akkor, a midőn már megelőzőleg 10 hónapot töltöttem volt a nyugati mongolok közt. S minden koponyaméregetés nélkül is láttam, hogy a gömbölyű fejű, fekete hajú, napbarnította arczú, kis termetű fiatal úri emberek, a kiket a nipponi kormány tanúlni küldött volt Európába, a mongol typust ily híven tüntették elő, mintha valódi mongolok voltak volna. S midőn később L. Rosny kis nipponi nyelvtanát áttanúlmányoztam, világos volt előttem, hogy a nipponi nyelv a miénkkel egy természetű. Ezért érthetni bosszankodásom, midőn Mongolországból hazatérve megboldogúlt Fogarasy János maecenásom által arról értesültem, hogy távollétem alatt s talán éppen a bécsi világkiállításkor a nipponiak hivatalosan kérdést intéztek a M. Akadémia nyelvészeti osztályához: »ha igaz-e, hogy a nipponi nyelv a magyar nyelv rokona, a mint több európai nyelvész mondja?« s hogy a M. Akadémia két fő finnistája H. P. és B. J. sietett a kérdésre kereken tagadólag válaszolni. Persze hogyan is válaszolhattak volna másként, mikor a finn-yugra varázskör már meg volt húzva! Másodszor 1878-ban találkoztam Shang-hai városában, már nem nipponi férfiakkal, hanem nipponi nőkkel, s kiket, úgy látszik, a mostoha sors kényszerített elhagyni a bőség szigetét (Akitsu-shima), a mint Nippon egyik régi neve hangzik. S ezen nem ütközhetni meg, mert Nippon népessége csaknem oly tömött, mint Angliáé s így a szegényebb sorsú ők elhagyják a hazát és szolgálnak a kínai partokon lakó európai családoknál vagy többen összefogva teaházat és kisebbszerű éttermeket tartanak ugyancsak a kínai parti városokban. Hogy bizonyos nem turáni, tehát sokak szerint szellemesebb fajú emberek által árúltatnák magukat, mint a székely leányok Stambulban és Alexandriában, arról nincs tudomásom. 1 Eredetileg megjelent az Erdélyi Múzeumban (XI. kötet, IX. füzet,), 1894. _____________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2008 75
Page 1 and 2:
Mikes International _______________
Page 3 and 4:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
Page 73: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
show all

Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?