Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2.
_____________________________________________________________________________________
A Menen-Tudun, Manan-Tudun első tagja jelenthet ’nagy’-ot, hiszen összetartozik vele a csuv. man, mană ’nagy’, de a lat.
magna (mag-na) ’ua.’ is. A Tudun (Tu-dun) első elemével pedig rokonok, pl. a magy. tő, töv-, tőke, tönkő alakváltozatok
ugyanazon jelentésben. A Tudun ’töves, tővel ellátott’ jelentésű szó, amelynek szinonim jelentése a magos, maggal ellátott,
maghoz tartozó’ jelentés. A Tudun párhuzama az öngüt és a hun szavaknak.
Mint hun nemesi rangok egyrészről a szecsen, ongut, hitü és a bicsigecsi (bicsige –csi) ’betűs’, ’aki betűvel foglalkozik’
tartoznak össze. A kutugu másik csoportot képvisel, mégpedig a k- kezdetűeket.
Nagyon fontos a népnevek, személynevek, törzsnevek, címnevek egymáshoz való viszonyát megvizsgálni, mert nem
mindegy, hogy azoknak külön-külön milyen szó szolgált alapul. A névalkotás módja pedig miután történetileg
hagyományozódik, nem lehet spontán jelenség, a népek gondolkodás módjára utal, kultúrájának nagyon fontos jellemzője. A
kínai adatok azért is figyelemre méltóak, mert korabeli hun állapotokat konzerválva őriztek meg a mai napig.
A Tudun és a szecsen (sze-csen) kapcsolata pedig azért érdekes, mert egyrészt a Volga-Ural vidéke földrajzi neveinek
hangtanát megtámogatja, mely szerint t- > th- (ϑ-) > s-. ill. t- > t’- > č- változás egyaránt végbe mehetett.
Ami a szecsen (sze-csen) és a tegin (tegi-n) összetartozását illeti, létfontosságú a szavaknak az elemekre bontása és a
mássalhangzók egymásnak való megfeleltetése. Ez azt is jelenti, hogy a tudun szónak a tu, a szecsen szónak a sze, valamint a
tegin szónak a tegi első elemei tartoznak össze. A második elemek (dun, csen, -n) pedig bár valamikor önálló szavak voltak, a
fenti szavakban ’valamivel való ellátottság’ jelentésű grammatikai lexéma szerepet töltenek be.
A törzsnevekről szólva egyelőre semmi nem igazolja, hogy azoknak társadalmi címnév szolgált volna alapul.
A kereid (kerei-d), kereit (kerei-t), kereitek (kerei-tek) első eleme és maga a keri összefügg a magy. Kér törzsnévvel.
A forrásban szereplő ötügü, etügü ’régi, ősi’ szavak a magyar öreg szóval valamint az idős (idő + -s) tövével tartoznak
össze egyrészt. Másrészt, mivel a szó az ősi hitvilágban gyökerezik, a magy. hit szóval is összefügg. Mint anyai minőséget
mutató pedig szorosan kapcsolódik nevében és hagyományában az Ötüken erdő megnevezéshez, amely a türk feliratokból is
ismert helynév.
A hunokon belüli, he li, he lan ill. he ruo törzsek neveit vizsgálva a szókezdő mássalhangzó h- eredete (h- < k-), ill. az l- és
az r- léte nem léte valamint összetartozása lényeges kérdés. A kínai részéről az l- lehet az r- helyettesítése, ugyanakkor ezt
kizáró esetekben az l- ugyanúgy előfordulhat, mint az r-, mindkettő közös előzményre (δ-: interdentális zöngés spiráns)
vezethető vissza, vö.-: t- > δ- > 1. l- 2. r-. A heruo (he-ruo) ’egyenes, becsületes’ szó rokona a magyarban is ismert heroikus
szó töve, amely valószínű, latin és görög előzményekre megy vissza, időben pedig még mélyebbi kapcsolatban van a hunok
ismerte heruo-val, de az or. geroj ’hős’ és a magy. hős főnév, sőt a hőzöng ige is összetartozik vele. A szókezdő mindegyik
esetben k- ból lett, egyrészt k- > h- réshangúsodás, másrészt k- > g- zöngésedés útján. A második elem (-ruo) kezdő
mássalhangzója az r- úgy tartozik össze a magy. hős (hő-s) –s mássalhangzójával, hogy más-más irányú fejlődés eredményei,
vö.: t- > 1. δ- > l-, r-, z- 2. t’- > č- > š-.
A törzs neve és a személynév egybeesése nem lehet véletlen. A magyarban lévő törzsnevek valójában személynevek, s úgy
kell felfogni, hogy a személyhez tartozik a törzs.
A kínai forrásokban feljegyzett hun szavak közül a bölcs, palota, úr szavakat, valamint a –tan, -ten ragot a korai mongol
nyelv régi szavainak segítségével rekonstruálta a szerző. A földrajzi névi kutatások fényében mindez a magyar és más nyelvek
segítségével megtámogatható. Az eposzok szerint a hun műveltség Eurázsia-szerte létezett. A kínai forrásokban feljegyzett hun
szavak, személynevek, törzsnevek, egyéb nevek és földrajzi nevek megnyugtató magyarázatát segítik a Volga-Ural vidéke
földrajzi neveinek a kutatásai. Segítségükkel nemcsak hun szavak, nevek, grammatikai lexémák értelmezhetők, hanem a hun
nyelv is meghatározható.
A kínaiban feljegyzett hun szó a tang-li összetartozik a türk teng-ri-vel, a tuqi (xian bölcs) a tunguz saka, mong. čeke, seke,
a tör. sagastex (saga-stex) tövével, továbbá a fúni (fú-ni) (vö. fou szakrális edény) a mong. butung (bu-tung), tunguz butun (butun),
magy. bödön (bö-dön) ’edény’, sőt magával az edény (e-dény) szóval is.
Ucsiraltu jól gondolja, hogy a rekonstrukcióba be kell vonni az altáji nyelveket is. Sőt, egyrészt ahhoz, hogy a kínai
forrásokban szereplő hun szavakat fel lehessen ismerni, „egy olyan nyelvészeti rendszert kell kialakítani, amely alapján
elvégezhetjük a szavak alapos és átfogó vizsgálatát.” Másrészt azért is kulcsfontosságú e munka elvégzése, mert aVolga-Ural
vidéke földrajzi neveinek grammatikájával (hangtan, mondattan, alaktan, jelentéstan) össze lehet hasonlítani, s az eredmények
alapján a szkíta-hun nyelv sajátosságaira következtethetünk.
A hunok a bölcset tuqi-nak nevezték, s a szó nemcsak azért figyelemre méltó, mert a tan-hu első elemével tartozik össze,
hanem magyar és török szempontból is fontos. Összefügg vele a magy. okos (oko-s) töve valamint az oszm. aqyl (aqy-l) ’ész,
emlékezet’, továbbá a csuv. tăn, polovec tyn ’ész értelem’ stb., a csuv. tănla ’figyelmesen hallgatni’, ÓT., tat., bask. tyηla, ujg.
tinši, üzb. tingla, ojr. tyηda, azerb. dinlä, kum. tyngla ’figyelni, meghallgatni’, kirg. tyηša, hak. tynъna ’ua.’. (JEGOROV
1964), ld. még továbbá or. um ’ész, értelem’, magy. emlék (em + -lék) töve, sőt idetartozik a magy. ész, csuv. ăslă (ăs + -lă:
_____________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2008 113