Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2. _____________________________________________________________________________________ többször szerepel a kínai forrásokban, sőt egy 19. századi orosz utazó, Potanin térképén is, mellette egy megjegyzés áll: „közel Jülinhez”. 22 A várost, mely az Öt Dinasztia és Tizenhat állam idején (3-6. század) a selyemút egyik központja volt, nagyon jó helyre tervezték: egy fennsík jól védhető helyén található, amely környékén elegendő vízforrás, a források szerint egy nagy tó és két folyó, a Wuding és a Hong-Liu folyók is körülvette. Az alapító Helian Bobo-ról feljegyezték, hogy eltért az ősi hagyományoktól, nem apai Liu, hanem anyai nemzetségi nevét használta, ezért lett a neve a xianbei eredetű Helian név. 23 Uralkodói éve először a „sárkány felemelkedése” volt, majd azt 419. körül a „Főnix repülése”-re változtatta. 24 A Jin shu kínai krónika szerint Helian Bobo a 4. század végén még a fent említett Gao Ping város környékén élt, oda menekült az Északi-Wei dinasztia elől. Bobo-t a város ura, Mo Yigan befogadta, sőt lányát is hozzáadta feleségül. A város a későbbi fővároshoz, Tongwanchenghez hasonlóan egy fennsíkon feküdt, a Liu Pan-hegység lábánál, amely akkoriban a selyemút egyik központjának számított. 25 Amikor Mo Yigan az Északi-Wei állammal szövetséget akart kötni, akkor Bobo fellázadt apósa ellen, és átvette az uralmat tőle, ekkor saját dinasztiát alapított, melynek a Nagy-Hszia (Da Xia) nevet adta. 26 Bobo előbb Gao Ping-ben lakott, majd új uralmi központot keresett magának. A nagy hun uralkodó közben számos építészeti emlékkel gyarapította az Ordosz vidékét: a mai Yinchuanban például egy pagodát emelt, amelynek mai neve — Hai Bo Ta — máig őrzi alapítójának nevét. 27 Az Ordosz középső részén ma is lenyűgöző látványt nyújt az a hun város, melyet a kínaiak Tongwanchengnek hívnak, a helyiek viszont megőrizték régi nevét: Fehérvár. 28 A város alapításának ötlete állítólag Helian Bobo király egyik útjával függött össze. Amikor az Ordoszban járt, akkor rátalált egy csodálatos helyre. Ekkor a kínai krónikák szerint ezt mondta: „Szép a domb, közvetlenül tágas síkság van előtte, körülötte tó és tiszta víz áramlik. Sok helyen jártam, de még nem láttam olyan vidéket, amelyik ehhez hasonló szépségű lenne.” 29 A hun uralkodó ezért azon a helyen új fővárost épített, ahol akkoriban sűrű erdő volt, és a folyók, patakok bő vizűen folytak. Mára sajnos már ebből alig látszódik valami, ugyanis a sivatag szinte elnyelte a várost. A várost a források szerint mintegy százezer ember építette hat éven keresztül: 413. és 419. között. A központ hatalmas méretű volt, és az ősi városépítési elvek alapján készült: külső fala északi részen 6 km hosszú, és négy sarkán őrtornyok vigyáztak a biztonságra, és megakadályozták, hogy a rossz szellemek, vagy éppen hús-vér emberek behatoljanak oda. A falak 16-30 méter vastagok voltak. Annak anyagát homokból, földből és vízből gyúrták össze. A belső fal mérete 2566 méter széles 2470 méter hosszú volt. 30 Maga a város három részből állt. A vastag falakon belül máig épen maradt lakóépületek találhatók, melyek jól mutatják, hogyan éltek egykor a letelepedett hunok. Az északi, palota negyed mellett egy belső és egy külső negyed található. A belső negyedben a kormányzati hivatalok helyezkedtek el, továbbá az volt a tisztviselők és az uralkodói nemzetség lakhelye. A köznép a külvárosban lakott. A város fénykorában Hou professzor szerint kb. tízezer család (kb. 70,000 ember) élhetett a falakon belül és kívül. 31 A későbbi korokban, amikor a természeti viszonyok megváltoztak, a lakosok száma 2300 családra, vagyis megközelítően tízezer főre csökkent le. 32 A külső és a belső negyedben megmaradt lakások között csak annyi különbség figyelhető meg, hogy a belső negyed lakásai nagyobbak voltak, és a lakás előtt egy előudvar, vagy kert lehetett. A házak közepén állt a két vagy többlyukú tűzhely, akárcsak a nomádok által használt jurtában, vagy a belső mongol házaknál. A tűznek fontos szerepe van a pusztai népeknél istenként tisztelik. A tűzhely mögött volt a családi fekvőhely, ugyanúgy, mint a mongol vidéki fogadóknál. A tűzhely előtt lehetett átmenni egy másik helyiségbe, esetleg kettőbe, amelyek inkább raktárak lehettek, mint lakóhelyek, mivel azok belmagassága nagyon alacsony volt. A tűzhely felett szellőzőnyílást is készítettek, ahol a füst távozhatott a lakásból. Ez szintén a mongol jurta elrendezését mutatja, ahol szintén a tűzhely fölötti lyukon vezették el a füstöt. De utunk során arra is felfigyeltünk, hogy a városrom környékén sok hasonló stílusban épült házakkal találkoztunk, amelyek valószínűleg Tongwan 22 Potanin, 1875. 107. 23 Jin shu 116. 24 Jin-shu. 116. 25 Gao Ping város utóda a Guyuan, Ningxia-tartomány déli városa. A helyi múzeu térképe azt mutatta, hogy a város egykor a selyemút egyik csomópontja volt. 26 A dinasztia 407-431. között uralta az Ordoszt és környéként. 27 A hun pagoda máig Yinchuan város jelképe. Kínai viszonylatban is korainak számító pagoda különleges formájú, eltér a többi, később épült hasonló szent épületektől. 28 Kang, 2004. 16. A várost a kínai kutató Bai-cheng, vagyis Fehérvár néven említi. 29 Jin-shu. 118. 30 Wang, 2004. 202 31 Hou Yongjian szóbeli közlése nyomán. 32 Deng, 2004. 11. _____________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2008 66
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2. _____________________________________________________________________________________ város házait utánozták. Magában a városromban is terepet őrző személyzet rendbe szedett egy-két hun házat, és abban laknak ideiglenesen. Tongwanról, vagyis Fehérvárról nagyjából egységes kutatói vélemény alakult ki, de azért van néhány vitatott pont is. Az egyik az, hogy az 5. század előtt volt-e település a környéken. A vita alapját az a két, Han-dinasztia korából előkerült pecsét képezte, melyet a környékbeliektől gyűjtöttek be a régészek. Mivel nem régészeti ásatáson kerültek elő, ezért sok kutató nem fogadja el, hogy azok egy korai városból származnának, néhány kutató viszont hitelt ad ennek az elméletnek. Annyi bizonyos, hogy az Ordoszban már a Chin kortól számtalan erődítmény állt, hiszen maguk a kínaiak is építettek néhányat, mikor hatalmuk alatt tartották a területet. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy pont Tongwan városnál volt-e valamilyen erőd. A kínai régészek terepbejárás alapján találtak egy régi falmaradványt, melyet még a Keleti-Han dinasztia idején építhettek, ez alapján azt állítják, hogy korábban volt már település ott, csak nem tudni, hogy a kínaiak, vagy a hunok építették-e azt. 33 A másik vita az, hogy a déli hunoknak volt-e korábban egységes fővárosuk. A többségi vélemény szerint az első jelentős főváros Fehérvár volt, bár a kínai források alapján más hun központok is ismertek egész Észak-Kínában 34 . Annyi köztudott, hogy korábban már megemlítik a mai Ningxiában található Gao Pinget 35 , mint a hunok központját. Kisebbségi kínai kutatói vélemény szerint nem zárható ki, hogy a déli hunoknak korábban is volt egy fővárosa, hiszen a tisztán nomád életmódot folytató északi hunok területén is számos, nagyváros létezett, egészen a korai időktől kezdve, gondoljunk csak a burját földön megtalált Ivolgára, Deresztujnra, vagy éppen a mongóliai Góbiban lévő Bayanbulag romjaira. Ősi emberáldozat emléke a pusztai népeknél Az eurázsiai pusztai népek folklórjában széles körben elterjedt a falba építés motívuma, amely Kínától a Kaukázuson át a Kárpát-medencéig, sőt a Balkán térségig különböző balladákban, történetekben megtalálhatók. Jelen írásomban a motívum az európai kutatók számára jórészt ismeretlen kínai-hun párhuzamát ismertetném. A vallástörténészek, néprajzos és antropológus szakemberek véleménye szerint egykoron az egész világon elterjedt az emberáldozat, és annak több változata volt ismeretes a különböző népeknél. Az indiai tantrizmus szerint az emberáldozat által az istenek megváltoztatják és jó irányba terelik az áldozatot végző emberi közösség szerencséjét. A keltáknál a feláldozott emberi testrészekből végeztek jóslást. Az szinte általános tendencia volt a világ bármely részén élő közösségeknél, hogy természeti katasztrófa idején emberáldozattal próbálták megnyerni az égiek jóindulatát. A szkíta és mongol népeknél a meghalt uralkodó, egyházi vezető szolgáit mészárolták le, hogy azok uraikat a síron túl is kövessék. Az összehasonlító vizsgálatot végző Green egyértelműen a kínaiakhoz köti az új épületek emeléséhez szükséges emberáldozatok végzését, és példának pont a Kínai Nagy Fal építését hozza fel. Bár a kutatók elismerik, hogy sok helyen az emberáldozatokat a Kr.e. 1. évezredet követően már nem végezték el, illetve azokat jelképes áldozatok váltották fel, a folklór hagyományban szinte máig megmaradt ennek az emléke. A falba épített asszony Az emberáldozatok emléke az erdélyi magyar folklórkincsben is megtalálható, melyről az elmúlt másfél évszázadban számos tanulmány látott napvilágot. A magyar ballada kutatás egyik legérdekesebb típusa az erdélyi Kőműves Kelemenné története. Erről számos magyar publikáció jelent meg az elmúlt száz esztendőben. Magyar részről a legjelentősebb kutatói eredményt Vargyas Lajos tette közzé az 1960-as évektől, aki összehasonlító forráselemzés és kutatás révén bebizonyította, hogy a balkáni népeknél is meglévő „falba építés” motívum a magyaroktól származik, ők pedig a Kaukázusból hozhatták magukkal vándorlásaik során. Vargyas Lajos szerint a belső-ázsiai hősepikai elemet tartalmazó magyar ballada a honfoglalás előtti időkből származik. 36 Kőműves Kelemenné balladája tehát megvan a távoli Kaukázusi népek folklórjában, úgy mint az örmény, kazáni oszét, grúz folklórkincsben. Kazány város építésének története nagyban megegyezik a magyar Déva várának építésével. 37 Groom a törökországi folklóranyagban szintén talált egy hídépítési történetet, amely Manoliról és bátyjairól, összesen 12 mesterről emlékezik meg, tehát a magyarhoz hasonlóan szintén tizenkét emberről van szó. A történet, Manoli mester és testvérei szintén megtalálható a Kárpát-medencei moldvai magyar közösségeknél, a csángóknál. Bár a történetet a törökországi cigányok őrizték meg, Groom úgy véli, hogy stílusjegyei, valamint elbeszélési módja miatt nem a cigányok sajátja, hanem azt keletről hozták magukkal. Groom úgy véli, hogy a történet párhuzama Indiában lelhető fel, a „Santal mesék”-ben, a „Hét 33 Wang, 2004. 200. 34 Gernet, 2001. 155. Eszerint Tongwanchengen és Gao Pingen kívül még legalább négy hun főváros volt a mai Sanhszi tartományban: Zuoguocheng, Lishi, Puzi, Pingyang, valamint Gansu-tartományban Shanggui. 35 Mai Guyuan város (Ningxia) 36 Vargyas, 1988. 310. 37 Vargyas, 1994. 176. _____________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2008 67
Page 1 and 2:
Mikes International _______________
Page 3 and 4:
VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Page 15 and 16: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
Page 65: VIII. évfolyam, 2. szám Mikes Int
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
show all

Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?