Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2. _____________________________________________________________________________________ testvér és nővérük”-ben. 38 A szerző által leírt mese azonban eléggé távol áll a falba építés motívumától, ezért kétséges, hogy ugyanarról a motívumról van-e szó. Más kutatók felsorolták azt, hogy északi területeken, a mordvinok és az észtek között is megjelent ez a motívum. Juhász Jenő például a mordvinoknál említi meg a fenti történetet. 39 Ha azonban alaposan megvizsgáljuk a történeti magot, ahogyan Vargyas is tette, abból az derül ki, hogy a motívum csakis olyan területen alakulhatott ki, ahol jelentős falakat vagy várakat építettek. Az tény, hogy a Kaukázus térségében számos hatalmas erőd épült az elmúlt évezredekben, és nem lehet kizárni közel-keleti magas civilizációs hatásokat, ahogyan erre Vargyas is utalt, 40 ehhez azonban alaposan meg kellene vizsgálni az adott térségben máig élő közel-keleti népköltészeti kincset, valamint a régi eposzokat és más történeti feljegyzéseket, hogy kiderüljön, kimutatható-e ténylegesen a falba építés motívuma a közel-keleti folklórban, vagy a régi népköltészetben? Magam, eddigi kutatásaim alapján a távol-keleti és közép-ázsiai kiindulási magot elképzelhetőnek tartom, arra ugyanis számos bizonyíték van. Eszerint a régi pusztai népek öröksége sugárzott ki az északi területek felé, és elért a mordvinokhoz és az észtekhez is. Azért tartom a délről északra való terjedési útvonalat reálisnak, mert nemcsak a Kaukázusban, Törökországban és Közép-Ázsiában, hanem a távol-keleti térségekben is megtalálhatjuk nyomait, még pedig a régi kínai és a hun népek történeti feljegyzéseiben. Ez a határozott nyomvonal arra utalhat, hogy vélhetően az eurázsiai sztyeppék egykori urai, a hunok révén jutott el a falba építés motívuma nyugatra, egészen a Kárpát medencéig. Abban az időben az eurázsiai sztyeppét az ún. szkíta-hun népek uralták, akiknek változatos civilizációs hatása 41 jól végigkövethető a Távol-Kelettől egészen a Kárpátokig. Rövid írásomban a keleti párhuzamoknak jártam utána, és azt találtam, hogy közbenső állomásként, a Kaukázustól keletre Közép-Ázsiában szintén megvolt a fenti motívum. Az egyik horezmi vár építésének történetét az orosz Tolsztov írta le művében. 42 A történet külön érdekessége, hogy Dév-kala városról van szó, ahol a dév démont jelent, amely szó megegyezhet a magyar Déva névvel. A horezmi történet megléte azért fontos, mert megmutatja azt, hogy Belső-Ázsia és a Kelet-Európa közti hatalmas nagy távolságot áthidalóan, köztes területen is megtalálható ezen ősi motívum. A hun változat Magyar szempontból nagyon ismerős lehet az a történet, melyet a kínai források Tongwancheng, vagyis Fehérvár építéséről jegyeztek fel. 43 A magyar balladából tudjuk, hogy magas Déva várát tizenkét kőműves építette. Amit azonban nappal felépítettek, az estére leomlott. Ezért tanácskozni kezdtek, hogy mivel erősíthetnék meg a várfalat. Végül úgy döntöttek, hogy akinek a felesége legelőbb megy oda, annak testét beépítik a falba, hogy általa megerősödjön a fal. 44 A magyarok által lakott erdélyi területeken 1995-ig mintegy 91 helyről gyűjtötték össze ezt a fajta balladát, amely arra utal, hogy a magyarság körében töretlenül élt ez az ősi motívum, amely a falnak szánt emberáldozatokat örökítette meg. 45 A balladákból az is látszik, hogy a mesélők sokszor már nem is értették annak eredeti jelentését, és a változatlan szövegű balladát a végén már magyarázatokkal látták el, hogy a véres tettet valahogyan érthetővé tegyék. Ez a jel is arra utalhat, hogy nem a magyarság között alakult ki és terjedt el a történet, hanem valószínűleg keletről hozták magukkal. Magam 2005. májusában látogattam el a déli hunok fővárosába, Tongwancheng-be, majd a kínai kutatókkal folytattunk konzultációt a hun város történetéről. Jelen hun város történetével kapcsolatban szintén megvan a falba építés története. Ezt a történetet, amely arról szól, hogyan erősítették meg a gyenge részeket. Koichi Matsuda japán történész professzor eljutatott hozzám egy nagyon érdekes történetet, melyet ő maga a Jin-shu kínai krónikából fordított. A déli hunok életét megörökítő krónika, a Jin shu 130. tekercse a következőket írja: „Amikor Helian Bobo megtervezte Tongwan várost, Chi-gan Ali-t nevezte ki az építkezés főnökévé. Ali nagyon mesteri építész volt, de természete nagyon kegyetlen volt. A palota falait nagy erővel építették. Ha a falon lyukat lehet fúrni, akkor ő (Chi-gan Ali) azonnal megölte a fal építőjét, és testét beépítette testét a falba.” 46 Összehasonlításul a magyar ballada szövege: 38 Groom, 1899. 12. 39 Albert, 2004. 302. 40 Vargyas, 1988. 310. 41 Itt említeném meg a belső-ázsiai eredetű népmese típusokat és hősköltészeti elemeket, de említhetnénk a régészeti leleteket, sőtt az államszervezeti elemeket is, mely mindegyike a korai belső-ázsiai lovas államok közös öröksége volt. 42 Tolsztov, 1947. 27. 43 Tongwancheng a déli hunok fővárosának kínai neve volt, a hunok, majd az őket követő népek egészen a XIX. század végéig Fehérvárnak ismerték a romvárost. 44 Ortutay-Kriza (szerk.) 1976. 9. 45 Albert, 2004. 301. 46 Jin-shu 130 _____________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2008 68
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2. _____________________________________________________________________________________ „Megfogták szép gyöngedén, betették a tűzbe, Az ő gyenge hamvát keverték a mészbe. Avval állíták meg magos Déva várát.” 47 A hun adat azt mutathatja, hogy a történeti mag az idáig ismert kaukázusi előfordulástól jóval keletebbre, egészen a Sárgafolyó környékén alakulhatott ki és onnan terjedhetett nyugatra. Bár az nem valószínű, hogy a kegyetlen emberáldozat a hunoknál lett volna szokás, hiszen a kínaiak között volt a falépítésnek rituális jelentősége a korai, Xia és a Shang-kor idején. Elképzelhető, hogy a falba építés motívuma egy kollektív, egész népeket érzékenyen érintő trauma volt, melyre a Kőműves Kelemenné ballada az egyik emlék volt a pusztai népek között, amely a magyar ballada hagyományban is ilyen mély nyomot hagyott? Mindenesetre tény, hogy a fal ily módon történt megerősítése gyakran fordul elő a Sárga-folyó menti folklóranyagban. Ecsedy Ildikó, a korai kínai történelem kiváló magyar kutatója „A kínai állam kezdetei” című monográfiájában többször megemlíti a falépítés rituáléját, amely a korai kínai történet korába vezet minket. A régi kínai forrásokból ismert az, hogy a fal az egységet jelenti a régi távol-keleti nép között, melynek külön szertartásai voltak. A Zhou korban a 13 fejedelemség közül mindig 12-en vettek részt az állami falépítésben. 48 A tizenkettes szám egyébként akkoriban szent számnak számított, amely a teljességet szimbolizálta. Érdekes, hogy a magyar, és a kelet-európai balladák ezt a számot változatlanul megőrizték. A falba építés motívumának kutatásához legfontosabb adalék a Shi Ji krónika által megörökített történet, amely Meng Jiang nü asszonyról szól. Ez a kínai állam első egyesítőjéről, Chin Shi Huangdi császár kegyetlenkedéseiről szól. Chun Yoon-Ngan, kínai származású kutató interneten is közzétette a Shi Ji krónikában szereplő részt, amely egy bátor asszonyról szól, aki a nagy távolságok és veszélyek ellenére elindult megkeresni férjét. 49 Az elbeszélés szerint a szépségéről és bátorságáról híres asszonyt nyugtalanította az, hogy nem kapott férjéről, Wan Xi Liang-ról hírt. Egyszer a falujába hír érkezett arról, hogy a Nagy Fal építése jól halad, és már keleten, a magas hegyekben folyik a munka. Ekkor az asszony arra gondolt, hogy elindul, hogy meleg ruhával és cipővel lássa el férjét. Az épülő fal mentén sorra kérdezte a munkásokat férje felől, de senki sem hallott róla. Végül, már a hegyek között elérkezett azokhoz, akikkel férje együtt dolgozott, és ők elmondták, hogy férje a kimerültség miatt meghalt, és ők betemették a fal alá. Ekkor az asszony azt kérte, hadd nézze meg, hogy hová temették el urát. Ott elkezdett sírni, és több napon keresztül ömlöttek könnyei, amellyel alámosta a falat, mire az összeomlott. Ez a hír elérkezett a kínai udvarba, és az uralkodó, Jing Cheng, nem hitte el a történetet. Meg akart győződni saját szemével a történet hitelességéről. A császár elment a helyszínre, ahol csodálatba ejtette az asszony szépsége, és feleségül akarta venni. Az asszony azt mondta, hogyha az uralkodó teljesíti három kívánságát, akkor ő hozzámegy feleségül. Az asszony ezután azt kívánta, hogy férje csontjait tegyék koporsóba és a halott kapjon állami temetést. Harmadikként pedig azt kívánta, hogy az udvari tisztviselők tisztelegjenek férje előtt. Minden úgy történt, ahogyan az asszony kívánta. A temetés végén aztán az asszony a mélybe vetette magát, és nem lett a császár felesége. A régi krónikában lejegyzett szövegnek a kínai folklórban többféle változata létezik, egyik változatot Zhao Bayartu 50 , belső-mongol folklór-kutatótól hallottam, aki egyébként a kínai asszony történetét egyértelműen a magyar ballada kínai párhuzamának vélte. Szerinte, amikor Chin Si Huangdi a hadifoglyokkal — akik között szép számmal voltak hunok — építtette a Kínai Nagy Falat, akkor számtalan embert feláldoztak, és testüket beépítették a falba. Így akarták szellemüket odakötni. Meng Jiang nü asszony férje is ott dolgozott, s miután nem kapott róla hírt, az asszony elindult, hogy megkeresse férjét. Elment az építkezésre, ahol azt hallotta, hogy férje meghalt, csontjai pedig a falban vannak eltemetve. Akkor az asszony az uralkodóhoz járult, hogy adja ki férje holttestét. Az csak akkor akarta megtenni, ha az asszony hozzá megy feleségül. Az asszony megígérte, de miután megkapta férje maradványait és, őt méltó módon eltemette, fejét beleverte a falba, és attól meghalt. A fal ennek hatására összeomlott. 51 Polonyi Péter Kína útikönyvében is olvashatunk Meng Jiang nü-ről, szerinte az asszony sírásával omlasztotta le a falat. Sőt, leírja, hogy Meng Jiang asszonyt ma istennőként tisztelik Sanhaiguan-ban, és tiszteletére a Főnix-hegyen egy templomot emeltek. 52 Horváth Izabella megerősítette Bayartu állítását, vagyis hogy a kínaiaknál is számtalanszor előfordul ez a motívum. 53 . Nemcsak a fenti történetekből, hanem a jelenlegi kínai szakirodalomból ismert tény, hogy a fenti elbeszélés nagyon reális, hiszen a kínaiak számára a falak építése fontos szerepet kapott már a legkorábbi időtől. Ecsedy Ildikó szerint már a Shang- 47 Ortutay-Kriza (szerk.)1976. 11. 48 Ecsedy, 1987. 141. 49 www.asiawind.com/pub/forum/fhakka/mhonarc/msg00796.html 50 Zhao Bayartu mongol folklór kutató 2004-2005. évben volt kutatóúton Magyarországon. 51 Zhao Bajartu szóbeli közlése nyomán. 52 Polonyi, 1986. 200. 53 Horváth Izabella szóbeli közlése alapján. _____________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2008 69
Page 1 and 2:
Mikes International _______________
Page 3 and 4:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
Page 67: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
show all

Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?