Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2. _____________________________________________________________________________________ 2. A pályamű feltételei: A pályamű nyelve: magyar. A pályamű eddig sehol nem jelent meg, más pályázaton nem szerepelt. A pályamű formátuma: Microsoft Word (PC-verzió). 3. A pályamű beküldésének határideje: 2009. március 15. 4. Pályadíj: 2.500 € 5. A pályamű elbírálásának irányelvei: a Díj csak akkor kerül kiosztásra, ha a beküldött pályamű(vek) megüt(nek) egy általunk abszolút értelemben vett akadémiai szintet. Irányadóul felhívjuk a figyelmet Bartók György ’KANT ETIKÁJA ÉS A NÉMET IDEALIZMUS ERKÖLCSBÖLCSELETE’ című művére, amellyel a szerző 1918-ban elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Gorove-pályázatának díját. A mű a pályázat bírálatával együtt (bírálók: Pauler Ákos és Alexander Bernát) elektronikusan elérhető a Mikes International könyvkiadási honlapján: http://www.federatio.org/mikes_bibl.html 6. Eredményhirdetés: 2009. augusztus 3. Csak a díjat elnyert pályaműhöz tartozó jeligés boríték kerül felbontásra. 7. A pályamű közlése: a Mikes International Alapítvány fenntartja a jogot arra, hogy a díjat nyert pályamunká(ka)t elsőként publikálja. Mikes International Alapítvány vezetősége Hága, 2008. március 15. _____________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2008 14
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2. _____________________________________________________________________________________ SEGESVÁRY, VIKTOR : VÁLASZ DEÁK ISTVÁN PROFESSZORNAK Búcsú a nemzeti egység mítosza című cikkével kapcsolatban Deák István a new yorki Columbia egyetem emeritus történelem professzora a Népszabadság Online 2008. február 10-i számában közölt egy cikket Búcsú a nemzeti egység mítoszától címmel. Meglepő módon, a cikket másfél-két órán belül eltüntették ebből a kiadásból. Deák professzor cikkében azt óhajtja bizonyítani, hogy a „teljes nemzeti egység feltételezése, bárhol és bármelyik korszakban, nemcsak történelmietlen, hanem káros is, mert a közvéleményt vágyálmokba ringatja… Érdemes a nemzeti egységnek a manapság divatos és hamis definíciója helyett szembenézni a tényekkel." Deák professzor tétele szerint — a magyar történelem minden nagy fordulópontját áttekintve Mohácstól 1956-os Forradalmunkig, — soha nem volt nemzeti egység ezeknek a nagy eseményeknek a folyamán. Érvelését igyekszik más európai példákkal is alátámasztani, mint például Jeanne d'Arc esetével vagy a szerb Koszovóra vonatkozó hagyománnyal. Ami a legszomorúbb, hogy az 1956-os Forradalommal kapcsolatban is, melynek Deák professzor nem volt tanúja, olyan véleményeknek ad hangot (mint ahogy ezt már tette régebben is), amelyek azok szemében, akik végig élték nemzetünk történetének ezt az utolsó, nagy fellobbanását, mint e sorok írója is, szemében alaptalanok és kizárólag csak ideológiai meggyőződéseket tükröznek. Ezért tartottam szükségesnek e cikkre egy, az alábbiakban közölt, választ írni: „Professzor Úr! Nagy megdöbbenéssel olvastam a Népszabadságban megjelent cikkét, mely egy újabb támadást jelent a magyar nép hagyományaival és kultúrájával szemben. Különösképpen meglepett ez egy történész részéről, s csak az Ön ideológiai és politikai motiváltságával tudom az indító okokat megmagyarázni. Ezért válaszomat is erre a térre fogom összpontosítani: 1. A nemzeti egység mítoszát Ön teljesen félremagyarázza. Ahogy Lipták Béla már jelezte válaszában, a nemzeti egység nem egy 100 százalékos egyetértésben nyilvánul meg, ilyen soha, semmikor a történelem folyamán nem valósulhatott meg egy népnél sem, mert minden korban, minden nép körében voltak hazaárulók, opportunisták, gyilkosok, külső vagy belső hatalmak bérencei, akik lehetetlenné tették a teljes egységet. A nemzeti egység elsősorban különleges alkalmakkor nyilvánul meg, amikor a nemzet túlnyomó része eggyé válik a saját fennmaradásáért folytatott harcban, létének és kultúrájának védelmében, vagy a nemzeti lét egyes magasztos pillanataiban. Ilyen pillanat volt az 1956-os magyar Forradalom, s ezt csak az tudja értékelni, aki ott volt, aki átélte azoknak az egyszerre dicsőséges és tragikus napoknak a hangulatát. Ez sem nem érzelmi, sem nem racionális tapasztalat volt, hanem egy exisztenciális élmény. 2. Ön a modernitásnak a felvilágosodástól örökölt tévedésére alapozza érvelését, az abszolút individualizmus elméletére, mely objektíven semmiképpen sem védelmezhető. Eszerint minden egyén autonóm, legfeljebb az jellemzi, hogy melyik állam polgára, s a társadalom nem más, mint ezeknek az atomszerű lényeknek az összessége, akiknek egymáshoz semmi közük nincsen. Ez a nézet egy alapvető tévedésen alapul, és csak a nyugati civilizációban uralkodik, ahol rettenetes következményekkel járt a totalitáriánus rendszerek pusztításai következtében. Egy egyén nem lehet autonóm, hanem minden korban és minden kultúrában egy közösségnek a tagja, s annak hagyományaiból meríti gondolatvilágát és erkölcsi magatartásának jellemzőit. Egy egyén tehát egy közösség tagjaként lesz valóságos emberré, és a maga gondolataival és tevékenységével hozzájárul a közösségnek és hagyományainak a kiteljesedéséhez. Így a nemzet végeredményben egy népcsoport vagy népcsoportok kulturális és morális mivoltának öntudatosodása által jön létre, s ez történt a magyar nemzet esetében is az elmúlt évszázadok folyamán. Ezért a nemzet fogalma önmagában is tükrözi a nemzet keretében élők egységét. 3. Köztudomású, hogy a magyar nemzet történelme folyamán különféle etnikai, vallási vagy más közösségek is a nemzet tagjai voltak, mert annak kulturális és morális egységébe olvadtak, mint a magyar királyság alattvalói. Így a magyar nemzet tagja volt Hunyadi János, Zrínyi, vagy Petőfi és Damjanich, akik nem a magyar etnikumból származtak, s ugyanúgy az erdélyi zsidó kisebbség, melyet azért üldöztek a románok, mert teljesen része lett a magyar nemzet egységének. Történelmünk megcáfolhatatlan bizonyítékkal szolgál tehát a magyar nemzet egységére vonatkozóan az elmúlt századok folyamán." Segesváry Viktor A politikai tudományok és a református teológia doktora Az Egyesült Nemzetek fejlesztési programjainak volt igazgatója Az 1956-os Forradalom alatt megalakult Keresztény Ifjúsági Szövetség társelnöke _____________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2008 15
Page 1 and 2: Mikes International _______________
Page 3 and 4: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
Page 13: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
Page 65 and 66:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
show all

Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?