Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2.
_____________________________________________________________________________________
ha csak az esztétikai értékeket kísérő érzelmek dinamikájára, viszony-jelentésére vonatkozó elemzéseit említjük A szellem élete
c. kötetéből, mint például az ún. indulati patkó belső relációi, amelyeket, a vágy szerkezetével együtt, az ellentétek kölcsönös
feltételezettségére építi. Ez írja a patkóba foglalt indulatok őstípus jellegéről: „Méltó tárgya a kutatásnak volna azon kérdés:
vajjon hány gramm ész jár egyik vagy másik indulat primátusával; hanem úgyis kiáradó fejtegetésünket illő medrében kell
megtartanunk.
Az ősindulatok ezen felsorolt alakzatokkal ki vannak meritve; lesznek még alfajok és változatok találhatók, hanem
ősformatiókul azokat nem lehet tekinteni” 11 . A vágy szerkezeti relációit az egymásba átcsapó ellentétek kioltódásában elemzi.
Vizsgálódásain áttűnnek az erények artistotelészi analízisei az un. erkölcsi középpel kapcsolatosan: „És mégis az érzésben ugy,
mint az indulatban, van egy elem, mely a vágyat kikölti. Az öröm és élv ugyan nem mutatja, mert ennek nyugodalma épen az
én elmerülésében birja alapját; hanem annál erősebben mutatja a kin és az indulatok mindenike. Az én ugyanis, mint az 58. §ban
láttuk, véglegesen soha le nem köthető, mert ez megsemmisülését jelentené, ez pedig a létre nézve értelmetlen gondolat. És
azért az indulat bármely alakjában az ellenkező indulat csirája is rejlik, csakhogy megfordított erőviszonyban; ha ezen ellencsira
kifejlik, akkor az uralkodó indulat megsemmisül vagy leszorul, a mennyiben ellentétes indulatpárok egymást teljesen
paralyzálják, mint a mellékelt áttekintésből láthatni:
elbámulás + türelmetlenség = 0
megszeppenés + harag = 0
aggódás + remény = 0
félelem + vitézség = 0
szégyenkezés + gőg = 0
kétségbeesés + vakmerőség = 0
lemondás + ölés = 0
gyűlölet + szeretet = 0
A mikor ennélfogva az indulat az egyik phasisban áll, akkor a megfelelő ellentétes phasis minimalis fokai még mindig
fennállanak. A türelmetlenségben van kis fogékonyság az elbámulásra, a haragban a megszeppenésre, a gőgben a
szégyenkezésre, az ölési szándékban a lemondásra.” 12 Az indulatnak és a vágynak éppen ezek az ellentétező relációi
magyarázzák az esztétikai értékek párokba rendeződését a szép-rúttól, a fenséges-alantastól a tragikus komikusig, illetve
groteszk abszurdig. 13
Hasonlóan meghatározó Málnási Bartók György Kant-elemzésében is az esztétika jelentősége. Elsők között szemlélteti
magyarul az Ítélőerő bírálatának egész fogalomrendszerét. A diszkurszivitás és elemző stílus, amellyel az Itélőerő kritikáját a
kanti rendszerben bemutatja, bármely mai egyetemi előadás díszére válna 14 . Ugyanakkor az esztétikai reflektáló ítélőerő
11
Dr. Böhm Károly, Az ember és világa, II. Rész: A szellem élete, Mikes International, Hága, Hollandia, 2004, 137 old.
12
Uo. 148-189
13
Angi István, Zeneesztétikai előadások I, II, Scientia, Kolozsvár, 2003, 2005.
14
„A Tiszta Ész Kritikája egyenesen vezet át a Gyakorlati Ész Kritikájára. A két terület együttvéve képez egységet; ez az egység azonban
kifejezésre nem jut sem a theoretikus bölcseletben, sem a praktikusban; nincs közöttük egy oly látható kapocs, amely a kettőnek synthesisét
mintegy szemünk előtt létesítse. Kellett a kettő közt egy harmadik területnek lennie, amelyen úgy a theoretikus, mint a praktikus ész alapelvei
találkoznak s megszűnik ez által az a dualismus, amely a két terület között látszólag fennáll s amely ezen harmadik terület felfedezése nélkül
_____________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2008 19