Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2. _____________________________________________________________________________________ DEMETER M., ATTILA : TÍZ ÉVES A KOLOZSVÁRI PRO PHILOSOPHIA ALAPÍTVÁNY A pártállami diktatúrák nem szenvedhették a filozófiát. Az ún. „polgári filozófiát” a filozófiatörténet tanszékekre száműzték, mint a burzsoá érdekek alantas képviselőjét, amelynek a proletáruralom feltételei között maximum történeti értéke lehet. A „munkásosztály” hivatalos ideológiája a marxizmusleninizmus, a dialektikus és történelmi materializmus stb. volt, s ezek valamilyen helyi adaptációja számított Kelet-Európa minden egykori csatlósállamában bevett ideológiának. Mivel azonban a régi rendszer, természetét tekintve alapvetően ideologikus volt, s mert a totalitarizmus az ideológia totális uralmát is jelentette (a kommunizmus volt az első olyan uralmi forma a világtörténelemben, amely belülről, gondolatilag is uralni akarta az embereket), a polgári filozófia mégis valami olyasmiként tűnt fel, amitől félni kellett, hiszen alternatív világszemléletet (pontosabban: szemléleteket) képviselt. Így aztán a Román Szocialista Köztársaságban polgári filozófiát a nyolcvanas évek második felétől egyetemen nem is tanítottak — sem magyarul, sem románul. Kétségtelen viszont, hogy a filozófia, éppen az üldöztetés miatt, olyan rangot és jelentőséget kapott Kelet-Európában, amilyenről a nyugati, polgári demokráciában nem is álmodhatott. A polgári, vagyis liberális demokráciában nem az ideológia, hanem a pluralizmus számít alapértéknek, így ez a rendszer mindenféle ideológiával, mindenféle világszemlélettel békésen összefér: tiltani esetleg az antidemokratikus/totalitárius ideológiákat, s az ezek alapján szervezett politikai mozgalmakat szokták, a filozófiát vagy filozófiákat azonban nem. Ennek azonban ára van: a filozófiára arrafelé nem úgy tekintenek, mint a történelmi szükségszerűség ismeretében megalkotott egyetlen hiteles ideológiára, hanem mint szimpla véleményre, amely a liberális demokráciát sem igazolni, sem cáfolni nem tudja. A szabadság látható módon fontosabb demokratikus érték az igazságnál. Volt oka tehát annak, hogy a kilencvenes évek elején, rögtön a fordulat után, olyan nagy, mondhatni szokatlan érdeklődés volt Kelet-Európában (Magyarországon, Romániában) a filozófia iránt. A térség lakosait, magyarokat, románokat egyaránt, akut ideológiai ínség jellemezte, a filozófiai könyvek nagy példányszámban fogytak, az egyetemeken százak hallgattak filozófiát. A régi rendszer azt a beidegződést alakította ki bennünk, hogy a problémáink ideológiai természetűek, s az ideológia adhat rájuk végső választ. Ez volt az a korszak, amikor Romániában is újraindul a filozófia egyetemi oktatása, először román, aztán magyar nyelven — utóbbi természetesen a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen. 1994-et írtunk, s ugyanilyen, kiállhatatlan téli idő volt, amikor négyen, másod- és harmadéves filozófia szakos hallgatókként decemberben megjelentettük a Kellék című filozófiai folyóirat első számát — mai szemmel nézve egészen elképesztő tipográfiai minőségben. Szándékunk az volt (legalábbis ezt mondogattuk egymásnak), hogy a filozófiát úgymond popularizáljuk, a tiltás évei után egyfajta fórumot teremtsünk számára. Nyilván, ifjú emberekként több volt bennünk fiatalos hévből, mint számításból és megfontolásból. Nem számoltunk, és nem is számolhattunk azzal, hogy a demokrácia fokozatos kiépülése tájainkon is a filozófia politikai jelentőségét óhatatlanul erodálni fogja. Azzal sem igen törődtünk, hogy maga az európai, kontinentális filozófia időközben egyfajta bölcsészettudománnyá alakult, antikvárius foglalatossággá, ami leginkább saját történetével van elfoglalva, így éppen azt az ideológiai tartalmat nem közvetíti immár, ami a „laikus” számára érdekessé tehette volna. S végezetül nem számoltunk azzal sem (mert egyszerűen akkor még nem volt tudomásunk róla), hogy a filozófia művelésének történeti hagyományai magyar nyelvterületen eléggé szakaszosak, a filozófia jelenléte ebben a kultúrában pedig eseti és jelentéktelen. Ez utóbbi tényállás, miként másutt már leírtam, azt eredményezi, hogy a filozófia sajátos, kultúrkritikai szemléletmódja máig sem szervesült ebben a kultúrában, hogy a kulturális öndefiníciónknak máig sem része a filozófia, s hogy kulturális önértelmezésünknek ma is inkább az irodalom, semmint a filozófia a közege. Magyarán: irodalmi típusú kultúránk van, amelyből a teoretikus szegmens feltűnően hiányzik, s bizonyára hiányozni fog még egy ideig. Ez persze nem egy magyar átok, inkább azt mondanám, hogy a kelet-európai népek kultúrájának közös jellemzője. Az viszont bizonyos, hogy ilyen tekintetben a kelet-európai és nyugat-európai kultúrák között jól látható szerkezeti különbség van. Franciaországban Descartes a kulturális örökség fontos és megkerülhetetlen része (ma is vannak francia karteziánusok, s a kartezianizmusnak szentelt folyóiratok), számunkra viszont ő egy fura ember, aki azt hitte, hogy attól van, mert gondolkodik. Egy francia részéről persze ez érthető és megbocsátható különcség. Mindezt összerakva azt mondhatnám, hogy egy olyan kulturális közeghez próbáltunk szólni, ami ugyan nem ellenséges a filozófiával szemben, de láthatóan közömbös. Az, hogy egy nehezen emészthető hagyományt egy iránta közömbös kultúrában nehéz népszerűsíteni, csak fokozatosan, lépésről-lépésre vált világossá számunkra. Ennek ellenére a filozófia népszerűsítésének szándékát nem adtuk föl, igyekeztünk tematikus számokat szerkeszteni, lehetőleg népszerű témákról, és népszerű, esszéformában, anélkül, hogy mindeközben _____________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2008 32
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2. _____________________________________________________________________________________ megfeledkeztünk volna a szakmai igényesség követelményéről. Sok esztendő után elmondhatjuk, hogy ez nem volt könnyű feladat. Volt, amikor sikerült, volt, amikor nem, s ennek függvényében jelentettünk meg sikeres, vagy kevésbé sikeres számokat. Ami lényeges azonban, hogy a Kellék mindeközben fennmaradt, s 2005-ben megünnepelhettük a tízéves fennállását a 25-ös, jubileumi számmal. Eredetileg a Kellék finanszírozásának céljából hoztuk létre 2007-ben a Pro Philosophia Alapítványt is, ami azonban rövid idő alatt túlnőtt az eredeti célon. Az elmúlt tíz év során szerveztünk konferenciákat s társzervezői voltunk más konferenciáknak. Vendégtanár-programokat működtetünk és támogattunk, melyeknek fő haszonélvezői a BBTE Filozófia Szakának magyar hallgatói voltak. Nemzetközi kutatóprogramok résztvevői és kezdeményezői voltunk, ezek eredményeit pedig igyekeztünk megjeleníteni a magyar kulturális nyilvánosságban. Mindezek azonban szűken vett akadémiai tevékenységek, amelyek a szélesebb nyilvánosság érdeklődésére aligha tarthatnak számot. 2000-ben indult viszont a régóta tervezett kiadói tevékenységünk, ami elvileg többek érdeklődésére számíthat. Hét év alatt, három sorozatban közel harminc könyvet jelentettünk meg. Mindez persze önmagában aligha mondható túl jelentős kiadói teljesítménynek, de hosszú idő óta az első próbálkozás erdélyi kiadó részéről, hogy tervszerűen és rendszerszerűen filozófiai könyveket jelentessen meg. Két legfontosabb sorozatunk a Magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, valamint a Műhely. Előbbiben az erdélyi magyar filozófiai múlt fontosabb munkáit jelentetjük meg kritikai újraközlésben, valamint az ezekkel kapcsolatos monográfiákat, utóbbiban ma élő erdélyi szakemberek köteteit. Éppen azért, mert a könyvkiadás tekinthető az alapítvány olyan tevékenységének, ami a szélesebb publikum figyelmére leginkább igényt tarthat, arra gondoltunk, hogy az idei év december elsején a legújabb kiadói termés bemutatásával ünnepeljük alapítványunk tíz éves fennállását. Így került sor többek között két olyan kiadvány bemutatójára, amelyek az erdélyi magyar filozófiai múlt legközelebbi hagyományihoz kapcsolódnak. Molnár Gusztáv két kötetben összegyűjtött szövegeit (Alternatívák könyve I-II) maga a szerző, valamint a felelős szerkesztő, Tonk Márton ismertette, az Egyed Péter által szerkesztett Bretter Györgyről szóló monográfiát (Bretter György filozófiája) pedig a szerkesztő, illetve a kötet szaklektora, Mester Béla. Mindkét kiadvány valamiképpen kapcsolódik Bretter Györgyhöz, a hetvenes évek egyik emblematikus filozófusalakjához: az egyik direkt módon, azáltal, hogy monografikus igénnyel feltárja és ismerteti gondolati életútjának fontosabb mozzanatait, s hogy kortársait, ismerőseit is megszólaltatja, a másik áttételesebben, amennyiben Molnár Gusztáv Bretter egyik legismertebb tanítványának számít. Mindazonáltal az ő könyvében is olvashatunk, nem is egy, hanem két szöveget is Bretter György öröksége címmel. De talán fontosabb Bretter személyénél itt az, hogy a kötetek részint tükrözik a kiadó ama törekvését, hogy a filozófia múltat, akár a közvetlen filozófiai múltat feltárja, részint pedig Bretter alakjának ismételt megidézése révén a filozófiának azt a fajta, kritikai szellemiségét is idézik, melyet ő maga is képviselt. Magáról az alapítványról az ünnepség során sokat nem beszéltünk, két dolgot az ott elhangzottakból mindazonáltal megemlítenék. Egyik felszólaló szerint az alapítvány tevékenységének filozófiai apportja immár olyan, hogy megkerülhetetlen a magyar filozófia jelenkori történetének szempontjából, s hogy minőségét tekintve elérte azt a szintet, amikor érdemes lenne ezt nemzetközi közegben is megjeleníteni. Ezúton is köszönet a hízelgő véleményért. Egy másik, ez esetben „laikus” résztvevő lényegesen lakonikusabban fogalmazott. Mindösszesen annyit mondott, hogy az elhangzottakból kiindulva filozófiával foglalkozni, úgy tűnik, mégiscsak értelmes dolog. Pro Philosophia Alapítvány és Kiadó – alapadatok: Székhely: Kolozsvár, Jókai u. 2-4. (Románia) Alapítás éve: 1997 Vezetőség: Dr. Demeter M. Attila – elnök; Dr. Tonk Márton – igazgató; Dr. Szigeti Attila – elnökségi tag; Dr. Balogh Brigitta – elnökségi tag; Demeter Szilárd – elnökségi tag; Ilyés Szilárd – ügyvezető, elnökségi tag. Web: www.prophilosophia.ro _____________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2008 33
Page 1 and 2: Mikes International _______________
Page 3 and 4: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
Page 31: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
Page 83 and 84:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
show all

Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?