Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2.
_____________________________________________________________________________________
bemutatása kvázi rendszerelméleti alapokon történik: „Az ítélőerő, amelynek alapelveit az Ítélőerő kritikája elemzi és állapítja
meg, a mi ismerő képességeink rendjében a harmadik helyet foglalja el s összekötő kapocs az értelem és az ész között. Kant ui.
a hagyományos lélektan felosztását követve megkülönbözteti a léleknek három tehetségét: az ismerő tehetséget, a kívánás
tehetségét, azaz az érzést, amely tulajdonképpen közvetítő tag az ismerés és kívánás között. Az ismerő tehetségre nézve
törvényadó az értelem; az akaró, illetve kívánó tehetségre nézve törvényadó az ész; az érzésre nézve végül törvényadó az
itélőerő. «Az ítélőerő — úgy mond Kant — az a képesség, amely a különöst, mint benne lévőt, az általános alatt gondolja. Ha
az általános (szabály, elv, törvény) adva van, akkor az ítélőerő, amely a különöst alája utalja, meghatározó. Ha azonban csak a
különös van adva, a melyhez az ítélőerőnek az általánost hogy kell keresnie, akkor az ítélőerő reflektáló». Van tehát Kant
szerint meghatározó és reflektáló itélőerő, amelyről a maga egészében már eleve sejthető, hogy ha nem is bír önálló, saját
törvényadással, de van egy saját a priori elve, amely által a törvényeket feltalálja. Ez az elv azonban pusztán szubjektív a
priori" 15 .
Már ekkor, két korszak határán Málnási Bartók György, megfogalmazza az egyetemes és a különös ingajáratában az
európai és a magyar esztétika kölcsönös feltételezettségének igényét. Az említett Sipos-elemzések kései kiadását előszavazva
egyebek között ezt írja: 1944-ben „Magyar, de különösen erdélyi könyvtárainkban sok olyan kiadatlan kézirat hever, amelynek
közzététele a magyar gondolkozás és szellem története szempontjából óhajtandó. Még mindig nem látjuk tisztán azt a hatást,
amelyet az ún. európai míveltség a, magyar lélek kialakulására gyakorolt s nem látjuk azt sem, hogy a magyar lélek ezekre a
hatásokra miképpen hatott vissza. Pedig éppen ebben a visszahatásban nyilvánul meg a magyar lélek sajátos alkata. Ezeknek az
elbujt kéziratoknak kiadása tehát a magyar lélek ismerete szempontjából is elengedhetetlen 16 .”
Irodalomesztétikák
A két világháború között a modern művészetelméletek és programjaik, ars poeticáik között alakult ki a korszak esztétikája
is. Az irányzatok - áramlatok sokfélesége, különbözősége nemcsak hazai, de egészében véve európai jelenségnek számított.
Mint máshol, erdélyi viszonylatban is ezt az eszmei sokféleséget a folyóiratok változatos ellentétező program-tevékenysége
valósította meg. A Dienes László alapította Korunk már kezdeti eklekticizmusában is jellegzetesen radikális baloldali lapnak
számított, amit a továbbiakban a vezetését átvevő marxista Gaál Gábor tendenciózusan tovább élezett. Platformjának mai
értékelését egyfelől a vele való azonosulás 17 , másfelől a teljes elmarasztalás 18 jellemzi. Tényközlő időrendi felsorolásaival,
amelyek során szembesíti „az illegalitás éveitől kezdve vállalt és marxista gondolkodóként vallott nézeteit a «valóra vált»
eszme korrumpálódásával” a naplóírás alanyi elvonatkoztatásai jegyében nyújt átfogó képmozaikot a korról Gáll Ernő
Naplója. 19
Akkoron a Gaál álláspontjával állandó vitát folytató Erdélyi Helikon, Kós Károly és Bánffy Miklós szerkesztésében mint a
Helikon munkaközösség folyóirata működött amely Kuncz Aladár jellemzése szerint „a szellemi csoportosulások között talán
egész Európában a legösszefogóbb és legegyetemesebb kisebbségi alakulat, amely egyszer hivatva lesz arra, hogy a kisebbségi
irodalmak tisztán művészi, pacifista eszméit bevigye az európai köztudatba”. 20 A Periszkop a romániai magyar avantgárd első
magyar irodalmi és művészeti szemléje volt 21 , és mint ilyen átfogta Magyarországon innen és túl a peremvidék nonkonformista
esztétikai törekvéseit Aradon Szántó György szerkesztésében, vele párhuzamosan Budapesten Szélpál Árpád,
Csehszlovákiában Fábry Zoltán voltak a társszerkesztők, Párizsból pedig Tihanyi Lajos gyűjtötte a Periszkóp számára a
kéziratokat. 22 Ugyanakkor a Pásztortűz, amelynek kezdeti radikális konzervativizmusát a címadó Id. Grandpierre Emil és
közössége fogalmazta meg, kimondja: „Azt akartuk, hogy ez a cím már magában kész program legyen. Szabatos kifejezője
célunknak. Célunk [...] a magyar hagyományok megőrzése, továbbfejlesztése a magyar érzésnek, a magyar gondolatnak, a
csakugyan fenn is állana. Ezt a harmadik területet fedezi fel és teszi kutatás tárgyává Kant 3-ik kritikai főműve, az Itélőerő Kritikája, amely
Kant kritikai transcendentalismusát betetőzi, egy Egésszé teszi, végső következményeit levonja és elveit, módszerét alkalmazza a műalkotás s
az organikus természet megértése terén. Ez a mű a maga tartalmának, szempontjainak, vonatkozásának gazdagságával az egység végső
szálait fonja bele Kant egész bölcseletébe, amelyre sok fény és világosság esik az Itélőerő kritikájának fejtegetéséből. Nem csoda, hogy Kant
művei közül ez gyakorolt a legnagyobb hatást a német idealismus képviselőire”. In: Kant írta: Bartók György, „Az út” kiadása, Kolozsvár,
1925, 81-82
15
Uo. 82
16
Előszó a Sipos Pál, Természet és szabadság c. kötethez, Kolozsvár, 1944
17
Tóth Sándor, Tanulmányok Gaál Gáborról, a Korunk szerkesztőjéről, Kriterion, Bukarest, 1971, és szintén Tóth Sándor, Dicsőséges
kudarcaink a diktatúra korszakából. Gaál Gábor Sorsa és utóélete Romániában.1946-1986, Balassi, Budapest, 1997,
18
Tapodi Zsuzsa, Irodalom a politika szolgálatában. Gaál Gábor munkássága pályája utolsó szakaszában (1946-1954) Nemzetközi
Hungarológiai központ, Budapest, 2001
19
Gáll Ernő, Napló I (1977-1990), Napló II (1990-2000)
20
Kuncz Aladár Az erdélyi gondolat Erdély magyar irodalmában, 1929.idézi RMIL
21
Periszkop 1925/1926. Antológia, Kriterion, Bukarest, 1979
22
Vö. Periszkop in: RMILe, U. J. – Á. I szignóval.
_____________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2008 20