Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség
Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség
Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
VIII. évfolyam, 2. szám <strong>Mikes</strong> <strong>International</strong> Volume VIII., Issue 2.<br />
_____________________________________________________________________________________<br />
Hargita megye (volt Udvarhely és Csík)<br />
természetes szaporulata 1920-1971.<br />
1000 lakosra<br />
1920 1930 1939 1941<br />
Udvarhely 10,9 Udvarhely 12,5 Udvarhely 8,0 Udvarhely 9,0<br />
Csík 12,5 Csík 14,8 Csík 11,0 Csík 12,0<br />
1942 1967 1971<br />
Udvarhely 9,6 Hargita 15,5 Hargita 11,5<br />
Csík 10,1<br />
Ezzel szemben, 1924-1935-ig az erdélyi átlag 7,6 ezrelék, a romániai 12,4 ezrelék.<br />
Udvarhely megye természetes szaporulati indexe 1920 és 1930 között emelkedő tendenciát mutat, a harmincas évek<br />
második felében hirtelen csökken, a háborús évek alatt és közvetlen a háború után stagnál, 1948-tól újból emelkedést jelez,<br />
egészen a hetvenes évekig, amikor országszerte csökkenés mutatkozik.<br />
Udvarhely megye természetes szaporulata a múltban is vidékenként nagy eltéréseket mutat. Vannak olyan községek, ahol a<br />
természetes szaporulat a húszas évektől kezdve (8-9 ‰) egészen a hatvanas évekig állandóan csökkenő tendenciát mutat és 2,1<br />
ezrelékkel eléri a mélypontot. Viszont a hetvenes évektől, a csecsemőhalandóság csökkenése által, javulás áll be. (Hodgya,<br />
Nagysolymos és Kibéd községek). Hasonló demográfiai grafikont jelző községekben a természetes szaporulat ma a harmincas<br />
évek természetes szaporulatának a kétszeresét is elérte. A megye falvainak körülbelül ötven százaléka ebbe a kategóriába<br />
tartozik. Más helységek természetes szaporulati indexe a század elejétől kezdve a mai napig állandóan magas számokat jelez s<br />
általában a kétszeresére emelkedett a harmincas évek természetes szaporulatának (Sófalva, Küsmöd, Lövéte,<br />
Küküllőkeményfalva, illetve zetelakai járás). Ezekben a községekben igen magas a születések száma, évente eléri a 24-30<br />
százalékot, ugyanakkor az elhalálozás (egy éven aluli gyermekek) a nullára csökkent. A terhesség megszakítása ezeken a<br />
vidékeken súlyos véteknek számít. A megye helyiségeinek körülbelül 30-40 százaléka ebbe a csoportba tartozik. Mintegy<br />
15-20 százalék azoknak a községeknek a száma, ahol alacsony a természetes szaporulat, vagy egykézést vezettek be. Ide<br />
tartoznak elsősorban a Homorod-menti falvak.<br />
A városi lakosság természetes szaporulata ugyanazokat a demográfiai állomásokat jelzi, mint a megye legtöbb községe.<br />
Székelyudvarhely lakossága például az 1910 évi magyar népszámlálás óta a harmincas évekig főként az elvándorlások<br />
következtében állandóan apad, a harmincas évek közepétől meglehetősen gyors iramban növekszik: 1935-ben 8.456 lakos,<br />
1941-ben már 11.915 és az 1972 július 1-i adatok szerint 29.763. Újonnan létesült ipara egyre nagyobb tömegeket vonz a<br />
városba. A megye összlakossága az 1948 és 1956 évi népszámlálás közötti periódusban 10 százalékkal, az országos átlagnak<br />
megfelelő arányszámmal növekedett. 1965 és 1970 között Hargita — tehát Udvarhely és Csík megye — természetes<br />
szaporulata abszolút számban 10.649 lelket tesz ki 10 .<br />
Csík megye természetes szaporulata nagyobb, mint Udvarhely megyéé a legmagasabb a székely vármegyék között.<br />
Lakossága 1920-1941-ig 140.199-ről 171.996 lélekre emelkedett. Az egykézés ezen a tájon szinte ismeretlen. Természetes<br />
szaporulata 1920 és 1930 között rohamosan emelkedő tendenciát mutat, a harmincas évek vége felé esik, a háború éveiben<br />
stagnál, 1966 után állandóan növekszik 11 . Az 1967 évi adatok szerint elérte népességtörténete legmagasabb természetes<br />
szaporodási számát (15,5 ‰) és a huszadik helyet foglalja el az ország 39 megyéje között. A harmincas évek második felében<br />
és a háborús évek folyamán elszenvedett lakosságveszteséget az utolsó négy-öt év pótolja. Ugyancsak nagyon magas a Csík<br />
megyéhez tartozó gyimesi csángók természetes szaporulata. Balánbánya egyre fejlődő ipara leköti a munkafelesleg egy részét,<br />
de ugyanakkor elősegíti a román lakosság betelepedését is. Csík megye városi népessége körülbelül ugyanolyan arányban<br />
fejlődött, mint Udvarhely megyében. Csíkszereda lakossága alig néhány ezerről, két-három évtized alatt 21.986 lélekre szökött.<br />
(1972 júl. 1-i adatok).<br />
10 Judeţele României Socialiste.<br />
11 Csíkszépvizen végzett felmérések.<br />
_____________________________________________________________________________________<br />
© Copyright <strong>Mikes</strong> <strong>International</strong> 2001-2008 145