Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2. _____________________________________________________________________________________ Szarka László: State Language, official language-the legal situation of the minority languages in East Central Europe (in Hungarian). http://adattar.adatbank.transindex.ro Vizi Balázs: The European Union and Minority Languages http://adattar.adatbank.transindex.ro Szotak Szilvia: Language Rights for Minorities in Austria with special reference to the Hungarian minority http://adattar.adatbank.transindex.ro Kollath Anna: The Language Rights of Minorities in the Slovenian Republic http://adattar.adatbank.transindex.ro Labádi Károly: Language Laws and Language Rights in Croatia http://adattar.adatbank.transindex.ro Péntek János – Benö Attila: Language Laws in Romania http://adattar.adatbank.transindex.ro Göncz Lajos: Minority Language Rights in the Federal Republic of Yugoslavia through the eyes of a Psychologist http://adattar.adatbank.transindex.ro Szabómihályi Gizella: Language Laws concerning the Slovakian Minority and the Field of Minority Language Use – with special reference to the Hungarian community http://adattar.adatbank.transindex.ro Beregszászi Anikó – Csernicskó István: The De Jure and De Facto Opportunities for the Use of the Hungarian Language in Sub-Carpathia http://adattar.adatbank.transindex.ro Demeter Zayzon Mari: The Language Rights of Minorities in Hungary Marácz László előadás közben Southhampton-ban ~ ~ ~ ~ ~ ~ _____________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2008 62
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2. _____________________________________________________________________________________ OBRUSÁNSZKY, BORBÁLA : A DÉLI HUNOK KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGE Az eurázsiai kontinensen az elmúlt másfél évtizedben a hun kutatás nagy fejlődésen ment keresztül. Nemzetközi régészeti expedíciók számos hun sírt tártak fel Mongóliában, Oroszországban, Észak-Kínában pedig a kínai kutatók végeztek ásatásokat. A régészeti feltárásokon és publikáción túl a hun korra datálható belső-ázsiai sziklarajzok feltárása és értelmezése is fontos szerepet kapott. A tudományos eredményekről számos publikáció látott már napvilágot a nemzetközi tudományos szakfolyóiratokban, amelyről azonban csak néhány töredék jutott el hozzánk, ezért érdemesnek tartom bemutatni a hunokkal, ezeken belül pedig a déli hunokkal kapcsolatos új tudományos eredményeket. A hunok története új megvilágításban A korai kínai történeti forrásokból kiderül, hogy a hunok nemcsak különleges államszervezet hoztak létre, hanem a világ akkori legnagyobb birodalmát irányították, amely jóval túlszárnyalja Nagy Sándorét, vagy a római birodalmat. Sőt, a hun birodalom tartósnak bizonyult, hiszen a legújabb publikációkból tudjuk, hogy a pusztai nép történelme valamikor a Kr.e. 1. évezred közepén 1 kezdődik, és nem szakad meg Belső-Ázsiában a Kr. u. 1. évszázadban, hiszen még jóval később is erős hun államokról hallunk: a mongol régészek 2 azt valószínűsítik, hogy az északi hunok nem tűntek el a Kr. u. 93-as xianbei támadás során, hanem ott még évszázadokkal azután is önálló államisággal rendelkeztek. A mongóliai hun régészeti kultúra ugyanis azt mutatja, hogy még a Kr.u. 3. században is egységes kultúrájuk létezett az adott területen. 3 A mongol kutatók hitelt adnak a Bei-shu kínai krónikákban annak, hogy az északi hunokat csak a zsuanzsuanok hódították meg 410-ben. 4 A kínai krónikák adatai alapján a kínai történészek, és néprajzkutatók azt állítják, hogy a déli hunok sem tűntek el hirtelen Észak-Kínában, hanem miután Huhanye shanyu behódolt a Han uralkodónak, utána még több évszázadig megmaradt a hunok önkormányzata. Sőt, a Han-dinasztia Kr.u. 220-as felbomlása után a hunok ismét megerősödtek, és a 4. század elején megint hódításokba fogtak. A kínai, de idegen források beszámolnak arról, hogy a déli hunok uralkodója, Liu Yuan még Chang-an-t, majd Luo-yang-ot is bevette, és uralma egészen Közép-Kínáig ért. A hunok több kínai nevű dinasztiát alapítottak: ezek: Han, Han-Zhao, Da Xia és Északi-Liang. A Xian-i történészek és etnográfusok 5 egyértelműen állítják, hogy déli hunokról még a 7. században is van említés, habár akkor már egyesek bizonytalanok voltak hun származásukban. Déli hunok A déli hunokról szinte alig jelent meg publikáció mind a nemzetközi, mind a magyarországi tudományos folyóiratokban. Valószínűleg azért, mert kevés hozzáférhető anyag volt eddig. A kínai kutatások révén azonban jelenleg nagyon sok forrásanyagot publikáltak, így érdemes ezzel a témával is komolyan foglalkozni, hiszen a déli hunok két évszázadon át aktívan szóltak bele Észak-és Közép-Kína történetébe. A déli, vagy vörös hunok története Huhanye shanyu uralmával kezdődik. A hun birodalomból kiváló, és a kínai vazallusságot választó uralkodó jutalmul a Han udvartól Zhao Jun nevű kínai hercegnőt kapta feleségül, aki akkoriban a négy szépség egyikének számított. A kínaiak azonban nem bíztak meg a hunokban, ezért megkövetelték, hogy minden shanyu saját fiát túszként küldje az udvarba, mert az volt számukra az egyetlen biztosíték arra, hogy a hunok nem támadnak ellenük. 6 Huhanye halála után a déli hunok egysége megbomlott: a hun előkelők öt fejedelemséget hoztak létre. Nem volt többé egységes déli hun állam, és sok kínai tudós úgy véli, hogy nem volt egységes központjuk sem. A bomlás ellenére a Handinasztia vezetői még mindig tartottak erejüktől. A félelem jogos volt, hiszen a Han-dinasztia meggyengülése után, a Kr.u. 2. századtól ismét hallunk a hunok egységesüléséről. A kínai forrásokból kiderül, hogy akkoriban a mai Gansu, Shanxi és Shaanxi tartomány környékén éltek. 7 A Han-dinasztia végnapjaiban az egyik, nagyhatalmú hadvezér, Cao Cao hun elit lovasokkal erősítette meg haderejét, és győzelme után megpróbálta letelepíteni a szolgálatába állt törzseket, melyek száma mintegy 30 ezer lehetett. Egy másik forrás szerint a déli hunok 8 pu-val (törzs vagy törzsszövetség) rendelkeztek, amelyet Yamada japán kutató 1 Eltérő a kínai történészek, valamint a nyugat-európai és az amerikaiak véleménye. A kínaiak szerint a legelső kínai dinasztia, a Xia is hun volt, és a hunok a Kr.e. 3. század előtt közel ezer éven át már államalkotó nép volt Észak-Kínában. (Si-Csi, 110. alapján). A nyugati kutatók nem fogadják el a kínai krónikák tudósításait, ők a hunok megjelenését csak Kr.e. 318-tól számítják. 2 Zagd Batszajhan, Dimadzsav Erdenebaatar 3 Batszajhan, 2002. 202. 4 Csongor, 1993. 49. Nan C’su. 59. tekercs 5 Obrusánszky, 2006. 98-103. 6 De Groot, 2006. 326. 7 De Groot, 2006. 285. _____________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2008 63
Page 1 and 2:
Mikes International _______________
Page 3 and 4:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
Page 61: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
show all

Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?