Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2.
_____________________________________________________________________________________
A magyarság Romániában kevés változással megőrizte ősi települési helyeit. Körülbelül hatvan százaléka ma is
összefüggő, kompakt etnikumot alkot és a magyar nyelv hatása alatt áll, harminc százaléka erdélyi városokban, azok
környékén, vagy szórványokban él. Tíz százaléka pedig a Kárpátokon kívülre sodródott (moldvai csángók, Bukarest, Brăila,
Galaţi, Ploieşti és más ókirálysági városok). Tájegységenként, a számításokkal nyert adatok alapján, hozzávetőlegesen a
következőképp oszlik meg:
a magyar-román határ mentén beleértve a volt Partiumot is 684.000 (38 %)
Székelyföld 676.729 (37,5 %)
Kolozsvár térsége Kalotaszeggel 219.464 (12,3 %)
Brassó térsége 100.000 (6 %)
más erdélyi városokban, szórványokban 120.000 (6,9 %)
Kárpátokon túl 200.000 (10 %)
Népmozgalmi adatok Székelyföldről
Összefüggő, homogén tömegben él a romániai magyarság elsősorban a Székelyföldön, a négy székely megye. Udvarhely,
Csík, Háromszék és Maros-Torda területén 8 . Az 1966 március 15-i hivatalos népszámlálás szerint a négy, illetve három megye
nemzetiségi összetétele:
Hargita Kovászna Maros-Torda
(volt Udvarhely és Csík) (volt Háromszék)
összlakosság összlakosság összlakosság
283.834 177.165 567.532
magyar 88,1 % magyar 79,4 % magyar 44,5 %
román 11,1 % román 19,3 % román 49,6 %
német és más 0,1 % német 10,2 % német 3,7 %
más nemz. 1,1 % más nemz. 2,2 %
Hargita megye természetes szaporulata az 1967 évi adatok szerint 15,5 ezrelék, az erdélyi megyék közt az ötödik, az ország 39
megyéje közül pedig a huszadik helyet foglalja el. Sőt, 1971-ben országos viszonylatban a tizenharmadik helyre kerül.
Gyermekhalandósága (egy éven aluli) az 1970-ik évben, 34,7 ezrelékkel, az ország területén a legalacsonyabb (9) 9 . A
legutóbbi, 1970 évi adatok szerint, a születések száma 1969-ben több mint a kétszerese volt az elhalálozások számának, azaz
6.469 újszülött 3.013 elhalálozással szemben.
A mai Hargita megye demográfiai mozgalmáról csupán részletadatok állnak rendelkezésemre s ezáltal csak egy-egy
tájegység, vagy helyiség felmérésének eredményeiből vonhattam általános következtetéseket. Ötven év távlatából kitűnik,
hogy a megye természetes szaporulati indexszáma az erdélyi átlagban a múltban is rangos helyet foglalt el. Sőt olyan periódus
is volt, amikor például Csík megye az erdélyi megyék között első helyen állt.
8 Az 1968 évi területi átrendezéskor, úgynevezett megyésítés alkalmával, eltörülték a történelmi tartományneveket és az országot 39 megyére
osztották fel. Udvarhely és Csík megyét Hargita megye név alatt egyesítették, Háromszék nevét Kovászna névvel cserélték fel.
9 Második helyen Szeben megye 34,8 ezrelékkel, Brassó megye harmadik 38 ezrelékkel. A gyermekhalandóság éppen azokban a megyékben
a legmagasabb, ahol a legtöbb a természetes szaporulat. (Moldva megyéi: Bakó, Botoşani, Iaşi, Neamţ és Vaslui).
_____________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2008 144