Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2.
_____________________________________________________________________________________
CIVILIZÁCIÓS KITEKINTŐ
OBRUSÁNSZKY, BORBÁLA : AZ IRÁNI NAGY FAL
Iráni és angol régészek feltárják azt a hatalmas védelmi rendszert, melyet a perzsa uralkodók építettek az országukba betörő
hunok ellen. Eddigi vizsgálatok alapján azt lehet tudni, hogy műszaki megoldásaiban és méretében jóval felülmúlta az akkori
ismert világ technológiai ismereteit, a római de a kínai építészetet is.
A falnak a helyiek több nevet is adtak, vörös tégla színéről Vörös Kígyónak, néha pedig Gorgani Nagy Falnak nevezték.
Eddigi feltárt hossza 195 kilométer, amellyel meghaladja Hadrianus császár híres falát a mai Nagy Britannia területén. Az Iráni
Nagy Falat a helyben talált leletek radiokarbonos vizsgálata révén a Kr.u. 5. századra datálták, és a mai Irak és Irán területét
uraló Szaszanida uralkodókhoz (226-651) kötik, akik a mai Irán közepétől egészen a Kaszpi-tenger partjáig húzódó
erődegyüttest emeltek a még akkor is félelmet keltő fehér vagy indiai hunok ellen.
Falak története
Szinte mindnyájan hallottunk már a világ leghosszabb építményéről, a Kínai Nagy Falról, melynek kezdeteit a Kr.e. 2.
évezred közepén kezdték építeni. Akkor a falakat főleg a települések, vagy a fejedelemségek határainak emelték. A Kr.e. 3.
században Csin Si Huangdi császár északon hosszú falakat húzott fel (ez egyébként a Kínai Nagy Fal máig használatos neve),
hogy megvédje az országot a hunok támadásaitól. Hasonló határvédő erődöket emeltek a rómaiak Európa nyugati felén,
legismertebb közülük a fent említett Hadrianus fal. Az antik görög és római szerzőknél többször felbukkan az a legenda, amely
szerint Nagy Sándor falat emelt a Kaukázusban, hogy elzárja az északról támadó népeket, a bibliai Góg és Magóg népét, de ezt
a történetet nem támasztották alá régészeti leletek. Talán időben a legutolsó erődítményt a krími tatárok építették a 15.
században, akik a Krím-félszigeten, a mai Szudak városa védelmére a Kínai Nagy Falhoz hasonló erőd építését rendelték meg
ott élő genovai mesterektől. A most feltárt iráni erődítmény egyes szakaszát jól megerősítették, ott húzhatták meg magukat a
védők, ha más szakaszok már az ellenség kezébe kerültek. Az iráni falszakasznál 30 ilyen erődítményt találtak eddig, amelyek
mérete háromszor nagyobb, mint a Hadrianus fala. A Gorgani Fal a becslések szerint 30 ezer ember befogadására volt képes.
Erődök a tengerben
Már a 19. századi angol utazó, Charles Edward Yate leírta, hogy a híres kaukázusi derbenti erőd egy része a Kaszpi-tenger
alatt van. Állítását a most folyó vizsgálatok igazolták, sőt kimutatták azt, hogy a hatalmas, szinte bevehetetlen építmény is az
Iráni Nagy Fal része volt. A vizsgálatok révén a kutatók megállapították, hogy a 14-15. században a Kaszpi-tenger szintje
emelkedni kezdett, ekkor kerültek víz alá az erőd részei. Ezt a feltevést támasztották alá azok a rajzok, amelyek még a 18.
században készültek az erődről, ott jól kivehető, hogy az erőd falának egy része a tengerben folytatódik. Most a kutatócsoport
víz alatt is megpróbálja megvizsgálni azt, hogy vajon milyen nyomok találhatók ebből a hatalmas építményből a
tengerfenéken?
Kereskedelmi központok
A falak nemcsak a védekezést szolgálták, hanem a kereskedőknek is menedéket nyújtottak, sőt utat mutattak a
karavánoknak. Az ókorban még nem voltak kiépített utak, így sokszor kísérőket fogadtak a kereskedők, hogy megmutassák
nekik a biztonságos átjárókat, ami nem csekély összegbe került. Sokszor ezt a feladatot a hunok látták el, akik jól ismerték a
környéket. A Kínai Nagy Fal mentén haladva azonban nemcsak nem tévesztették el az utat, hanem állandó védelmet is nyertek,
megszállhattak és pihentették teherhordó állataikat. A védelmi vonalak mentén nemcsak elzárkóztak a lakosok, hanem árulták
felesleges portékáikat is. Ott, a határtelepüléseken alakultak ki a legnagyobb piacok, ahol a lovas népek, hunok, türkök, majd
mongolok és a letelepedett civilizációk kicserélték termékeiket.
CIVILIZATIONAL OUTLOOK
Iranian and British archeologists are working on excavations 1 to solve the enigma of the Red Snake, the defense system of the Persian kings
against the Huns, which eclipses even the Chinese Great Wall. The work of the international team is going to shed new light on our
knowledge of history for not only the Persians but the neighboring peoples, too.
~ ~ ~ ~ ~ ~
1 Hamid Omrani Rekavandi (ICHTO), Eberhard Sauer (University of Edinburgh), Tony Wilkinson (University of Durham) and Jebrael
Nokandeh (ICHTO & University of Berlin): The Enigma of the Red Snake. current archeology.co.uk, 2008.
(http://www.archaeology.co.uk/index.php?option=com_content&task=view&id=1555&Itemid=27)
_____________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2008 93