Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2. _____________________________________________________________________________________ Ebből a táblázatból világosan kiderül, hogy az etnikai magyarok a Kárpát- medencében még mindig többséget alkotnak, holott Kocsis, Bottlik és Tártai (2006, 28) megállapítják, hogy a kárpát-medencei magyarok száma a huszadik század második felében visszaesett. 3. Táblázat: A Kárpát-medencei magyarság hanyatlása Magyarok Lélekszám Arány %-ban 1941 12.221.000 50 1991 12.843.000 42,5 2001 11.706.000 39,7 A szerzők szerint ez annak tulajdonítható, hogy a kárpát-medencei etnikai magyarság természetes növekedése visszaesett. Észre kell azonban venni, hogy azok a magyarok, akik a Vajdaságból, illetve Erdélyből Magyarországra vándoroltak, például a Milosevic, illetve Ceausescu korszakban a múlt század nyolcvanas, kilencvenes éveiben, nem befolyásolják negatívan a kárpát-medencei magyarság össz-számát, ezek a migrációk a Kárpát-medencén belül játszódtak le. A különböző etnikai csoportok megoszlása a Kárpát-medence egyes országaiban a 2001-es népszámlálási adatok szerint a következő: 10 4. Táblázat: Etnikai megoszlás a Kárpát-medencei államokban Terület Államalkotó nemzet aránya Nemzeti kisebbségek aránya Cigányok aránya Magyarország 91,2 1,3 1,2 Szlovákia 85,5 11,5 1,7 Kárpátalja (Ukrajna) 80,5 18,3 1,1 Erdély (Románia) 74,6 23,8 3,4 Vajdaság (Szerbia) 65,0 26,7 1,4 Pannon-Horvátország 90,1 7,7 0,3 Muravidék (Szlovénia) 85,0 9,5 1,2 Őrvidék (Ausztria) 87,4 12,5 0,1 Kárpát-medence 83,7 11,5 2,0 Ezekből az a táblázatokból azt a következtetést vonjuk le, hogy a magyar nyelv többségi nyelv a Kárpát-medencében. Szoros kapcsolat áll fenn etnikai hovatartozás és anyanyelv között Európa e térségében. Egy adott anyanyelv tudása és használata gyakran megmutatja, hogy egy adott beszélő milyen etnikai csoporthoz tartozik. Tehát mindenki, aki magyarnak vallja magát magyarul beszél. A magyar beszélők száma a Kárpát-medencében sokkal magasabb. Először is, sok a két, illetve több nyelvű beszélő a Kárpát-medencében. Minden egyes magyar az ország hivatalos nyelvét beszéli, azokban az országokban, ahol kisebbséget alkotnak. A fordítottja is igaz lehet: nagy számú román, szlovák, ruszin/ukrán magyarul is tud, főleg azokon a területeken, amelyek a Kárpát-medencéhez tartoznak. Másodszor, nagyszámú vegyes házasság létezik magyarok és nem magyarok között, főleg azokon a kárpát-medencei területeken, ahol magyarok laknak. Ez pozitívan befolyásolja azoknak a két, illetve több nyelvűeknek számát, akik magyarul is beszélnek. Harmadszor: a legtöbb roma nemzetiségű a magyar kisebbségi területen magyarul beszél. A 2001-es hivatalos népszámlálási adatok szerint csak 579,000 roma nemzetiségű él a Kárpát-medencében (lásd 2. táblázat). Ez a szám túl alacsonynak látszik. 11 Főleg az erdélyi romák száma sokkal magasabb, valószínűleg (két millió körül lehet). Közismert azonban, hogy a romák gyakran nem vállalják etnikai hovatartozásukat hivatalos népszámlálásokban, mivel tartanak a negatív következményektől. Összegzésképpen azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az etnikai magyarok többségben vannak a Kárpát-medencében. A Kárpát-medence összlakosságának legalább 39,7 %-a beszél magyarul, de mivel sok azon két, illetve többnyelvű beszélő száma azokon a területeken, ahol magyarok élnek a Kárpát-medencében, ez a százalék valószínűleg sokkal magasabb. 10 Lásd (Kocsis – Bottlik – Tátrai 2006: 29). 11 Lásd (Tóth 2005). _____________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2008 56
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2. _____________________________________________________________________________________ 2. A magyar nyelv jogi helyzete a Kárpát-medencében Ami a magyar nyelv jogi helyzetét illeti, általában négy lehetőséget lehet felemlíteni. Az első esetben az alkotmány határozza meg a hivatalos nyelvet, az úgynevezett államnyelv. Ebben az esetben az államnyelv a többségi nemzet nyelve. Következésképpen, ha az adott országban más nyelvet is beszélnek, akkor hierarchikus viszonyról van szó, amely szerint a többségi nyelv a hierarchia csúcsán helyezkedik el. A nyelvek e szerinti csoportosítását nem lehet demokratikusnak nevezni. A második esetben az alkotmány meghatározza a hivatalos nyelvet (az állam nyelvét) a kisebbségi nyelvekkel együtt. Ez esetben nyelvi egyenlőség áll fenn és demokratikus normákat alkalmaznak e nyelvi helyzetben. A harmadik esetben a hivatalos nyelv (vagyis az államnyelv) nincsen lefektetve az alkotmányban, a jogi rendszerben azonban máshol van meghatározva. A negyedik esetben a hivatalos nyelv (vagy államnyelv) nincsen meghatározva sem alkotmányban, sem más jogrendszerben. Ha figyelembe vesszük a magyar nyelv helyzetét a Kárpát-medencében, akkor a harmadik lehetőség nincsen képviselve. 12 Az első csoportban találjuk a magyar nyelvet Romániában, Szlovákiában, Milosevic Jugoszláviájában a nyolcvanas, kilencvenes években. Alapjában véve ez azt jelenti, hogy a magyar nyelv státusza jogilag alacsonyabb helyzetű mind a három országban. A magyar kisebbség nyelvének nincsen hivatalos státusza az alkotmányban és használata korlátozva van nyelvtörvények által, még azokon a területeken is, ahol a magyarság többségben van, mint az erdélyi Székelyföldön. 13 Később részletesen megvitatunk néhány korlátozó intézkedést Romániában, ami a magyar nyelvet illeti. 14 A második csoportban találjuk a magyar nyelvet Szlovéniában, Horvátországban és részben Ausztriában, Ukrajnában és Szerbiában 2002 után. Ezekben az esetekben az alkotmány utal a magyar nyelv státuszára, tehát itt a magyar nyelv egyenjogúságot élvez. A magyar nyelv helyzete ebben a csoportban sokkal jobb, mint az első csoportban. A negyedik csoport jellemzi a magyar nyelv helyzetét Magyarországon. Az alkotmányos rögzítésnek nincsen hiánya, mivel Magyarországon csak egy nyelvet használnak formálisan, informálisan, vagyis a magyar nyelvet. A magyar nyelvet Romániában főleg Erdélyben beszélik de nemcsak ott. A regáti Románia területén a magyar körülbelül 100.000 etnikai moldovai magyarnak az anyanyelve, ők az úgynevezett csángó magyarok. Bukarest városában is sokan beszélik a magyar nyelvet. Erdélyben a magyar a többségi nyelv a székely megyékben, Hargitában, Kovásznában. Továbbá egész Erdély területén használják a magyar nyelvet; néha többségi nyelvként használják a magyart, néha kissebségi nyelvként. A román alkotmány 13-dik cikkelye határozza meg a nyelveknek a használatát. A román alkotmány a román nyelvet határozza meg hivatalos nyelvnek. Ebből az következik, hogy minden kisebbségi nyelvnek, beleértve a magyart, nincsen hivatalos jogi státusza. A román alkotmány nem ismeri el a kollektív nyelvi jogokat a nem román beszélők számára (lásd. 32.3 cikkelyt). Etnikai és nemzeti kisebbségnek Romániában csak egyéni jogai vannak, ami a nyelvtanulást illeti. Természetesen ez egy fura kikötés, ami a nyelvhasználatot illeti, hiszen a nyelvhasználat szociális interakciós eljárás. Ezt már több nemzetközi szervezet ismerte el, úgymint az ENSZ, az EBESZ, valamint az Európai Tanács, amelyek a kollektívséget a nyelvi és kissebségi egyezményeikben elismerték. Még a magyar-román államközi 1996-os egyezmény is elismeri a kisebbségek kollektív jogát. Emiatt a román jogrendszer ellentmond az ország által aláírt nemzetközi szerződéseknek. A 13-dik cikkely következménye, hogy a hivatalos nyelvet kötelezően kell használni a közterületen. Más nyelvek, amelyeket használnak Románia területén, úgy vannak kezelve, mint idegen nyelvek. Az oktatás nyelve is törvényileg van meghatározva. Az Oktatási Törvényben az van lefektetve, hogy Romániában az oktatás nyelve a román (lásd a 32.127 cikkelyt). Más nyelvek használata oktatás céljából a törvény által korlátozva van. Románia történelmét, földrajzát románul kell oktatni. Ez azt jelenti, hogy magyar tanulók nem tanulják Erdély helyneveit magyarul. Románia történelmét románul kell tanítani, ami azt eredményezi, hogy a vitális kérdéseket a magyar és román történelemben, mint például a románok dákó-román eredetét nem lehet ellensúlyozni a magyar szemponttal. Továbbá a román törvény nem engedélyezi, hogy Romániában külföldi tankönyveket használjanak. Így nem szabad használni magyar történelemkönyvet a magyar kisebbségi osztályokban. Mivel a román nyelv a hivatalos nyelv, az oktatásügyi aktákat csakis románul fogadják el. Mivel a román nyelv az egyedüli hivatalos nyelv Románia területén, minden önkormányzatnak biztosítania kell román nyelvű osztályokat még akkor is, ha nincsenek etnikai románok vagy román nyelvűek az adott községben. A román oktatási törvénykezés miatt aránytalanságokat tapasztalhatunk, ami az egyéni beszélők nyelvtudását illeti. A magyar anyanyelvűek mindkét nyelvet ismerik, miközben etnikai románok gyakran csak a hivatalos nyelvet beszélik, vagyis saját anyanyelvüket. A megkülönböztető gyakorlatot a kisebbségi nyelvekkel szemben megfigyelhetjük a közigazgatási törvény esetén is. Ez a törvény is lefekteti, hogy a közigazgatás hivatalos nyelve a román (lásd 32.127 cikkely). Ez azt jelenti, hogy a közigazgatási aktákat románul kell közzé tenni. Következőképpen erdélyi magyaroknak nincsen megengedve, hogy helyi hatóságokkal magyarul levelezzenek, még akkor sem ha az adott községben a magyar lakosság alkotja a többséget. A közigazgatási törvény kitételei miatt a kisebbségi nyelvhasználat nagyon korlátozott, még akkor is, ha a román jog szerint kisebbségi nyelveket csak 12 Lásd cikkeket a következő honlapon: http://adattar.adattar.transindex.ro. 13 Lásd Brubaker et. al. (2006); (Csergo 2007); (Kontr – Hattyár 2002). 14 Vesd össze (Péntek 2006); (Péntek – Benö 2003, 2005); (Benö – Szilágyi 2006). _____________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2008 57
Page 1 and 2:
Mikes International _______________
Page 3 and 4:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
Page 5 and 6: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
Page 55: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
show all

Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?