Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2. _____________________________________________________________________________________ Katolikus Szemle 1974. XXVI. évfolyam 1. & 2/3. szám ILLYÉS, ELEMÉR : A ROMÁNIAI MAGYARSÁG NÉPESEDÉSI PROBLÉMÁI Részlet a szerző rövidesen megjelenő az Új Metamorphosis Transylvaniae című könyvéből. Erdély, illetve az egész mai Románia területén, a magyar etnikum egy része zárt tömegben, más része meg jól elhatárolható különböző tájegységekben, de már a román néppel vegyesen, ezenkívül szórványokban, városokban, vagy a Kárpátokon túl, az Ókirályság területén él. A következőkben, a rendelkezésemre álló részletfelmérések és retrospektív összehasonítások alapján megkísérlem a romániai magyarság mai, megközelítően pontos létszámát meghatározni. A hivatalos statisztika nem mindig megbízható adatait megkerülve, indirekt úton próbálok következtetéseket vonni a nemzetiségileg egységes, különböző tájegységek népesedési számai segítségével. A romániai magyarság lélekszáma A demográfiai fejlődés irányát elsősorban a két világháború politikai-történelmi, és társadalmi megrázkódtatásai határozták meg. Az első világháborút követő években a Romániához csatolt Erdély és részei 1.660.448 magyar nemzetiségű lakosságából több mint 200.000 lélek távozott el, « repatriált », különböző okokból. Ez a tény már egymagában is tekintélyes népszámapadást jelentett és ugyanakkor komoly strukturális elváltozást idézett elő. A magyarság népesedésének további kialakulására azonban az 1921 évi nacionalista földreform járt a legsúlyosabb kimenetelű következményekkel. Azáltal, hogy a kisajátított magyar földbirtokok java részét román kézre jutatta, a magyar etnikum évezredes tömörségét lazította meg. Ehhez jött az egyre súlyosbodó közterhek kirovása, az anyanyelv létét fenyegető intézkedések és a magyarság visszaszorítása a közélet minden terén. A magyarság pontos létszámának a megállapítása az államforduló után, kezdettől fogva nehézségekbe ütközött. Románia volt az egyetlen európai állam, mely közvetlenül az első világháború befejezése után nem tartott nemzetközi előírásoknak megfelelő népszámlálást. Félhivatalos, már régen hitelüket vesztett adatok maradtak ránk csupán ebből az időből, amelyeknek megbízhatóságát később a román statisztikai hivatal is kétségbe vonta. Emiatt, viszonyítási bázisként, az 1930 évi népszámlálás adatait használtam fel, 1 habár nemzetiségi szempontból a kimutatások hitelessége itt is erősen vitatható. Az 1930 évi népszámlálás 2 Erdélyben anyanyelv szerint 1.480.712 magyar nemzetiségű lakost (az össznépesség 26,7%-a, faji, illetve népi eredet (originea etnică) alapján pedig csupán 1.353.276 (24,4%) lelket mulatott ki. Ez a százhuszonhét és félezernyi lélekszámkülönbség a vegyesházasságok hibás kiértékeléseiből, a népi eredet és anyanyelv szerinti besorolás torzításaiból vagy a bevallásnál történő manipulációkból adódik. Vegyesházasságoknál például, ha a férfi román, az egész családot románnak nyilvánították. A vallásfelekezetek alapján történő regisztrálásnál, ha valaki görög katolikus és görög keleti, akkor románnak nyilvánították, akkor is, ha az illető magyar nemzetiségű. Vagy a moldvai csángók esete, akik bár magyar eredetűek és római katolikusok, de mert egy részük anyanyelvét elvesztette, románnak nyilvánították. Minthogy a román népszámlálás a bevallás alapján (ki milyen nemzetiségűnek vallja magát) állítja össze a nemzetiségi kategóriákat, nagyon sok esetben, különösen a vegyes lakosságú vidékeken, a helyi hatóságok, vagy a közvetlen környezet döntő befolyással van az illető megnyilatkozására. Közismert, már a múltból, hogy ha a nemzetiségi hovatartozandóságot a vallásfelekezetek kategóriái szerint vizsgáljuk, ami a többvallású Romániában a legmegbízhatóbb összehasonlítási alapnak bizonyult, akkor a hivatalos statisztikai adatoktól meglehetősen eltérő eredményekre jutunk. Ilyen számítások alapján, 1930-ban, az erdélyi magyar nemzetiségű lakosok száma 1.678.000 lélekre, az összlakosság 30,2 százalékára emelkedik. 3 Ez a szám a hivatalos statisztikai számnál nemzetiségi alapon 197 ezerrel nagyobb, a népi eredet alapján megállapított számot pedig 325 ezerrel haladja meg. Hozzá kell tennem, hogy például 1910 és 1930 között a nem román görög katolikusok és görög keletiek száma 136 ezerrel csökkent, mert a statisztika 1 Recensământul General al Populaţiei României din 29 Decemvrie 1930, Bucureşti, 1938. Dr. Sabin Manuilă publikálása. 2 Az adatokat az 1935-36-os Anuarul Statistic tartalmazza, mely1938-ban jelent meg. 3 Dr. Fritz László vallásfelekezeti alapon történt kimutatása szerint 1927-ben 1,724.309 magyar nemzetiségű élt Erdélyben. _____________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2008 142
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2. _____________________________________________________________________________________ románnak minősítette őket. Köztudomású, hogy a román néppel való együttélés folyamán különböző okokból, de főként a két világháború közötti úgynevezett térítések folyamán, elég nagyszámú magyar lakosság tért át a görög katolikus, vagy görög keleti vallásra anélkül, hogy nemzetiségüket feladták volna. Egyedül az 1910 évi magyar statisztikai kimutatás szerint 84.000 magyar nemzetiségű tartozott a görög katolikus valláshoz, 24.000 pedig a görög keletihez. Ez a szám a harmincas években a « térítések », vagy önkényes bejegyzések folytán tetemesen növekedett. Számos olyan községről volt tudomásunk ebben az időben, ahol magyar pap hiányában román papok végezték a temetési szertartást és az elhalálozottak mint görög keleti vallásúak kerültek az anyakönyvekbe. De a hivatalos statisztikától eltérő eredményre jutunk akkor is, ha az 1920 és 1930 közötti 8,8 ezrelékes erdélyi átlag természetes szaporulati kulcsszámával végzünk számításokat. Egységes magyar nemzeti területek, mint például a székely megyék 10,3 ezrelékes természetes szaporulata magasabb volt az erdélyi átlagnál és jóval magasabb, mint a túlnyomóan román lakosságú erdélyi megyék (Hunyad, Alsó-Fehér, Fogaras) természetes szaporulata (6,8 ‰). Érdekes kép rajzolódik ki tehát az erdélyi megyék természetes szaporulati arányszámainak az összevetéséből az 1920-1939-es időszakból: a románság megyénkénti százalékszáma és természetes szaporulata között fordított arány áll fenn, azaz minél nagyobb a román népelem részesedése a lakosság számából, annál kisebb abban a földrajzi egységben az átlagos természetes szaporulat 4 . Ezek szerint 1930-ban, a tíz évi természetes szaporulatot véve alapul, a tárgyalt időszakban az erdélyi magyar nemzetiségű lakosságnak 128.552 lélekkel kellett volna szaporodnia, ami a hivatalos 1,480.712-es anyanyelv szerinti létszámot máris 1,609.264-re emeli, nem számítva, hogy a repatriáltak közül sokan vissza is tértek Erdély földjére. Románia egész területén elő magyar nemzetiségű lakosság száma a második világháború kitörésekor hozzávetőlegesen ugyanannyi lehetett mint ma, tehát 2,000.000 lélek, amelyből 1,800.000 Erdély területén élt. A front-és munkaszolgálat, internálótáborok, nacionalista kilengések és újabb repatriálások mintegy 340.000 lélekkel csökkentették ezt a számot. Kétségbe kell vonnunk, éppen a már említett nemzetiségi szempontok miatt, az 1948 évi félhivatalos népszámlálás eredményeit is, első népesedési adatainkat a romániai magyarság háború utáni létszámára vonatkozóan. Ez a revansizmus-nacionalizmus légkörében fogant statisztika csupán 1,499.851 magyar nemzetiségű lakost tüntet fel egész Románia területén, ami az ország összlakosságának 9,4 százaléka. Meglepő, hogy nyolc év múlva, 1956-ban, már csak 9,1 százalék a magyar nemzetiség arányszáma. Az 1956 évi, február 21-i népszámlálás, az 1930 évihez hasonlóan, ugyancsak népi eredet (originea etnică) és az anyanyelvi hovatartozandóság alapján történt. Ezek szerint Románia összlakossága 17,489.450, ennek 85,7 százaléka román, 9,1 százaléka magyar és 5,2 százaléka más nemzetiségű, azaz: nemzetiség szerint anyanyelv szerint román 14,996.114 15,080.686 magyar 1,587.675 1,653.700 más nemzetiségű 905.661 754.864 _________ _________ 17,489.450 17,489.250 Az 1956-és 1966 évi népszámlálás 5 között a hivatalos adatok szerint Románia népessége 9,2 százalékkal, azaz a románságé 11,7 százalékkal, a magyarságé a nemzetiségi hovatartozás szerint körülbelül 2,0 százalékkal, abszolút számban 31.837 lélekkel növekedett, ugyanakkor anyanyelv szerint 1.869 lélekkel fogyott. Az 1966 évi népszámlálás szerint tehát a romániai magyarság száma nemzetiség szerint 1,619.512, anyanyelv szerint pedig 1,651.873 6 . Végül 1966 és 1971 között a hivatalos számítás szerint Románia összlakossága 1,366.495 lélekkel növekedett s ezzel túlhaladta a húszmilliós határt 7 . Ha az eddigi hivatalos nemzetiségi számarány (9,1-9,3) mellett maradunk, akkor a magyar nemzetiségű lakosságnak ebben az időszakban 125-127.000 lélekkel kellett volna gyarapodnia az anyanyelvi kategória szerint, vagyis 1,776.873 főre kellett volna emelkednie. Hatvan év alatt tehát, 1910-től, a hivatalos statisztikák szerint mindössze szerény 116.425 lélek volna a romániai magyarság népesség gyarapodása. Megdöbbentő lenne az eredmény, ha nem ismernők a két világháború okozta veszteségek számát, s ugyanakkor a magyar lakosságnak a tárgyalt időszakra vonatkozó, országos viszonylatban is számottevő természetes szaporulatának a kulcsszámait. A hivatalos statisztikából hiányzó tényleges népességtöbbletet nem annyira a beolvadás lehetőségeiben, mint inkább a megtévesztő statisztikai adatokban kell keresnünk. Tanulmányom további részében, az összkép megrajzolásához szükséges különböző, nagyrészben magyar etnikumú területek népesedési viszonyaival foglalkozom. 4 Éppen a magas szaporulati arányszámot felmutató moldvai megyékben a legnagyobb az egy éven aluli gyermekhalandóság. 5 Románia tízévenként tart népszámlálást. 6 Republica Socialistă România. Recensământul populaţiei şi locuinţelor din 15 martie 1966. Vol. I. Parte I. Bucureşti 1969 173.1. 7 Vasile Cucu: Oraşele României, Bucureşti 1970.8.1. _____________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2008 143
Page 1 and 2:
Mikes International _______________
Page 3 and 4:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
Page 141: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
show all

Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?