Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2.
_____________________________________________________________________________________
Az erdélyi képzőművész-esztéták, műtörténészek és kritikusok különösen a két világháború közötti korszakba s rögtön
utána a nyelviség és tárgyiasság e kettősségében határozták meg feladataikat és elemzésük jelentéskörét.
Persze elemzéseiket maguk a művészek determinálták vallomásaikban és témaválasztásaikban egyaránt.
Nagy Imre a zsögödi tájak festője első autóútjának élményét a táj felgyorsult szemléletében sem választotta el ember és
világa féltve őrzött relációjától. Utazására így emlékszik vissza: „Szenttamástól nem messze van Szentdomokos. Ha tavasszal
vagy ősszel kocsival vagy autóval mentünk az egyik községből át a másikba, megteltünk a szép vidék látványával. A
domboldalon felfelé menő csíkok úgy forogtak mint a székely szoknya a leány ringó testén. Csak azzal a különbséggel, hogy
tavasszal a fekete szántás melletti csík zöld az új vetés ígéretével, ősszel pedig az érett gabona barnájától a vörösig tüzelnek a
beteljesülés színei. Biztosan innen, környezetétől vette a nép mintáit.” 33
A couleur locale-tól a transzilvanizmusig
Az út Erdély szerte is az egyetemes és a különös általánosítás ingajáratán át vezet. A „helyi” zónák, színek, szokások
következetes megörökítése itt sem zárta ki az egyetemes témák megragadását. Ilyenkor az általános bár az adott különös
nyelvén beszélt, szólni azonban az egyetemes mondanivalójáról szólt. Nemcsak irodalomban, de képzőművészetben is. Gy.
Szabó Béla Divina Commedia-illusztrációiban Dante nyelvét beszéli magyarul, valahogy úgy ahogy az Ószövetség nyelvét
idézi németül Thomas Mann József és testvérei c. trilógiájában. És a falusi kislány arcképét Toniţa románul, anyanyelvén festi
meg Cap de fetiţă (Kislány arcképe) c. portréjában. Viszont Mohi Sándor Kislány falovon c. egyalakos kompozíciójából, amit
különben unokájáról festett, igazán nehéz lenne esztétikailag kifürkészni a nemzeti hovatartozást.
A vegyes lakosságú táj színeinek, formáinak birtokbavételi közösségét fedezte fel és művészi megművelésében nagy
szerepet játszott a Nagybányai festői iskola. Eszmei irányító testülete Nagybányai Festők Társasága (NFT) volt, amely életre
hívásától (1911) a kolónia megszűnéséig (1944) a festőközösség érdekeit szolgálta 34 . Művelői, Thorma János 35 , Ziffer
Sándor 36 , Krizsán János 37 kialakították az iskola sajátos stílusát, fontos szerepet játszottak a román festészet kialakulásában,
jelenségek formáivá, akár szellemi személetek és képzetek objektivitásává". Hegel, Esztétikai előadások III. Akadémiai, Budapest 1965, 106
o.
33 Nagy Imre: Feljegyzések, Kriterion, Bukarest, 1979, 124–126 old.
34 A megszerkesztett és nyomtatásban is megjelent alapszabályokat mind a magyar állam, mind a román törvényhozás (1924) jóváhagyta.
Az NFT utóélete és vége: Mint kisebbségi magyar intézmény ellen a 30-as évek elején a Vasgárda fellépésétől kezdve sorozatos
támadás indult. Ezek hatására 1935 őszén Nagybánya városi tanácsa saját kezelésébe vette a művésztelep szabadiskoláját, s a műtermek
magyar bérlőit sorra kilakoltatták. Bár a polgári pert a ~ a várossal szemben megnyerte, a régi festőiskola és a ~ átmenetileg megszűnt. Az
erdélyi szellemi élet és a sajtó mindvégig figyelemmel kísérte a művésztelep sorsát, s az 1935-ös törvénytelen kisajátítás ellen az egész
magyar társadalom tiltakozott. A Magyar Kisebbség c. folyóirat a nacionalista indulatból fakadt döntést mint kirívó nemzetiségi jogsérelmet
tárta a közvélemény elé.
A NFT és a Mikola és Krizsán vezette szabadiskola csak 1940-ben alakulhatott újra, majd a II. világháborús frontátvonulás
küszöbén, 1944-ben végleg megszűnt. RMILe, M.J. szignó
35 Thorma János (Kiskunhalas, 1870. ápr. 24. – Nagybánya, 1937. dec. 5.): festő. A Mintarajzisk.-ban Székely Bertalan növendékeként
megkezdett tanulmányait ...A húszas évektől a jellegzetes nagybányai stílus képviselője. A nagybányai művésztelep egyik alapítója (1896),
majd 1902-től a festőisk. tanáraként nagy szolgálatot tett a művészeti nevelés ügyének is. 1919 után a telep vezetője volt, lelkes munkássága
akadályozta meg a háború után a művésztelep teljes széthullását
Hollósy Simonnál, majd Párizsban a Julian Ak.-n folytatta. 1891-ben festette első nagyobb képét, a zolai naturalizmus hatása alatt
álló Szenvedőket (MNG), ezt rövidesen az Ébredés c. kompozíció követte. 1896-ban fejezte be egyik legjelentősebb alkotását, a legnagyobb
méretű m. történelmi képek egyikét, az Aradi vértanúkat, amely tárgya miatt rendkívüli népszerűsége ellenére sem kerülhetett a millenniumi
kiállítás művészeti csarnokába. Külön kiállításon történt bemutatása után végre 1931-ben a Történeti Képcsarnokba került, majd a
kiskunhalasi múz.-ba. 1899-ben (...) Művészetének stílusa eléggé összetett. A francia naturalizmus követőjeként indult, majd hatott rá
Munkácsy romantikus realizmusa, egyeztetni próbálta a romantika és naturalizmus elveit. A húszas évektől a jellegzetes nagybányai stílus
képviselője. (...) MÉLe
36 Ziffer Sándor, Cziffer (Eger, 1880. máj. 5. – Baia Mare, Románia, 1962. szept.) festő, érdemes művész 1906-tól Nagybanyán dolgozott.
(...) 1918-ban végérvényesen letelepedett Nagybanyán, ahol 1935-től 1945-ig tanított. Fontos szerepe volt a modern román festészet
kialakításában. (1957). A bp.-i Iparművészeti Isk.-ban, majd 1900-ban a müncheni ak.-n Rauppnál tanult. 1904-ben Hollósy Simon
tanítványa lett. 1906-tól Nagybanyán dolgozott. Párizsban, Berlinben megismerkedett az expresszionizmussal. Európa több nagyvárosában
(München, Hamburg, Párizs, Berlin) voltak kiállításai. 1918-ban végérvényesen letelepedett Nagybanyán, ahol 1935-től 1945-ig tanított.
Fontos szerepe volt a modern román festészet kialakításában. 1957-ben Nagybányán gyűjteményes kiállítást rendeztek műveiből. Festészetén
kezdetben Hollósy hatása érezhető, majd a posztimpresszionizmus képviselője. Stílusát dekorativitás vastag kontúrok, erőteljes színek
jellemzik. MÉLe
37 Krizsán János (Kapnikbánya, 1886. jan. 27. – Nagybánya, 1948. ápr.): festő. 1902-től négy éven át Nagybányán Réti István és Iványi-
Grünwald Béla növendéke volt. 1926-ban a nagybányai Szabad Festőisk. tanára lett, s haláláig itt dolgozott mint a nagybányai ún. „második
nemzedék” egyik legjellegzetesebb képviselője. Képein e táj festői szépségét örökítette meg gondos elmélyüléssel, az „első nemzedék”
elképzelései szellemében. –
Irod. Borghida I.: K. J. (Bukarest, 1959.) MEL; a RMIL k-l0n nem emlékezik meg róla
_____________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2008 23